Azé a föld aki…

A termelők szerint az egyházak olyan földeket használnak és adnak bérbe, amelyeket csupán használatra kaptak a várostól

Több mezőgazdasági egyesület tiltakozik, és kéri a polgármestert, hogy sürgősen fogadják el az állami földterületek védelméről, rendezéséről és használatáról szóló ez évi programot. Elsősorban annak a 700 hektár állami mezőgazdasági terület sorsának bizonytalanságát vitatták a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet hat évvel ezelőtt az önkormányzat a pravoszláv, az evangélikus és a katolikus egyháznak adott használatra.

TÖRVÉNYELLENES HATÁROZAT?

Miroslav Kiš, a Szabadkai Mezőgazdászok Egyesülete, a Nagyfényi Parasztok Egyesülete, a Bajmoki Sertéstenyésztők Egyesülete, valamint az Észak-vajdasági Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete nevében felolvasva a Modest Dulić polgármesternek eljuttatott levelet kiemelte, az elmúlt öt évben minden évben március végéig az önkormányzat elkészítette, majd pedig a mezőgazdasági minisztérium elfogadta az állami földterületek használatáról szóló éves tervet, az idén pedig már május végén járunk, és még mindig nem került rá sor.

A program elhúzódását azzal indokolják, hogy az egyházak jogtalanul követelnek olyan földterületeket, amelyeket az önkormányzattól csupán használatra kaptak.

– 2007-ben a városi képviselő-testület egy törvényellenes határozattal az egyházközségek számára Békován, Alsóváros, Györgyén és a Régi város területén mezőgazdasági földterületeket adott használatra. Azzal, hogy 700 hektárnyi olyan földterületet elkülönítettek, ami soha nem volt egyházi tulajdon, több tíz vagy inkább mintegy 100 családot fosztottak meg bérleti előjogától. Kérjük az egyházakat, hogy adjanak pontos adatokat arról, mely kataszteri községekben találhatók azok a mezőgazdasági földterületek, amelyek a vagyon-visszaszármaztatás részét képezik, ily módon közösen tudunk megoldást találni a kialakult helyzetre – olvasta fel Miroslav Kiš.

Majd kiemelte:

– Nem igaz, hogy az egyházaktól az önkormányzat elveszi a földjeiket. Ezek olyan földterületek, amelyek nem képezik a vagyon-visszaszármaztatás tárgyát, soha nem voltak egyházi területek, és az önkormányzat használatra adta őket.
Majd gyanúját fejezte ki, hogy ezeket az állami földterületeket nem az egyház műveli, hanem tovább adták bérbe, így bizonyos egyének húznak hasznot belőle. Ezeket az egyéneket ugyanakkor nem kívánta megnevezni.

MEGMŰVELNÉK A FÖLDEKET

Branko Vujić, a Szabadkai Mezőgazdászok Egyesületének képviseletében elmondta, a köztársasági vagyonjogi ügyészség véleményezése szerint a 2006-ban meghozott, az egyházakról és vallási közösségekről szóló törvény szerint a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényes előírások meghozataláig az önkormányzat az egyházak kérésére használatba adhatta a visszaszármaztatás tárgyát képező földterületeket vagy azok egy részét. A restitúciós törvény megszületése után, vagyis 2006. június 2-ától ez a lehetőség megszűnt.

Ennek ellenére, vagyis a törvény előírásaival ellentétben a szabadkai képviselő-testület 2007-ben az egyházak rendelkezésre bocsátott 700 hektár területet, amit az egyházak a mai napig használnak.
– Arra kérjük az egyházakat, hogy oldjuk meg közösen ezt a problémát, és ne akadályozzanak meg bennünket, termelőket abban, hogy műveljük ezeket a földterületeket.

Azt mindenki tudja, hogy a bérelt földterületeket legkésőbb szeptemberig át kell vennünk, hogy meg tudjuk művelni, vagyis előkészíteni a következő vetésre – emelte ki Branko Vujić. – Tudomásunk szerint a Városi Tanács előtt már szerepelt ennek a 2007-ben a képviselő-testület által meghozott döntésnek a hatályon kívül helyezése. Mi is azt szeretnénk, ha minden a törvényes előírások szerint történne, és a mezőgazdászok bérbe vehetnék azt a 700 hektár területet is, hogy azok a területek ne maradjanak megműveletlenül – mondta.

PERES ÜGYEK

Megkérdeztük Grgur Stipićet, az önkormányzat állami földterületekkel megbízott irodájának vezetőjét arról, hogy mikorra várható az állami földterületek ez évi bérbeadásáról szóló program, mi akadályozza annak meghozatalát.

– Az év elején a mezőgazdasági termelők részvételével elkészítettük a város rendelkezésére álló összes állami mezőgazdasági terület használatát felölelő éves tervet. Vagyis az előjog meghatározásánál, illetve a feltételek felállításában részt vettek a mezőgazdasági egyesületek is. Ezt a február során elkészített programot elküldtük a mezőgazdasági minisztériumba. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztériumból minden indoklás nélkül további dokumentumokat követeltek tőlünk, amit márciusban át is adtuk. Majd újabb dokumentumokkal voltunk kénytelenek kibővíteni a programot, mert nem egyeztek az adataink az állategészségügyi állomások által elkészített, jószágokról szóló jelentéssel.

Április során már teljes volt a dokumentáció, ám azt a mai napig még nem nézték át a minisztériumban. A program meghozatalát nehezíti az a körülmény is, hogy miután tavaly az önkormányzat a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyásával árverésre bocsátotta azokat a területeket, amelyeket korábban az egyházak használtak, a pravoszláv, az evangélikus és a katolikus egyház beperelte a várost és a mezőgazdasági minisztériumot, ami után az Alapfokú Bíróság olyan döntést hozott, miszerint a város ideiglenesen nem rendelkezhet a kérdéses állami földekkel.

Ez a bírósági döntés a mai napig érvényben van. Ugyanakkor az állami vagyonjogi ügyészség véleményezése alapján a képviselő-testület 2007-ben törvénytelenül kínálta fel az egyházaknak a kérdéses földterületeket, így az irodánk javaslatot nyújtott be a Városi Tanácsnak, miszerint bírálják felül a képviselő-testület erre vonatkozó döntését – magyarázta Grgur Stipić.

Hozzátette:

– A döntés felülbírálása azonban nem most kerül a képviselő-testület napirendjére, hanem egy későbbi időpontban, kértük ugyanis, hogy a mezőgazdasági minisztérium véleményezze az Alapfokú Bíróság döntését, illetve adjon javaslatot arra, hogy miként járjon el a kérdéses 700 hektár földterülettel.

Számításai szerint a képviselő-testület a júniusi ülésén elfogadhatja az állami földterületek használatáról szóló éves tervet, ugyanakkor a minisztérium véleményezésén múlik, hogy a program alapján a kérdéses 700 hektár terület is árverés része lesz-e vagy sem.