Deli: A migránsválság megoldására másfajta mechanizmusok kellenek
Csak július folyamán mintegy 170 ezer menekült érkezett az Európai Unió határaira, s nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság javaslata a menedékkérők tagországonkénti elosztásáról nem képes megoldani az egyre égetőbbé váló problémát.
Az Európai Parlament a nyári szabadságok előtt alapvetően támogatta az Európai Bizottság javaslatát, de a Dnevnik napilapnak nyilatkozó Deli Andor EP-képviselő szerint, könnyen előfordulhat, hogy az EU legfelsőbb döntéshozó testületében változások lesznek e kérdés megítélésében.
Mint mondja, a nyár folyamán a helyzet jelentős mértékben romlott, immár nem 40 ezer migránsról van szó, amennyire az Európai Bizottság javaslata eredetileg vonatkozott, hanem legalább tízszer többről, s az ősz elején már kiderül majd, hogy megváltozik-e az EP eddigi álláspontja a szélesre tárt kapujú Európáról, amelyet első sorban a liberálisok és a szociáldemokraták hangoztattak. “A néppárti blokk, ahová a Fidesz is tartozik, eddig meglehetősen szkeptikusan viszonyult az Európai Bizottság ötletei iránt, s időközben az EU tagországok kormányai is végre nyíltan és tabuk nélkül kezdtek el beszélni arról, hogyan lehet megbirkózni a háborútól fenyegetett területekről érkező migránsok roppant nyomásával. És éppen ez a nyílt párbeszéd mutatta meg azt, hogy másfajta mechanizmusokra és eszközökre van szükség a válság megoldásához, s ebben az értelemben most érdeklődéssel várják az Európai Bizottság újabb javaslatait”, véli Deli.
Arra a kérdésre, hogy az EU-nak szándékában áll-e komolyabb segítséget nyújtani a migránsok ellátásában és az újonnan előállt helyzet orvoslásában, hiszen a bejelentett 3,2 millió euró fél-egy éven belül aligha lesz elegendő, Deli Andor azt válaszolta, a Görögországtól Magyarországig vezető tranzitországoknak nyújtandó segítség kérdése is azt mutatja, mennyire felkészületlenül érte az EU-t a dolgok ilyen alakulása.
Most tör a felszínre az, hogy voltaképpen nincsenek megfelelő eszközök egy ilyen méretű probléma megoldására, de az is, hogy a költségvetés tervezése sem volt megfelelő. Az EU 2014-2020-ig terjedő költségvetési időszakában 7 milliárd eurót irányoztak elő a menekültek problémájának megoldását célzó nemzeti tervek társfinanszírozására, miközben már csak Németország az idén egy milliárdot költött erre a célra saját eszközeiből. Ráadásul erre az összegre is csak az EU tagállamok számíthatnak, vagyis nincsenek olyan mechanizmusok, amelyek révén ennek az összegnek legalább töredéke átirányítható lenne a tranzitországokba. Most nagyon gyorsan újabb segélycsatornákat kell találni, véli Deli, mégpedig olyanokat, amelyek nem csak szimbolikusan vesznek részt a probléma orvoslásában. És itt nem csak anyagi-pénzügyi injekcióról van szó, amiből élelmet, tisztálkodószereket lehet vásárolni, vagy újabb ideiglenes befogadó központokat létesíteni, hanem arról is, hogyan lehet támogatni a rendőrség és az adminisztráció munkáját, hogyan lehet javítani az egészségügyi ellátást, hiszen meglévő erőforrásaival Szerbia vagy Macedónia nem tud megbirkózni az egyre növekvő menekülthullámmal.
A politikus ugyanakkor nem gondolja azt, hogy a magyar határzár miatt Szerbia lesz a menekültek utolsó állomása. “Hatalmas erőfeszítéséket tett az EU annak érdekében, hogy rend legyen a régióban, nem hiszem, hogy megengednék a destabilizációját”, mondta interjújában Deli Andor EP-képviselő.
