You are here

Nem függesztették fel a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításának előkészítését, noha az Európai Bizottság vizsgálja a tervezetet. Ám ez a kettő nem ugyanaz. Ettől függetlenül még több közlekedési beruházás lehetséges brüsszeli forrásból, amennyiben jól gazdálkodunk vele – mondta lapunknak Deli Andor, az Európai Néppárt kereszténydemokrata EP-képviselője, a közlekedési és idegenforgalmi bizottság tagja.

– Hol tart a Belgrád–Budapest vasútvonal fejlesztésének ügye? Sajtóhírek szerint Brüsszelben elakadtak a tárgyalások. Tud-e arról, hogy mi lehet a probléma?

– Nincs arra vonatkozó információm, hogy bárhol bármi elakadt volna, vagy felfüggesztették volna a beruházás előkészítését. A bizottság előtt sincs olyan konkrét napirendi pont, amely felfüggesztéssel lenne kapcsolatos. Így – logikusan nézve – az Európai Parlament előtt sincs ez a kérdés. Az természetes, hogy a gigaberuházásokat mindig vizsgálják Brüsszelben, de ez nem csak hazánkra vonatkozik. Ha úgy kérdezi, hogy foglalkozott-e, foglalkozik-e Brüsszel a Belgrád–Budapest vasútvonal ügyével, akkor azt mondom, hogy igen, hiszen nagyberuházásnak minősül, és folyamatosan vizsgálják. De ez nem jelent felfüggesztést. Nyilván ezzel kapcsolatban is lesz majd olyan kedvező döntés, mint például a paksi beruházással kapcsolatban.

– Akkor tisztázzuk: felfüggesztés nincs, vizsgálat van?

– Mint mondtam, lényeges vasúti fejlesztésről van szó kínai pénzből. Azt nézi Brüsszel például, hogy miként történt a magyar–kínai megállapodás. A vizsgálatok egyik fő iránya a pénzügyi megvalósíthatóságra vonatkozik, valamint a pályázati kiírásra. Az Európai Bizottság nemcsak nálunk, hanem a belgrádi oldalon is vizsgálódik. Ez természetes ekkora tételnél.

– Mennyi a tét?

– Ötszázmilliárd forintból épül majd újjá a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, amely óránként 160 kilométeres sebességet tesz majd lehetővé, és nyolc óráról három és fél órára csökkenti a személyszállító vonatok menetidejét. A beruházás elsődleges célja, hogy a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk teherszállító vonatokon jussanak el az Európai Unióba.

– Ezenkívül más közlekedést is lehet fejleszteni azzal, hogy Magyarország sikeresen pályázott az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, azaz a CEF programjaira. Ez mivel kapcsolatos?

– Ebben a tenderben a más országok által nem pályázott pénzeket osztják újra. A projekteket, ahol az elosztásról lehet majd szó, az Európai Bizottság kezeli. Bennünket a különböző fordulók eredményeiről tájékoztatnak, csupán általános jelleggel. Úgy gondolom, hazánk eddig sikerrel vette az akadályokat, és időben észlelte, van még olyan forrás, amelyet ha sikeresek vagyunk, haza lehet hozni. A CEF tehát fontos szerepet játszik a hiányzó európai beruházások előmozdításában. Ebben több száz közlekedésfejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési projekt is lehet. Ezek – a bizottság átfogóbb politikai menetrendjével összhangban – jelentősen hozzájárulnak a közlekedés digitalizálásához és dekarbonizációjához. A források csaknem nyolcvanöt százaléka a kohéziós alapból támogatásra jogosult tagállamokba irányul, elősegítve az infrastruktúrák terén az EU-n belül meglévő egyenlőtlenségek csökkentését. Nos, itt tartunk most.

– Mekkora forrásban része-sülhetünk?

– Magyarország eddig maximum 341 milliárd forintra pályázhatott három fordulóban. Hazánk kilenc vasúti projektet valósítana meg a támogatásból, és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet.

– A Brexit, azaz a britek kilépése az unióból a már említett beruházásainkat befolyásolhatja?

– Bele kell húzni, az biztos. Mi-után a britek nettó pénzügyi befizetők az uniós kasszába, szinte lehetetlen megjósolni, milyen hatás várható majd nélkülük. Fel kell arra készülni, hogy jelentősen változik az uniós forráselosztás.

– Sietni kell tehát a brüsszeli bizottsági munkával. A már említetteken kívül milyen főbb napirendi pontok vannak terítéken?

– Mind hazánkra, mind az unió egész területére nézve folyamatosak a jogalkotási munkák például a vasútfejlesztésekkel kapcsolatban is. De nem tűr halasztást az úgynevezett közúti csomag sem, amelynek véleményem szerint több problémás eleme is van.

– Mire gondol?

– Ilyen például a fuvarozókat érintő kiküldetési irányelvek eltérése, amelyek ráadásul szociális problémákat is felvetnek. Az biztos, hogy májusra meg kell alkotnunk a konkrét javaslatcsomagot ezzel kapcsolatban. Brüsszeltől újabb nyomásgyakorlást látunk a közép-európai országokra nézve. A kérdés, amelyet el kell döntenünk: a fuvarozókat kiküldött munkásoknak tekintjük, avagy nem. Úgy gondolom, kiküldöttnek egy fuvarozó nem minősülhet, nem lehet rá érvényesíteni a kiküldetésre vonatkozó jogszabályokat, noha az Európai Bizottság ezt szeretné elérni a régiónkban. Ez a kérdés újabb feszültséghez vezethet az Európai Parlamentben is a régi, valamint a nem olyan régen csatlakozott országok között. A vita most tart, meglehetősen erős törésvonalakkal.

Úgyhogy a jelenlegi napirendi kérdések alapján meglehetősen izgalmas időszak előtt állunk.

Szerző: 
deli.fidesz-eu.hu