Belgrádban magyarnak lenni

– Nem tudunk magyar nyelvű sajtót venni a trafikban, ezenkívül számos spanyol, olasz és orosz csatorna mellett csupán egy magyar adót kínálnak a kábeltévé-szolgáltatók. Ezen változtatni kell – emelte ki Nebojša Marjanović, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi városi szervezetének elnöke. Beszélgetésünk során rámutatott, Belgrádban a párt nem működhet olyan alapon, mint a Vajdaság területén működő bármelyik másik városi szervezet, sokkal nagyobb munkát igényel egy kisebbségi párt népszerűsítése. A magyar–szerb kapcsolatok erősítése és ápolása, illetve egymás nyelvének megismerése áll a VMSZ belgrádi szervezetének fókuszában. Így, úgy tűnik, a belgrádi szervezet négyéves munkájával egyre mélyebb gyökeret ereszt.

– A VMSZ belgrádi képviseletének ötlete 2011 februárjában merült fel azok részéről, akik már korábban is civil szervezetként a magyar–szerb barátságok kiépítésén dolgoztak. Jó kapcsolatot sikerült kiépíteni a szövetséggel, így szinte a teljes 2011-es évet arra fordítottuk, hogy ezt az ötletet meg is valósítsuk. Az év novemberében létrehoztuk az első Vajdaságon kívül eső VMSZ szervezetet. Akkor 21 taggal indultunk. Időközben sikerült a szervezetnek székhelyet is találnunk, ami nagy gondot jelentett a számunkra a kezdetekkor. Az óvárosi helyi közösség biztosított a számunkra helyiséget, de mivel igény mutatkozott arra, hogy aktivitásainknak rendszerességet adjunk, 2013 februárjában már saját irodát működtettünk. Ezt az irodát is kénytelenek voltunk lecserélni, így 2014 júniusától a jelenlegi irodánkkal új lendületet kaptunk, hogy folytassuk a munkát. Minden egyes rendezvényünk iránt nagy az érdeklődés. Ma már több mint 170 tagunk van, és két helyi szervezettel működünk. Nem szerettünk volna minden áron helyi szervezetet alapítani, arra törekedtünk ugyanis, hogy egy stabil bázist alakítsunk ki. De mindenképpen újabb helyi szervezetek megalakításán gondolkodunk, hiszen közelegnek a belgrádi községi választások, vagyis 11 községben szeretnénk indulni. Egyes községekben 2016-ban kerül erre sor, így Újbelgrádban, a Vračar, az Óváros és a Voždovac községben mindenképp részt kívánunk venni a helyhatósági választásokon.

Viszonylag rövid idő alatt megtöbbszöröződött a tagság. Kik a VMSZ városi szervezetének tagjai?

– Belgrádi magyarok, vagy vegyes házasságok sarjai, akiknek vannak magyar gyökereik, de a többségi nemzet mellett számos más nemzet képviselői közül is vannak tagjaink, még bolgár tagunk is van.

Belgrádban a VMSZ kis, kisebbségi pártnak számít. Hogyan tudott helyet követelni magának a pártok sokaságában?

– Ez nem okozott gondot. Hatalmas munkát kellett befektetnünk ugyan, hogy a jelenlegi eredményeket el tudjuk érni. A jelenlegi tagságnak tetszett a párt programja, illetve a VMSZ parlamenti képviselőinek fellépése, mindenekelőtt Pásztor Bálinté, akit Belgrádban tekintély övez. Másrészről pedig pozitív hozzáállásra törekedtünk, soha nem kezdtünk negatív kampányba, mert nem szerettük volna, ha szervezetünket bármilyen negatív megítélés éri. Olyan aktivitások megszervezésére törekedtünk, amelyek része a kultúrának, illetve amelyek erősítik a magyar–szerb barátságot, hiszen meggyőződésünk, hogy csak ily módon tud egy ilyen jellegű párt gyökeret ereszteni Belgrádban.

Ezért van az, hogy nem csak politikai aktivitásaik vannak, hanem elsősorban a magyar kultúra népszerűsítésén dolgoznak?

– Mindenekelőtt a magyar–szerb barátság kiépítése és ápolása a célunk, amihez nagy segítséget nyújt a kultúra. Mert ha kiépülnek a baráti kapcsolatok, a politikai tevékenységek is nagyobb jelentőséget kapnak. Egy nemzeti kisebbség helyzetének javítása is csak a többségi nemzettel való szoros együttműködéssel valósítható meg. Azt gondolom, hogy az egyetlen jó stratégia, ha rámutatunk a közös nemzeti örökségre, a kultúra összefonódására, hogy ily módon jobban megismerhessük egymást, és ne egymás mellett, hanem egymással éljünk. Azt, ahogy a többi, vajdasági városi szervezet működik, mi nem alkalmazhatjuk Belgrádban, az itteni emberek megkövetelik tőlünk, hogy valami újat, érdekeset mutassunk.

A népszámláláskor mintegy 1800-an vallották magyarnak magukat Belgrádban. Közülük még mindig nagyon sokan nem tudják, hogy irodalmi előadásokon vehetnek részt nálunk, vagy más témában hallgathatnak előadást, vagy csak egyáltalán elbeszélgethetnek egymással, barátkozhatnak. A munkánkban nagyon sokat segít a Magyar Nagykövetség, illetve kiváló együttműködést ápolunk a Collegium Hungaricummal, és törekszünk arra, hogy a magyarsággal kapcsolatos rendezvények ne fedjék egymást, hogy az érdeklődők minden eseményen részt tudjanak venni.

A magyar kultúra népszerűsítése kapcsán milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Három jelentős gondunk van: nem tudunk magyar nyelvű sajtóterméket venni a fővárosban, sem hazai újságot, sem magyarországit, és magyar nyelvű könyvet sem, illetve magyar nyelvű tévéadásokkal sem állunk valami jól. Belgrádban több kábeltévé-szolgáltató működik, és csupán az egyik szolgáltató kínál, azt is csupán egy-két magyar csatornát a kínálatában. A Vajdasági RTV kettes csatornáját sem tudjuk követni. Belgrádban nagy az érdeklődés a magyar nyelvtanulás iránt, így a magyar beszéd hallgatása és a magyar nyelvű szövegek olvasása iránt is. A könyveket hellyel-közzel megoldjuk, hiszen bővítjük a saját könyvtárunkat, barátaink segítenek nekünk ebben. A tévéadások kapcsán nagyobb törekvésekre van szükség, már el is indítottunk egy kezdeményezést ennek kapcsán.

A magyar kisebbség fővárosi helyzetének javítása mellett mely gondok állnak még a városi szervezet fókuszában?

– Mindenképpen Belgrád mindennapi gondjai. Foglalkozni szeretnénk a kommunális rendszerekkel, a városi közlekedéssel, ami jelenleg a civilizációs elvárások minimumát éri csak el. Természetesen javaslatokkal készülünk az állapotok javítása érdekében. Egyre több fiatal csatlakozik hozzánk, így mindenképpen fontos probléma a munkanélküliség, a jövőkép, a feketefoglalkoztatás és természetesen az oktatás is. Részei szeretnénk lenni a községi hatalomnak, hogy beleszólhassunk ezekbe a problémákba.