Skip to main content

Az alapadósságot és a kamatot is le kell írni!

Az alapadósságot és a kamatot is le kell írni!

Juhász Attila: Még az idén a parlament elé kerülhet a parasztgazdaságok kötelező nyugdíj- és betegbiztosításáról szóló törvény módosítása
Az alapadósságot és a kamatot is le kell írni!

A mezőgazdasági termelők adóssága a Köztársasági Egészségbiztosítási Alapnak, illetve a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnak az évek során felgyülemlett kamatokkal együtt mára elérte a 330 milliárd dinárt (megközelítőleg 2 milliárd eurót). A termelők csupán nagyon kis hányada (talán egyötöde) tudná – állami segítség mellett is – törleszteni a járulékok címén felgyülemlett adósságot. Másrészt pedig, hogy az állam beavatkozhasson, és hogy azok a termelők is fizetni tudják a kötelező szociális biztosítást, akik kisebb területen (fél hektáron, vagy ennél alig nagyobb területen gazdálkodnak), egy új, igazságosabb módosított törvényre van szükség, mutatott rá lapunknak adott nyilatkozatában Juhász Attila, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

– Terepen a problémával szembesülve a Vajdasági Magyar Szövetség célkitűzésként jelölte meg ennek az ügynek a megoldását. A kormányzati szerepvállalással ez a feladat a koalíciós megállapodás részévé vált. Akkor még 140-150 milliárd dináros adósságról beszéltünk, ami az évek során, napjainkra a tovább halmozódó kamatokkal együtt már 330 milliárd dinárra gyarapodott – mutatott rá beszélgetésünk során Juhász Attila. Részletezve a felmerülő problémát elmondta, ahhoz, hogy valaki családi gazdaságként regisztráljon, legalább fél hektár területen kell gazdálkodnia. A családi gazdaságokat pedig attól függetlenül, hogy fél, vagy akár 100 hektár földterületet művelnek, egyaránt kötelezték a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékok kifizetésére.

– Az is gondot okozott, hogy időközben a gazdaságokat érintő kötelező nyugdíj- és betegbiztosítási járulékok éves összege a korábbi 86 ezer dináros szintről 120 ezer dinárra nőtt, de erről a gazdákat senki nem értesítette. Végzést nem kaptak róla, csak 3-4 év után az Adóhivataltól érkezett felszólításban értesültek róla. Ekkor már esetenként az adósság a kamatokkal együtt túlszárnyalta a termelő gazdasági erejét. Azok irányába, akik kis területen gazdálkodnak, és csak szántóföldi kultúrát termesztenek, ezek nem reális gazdasági alapokon fekvő követelések. Nagyon sok ilyen kisgazdaság van, amelyek nem tudnak annyi bevételt megvalósítani, hogy befizessék a kötelező járulékokat. Ezért van szükség arra, hogy a kötelező járulékok iránti kereset a megművelt terület nagyságával, valamint a mezőgazdaságból befolyó bevétellel legyen arányos. Erre mutatott rá a VMSZ annyiszor a parlamenti, később pedig a kormányzati szerepvállalásával – magyarázta Juhász Attila.

Beszélgetésünk során összefoglalva az elmúlt évek történéseit rámutatott, hogy a VMSZ kezdeményezésére megalakult a mezőgazdasági minisztériumokban egy munkacsoport, amelyben helyet kapott az ügyben illetékes minden minisztérium és intézmény képviselője, hogy egy olyan megoldást találjanak erre a problémára, ami hosszú távon igazságos és működő rendszert biztosít. Juhász Attila elmondta, készült egy olyan tanulmány, amely mélyrehatóan megvizsgálta a problémát, feltérképezte az adósságot, illetve azt is, hogy melyek azok a gazdaságok, milyen termeléssel foglalkoznak, amelyek erejét meghaladja a rájuk kirótt kötelezettség. Az analízisbe bevonták a Világbankot is, és azt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is jóváhagyta. Juhász szerint várhatóan ez a tanulmány képezi majd az alapját azoknak a döntéseknek, amelyek irányt mutatnak a kötelező szociális biztosításról szóló törvény módosítása irányában. Ez a törvény tartalmazza ugyanis az érintett nyugdíj- és egészségügyi biztosítási járulékok kötelezettségét. Az államtitkár rámutatott, hogy az analízisben pontos kategóriákat fogalmaztak meg, hogy mely gazdaságok, mely ágazatokban, termelési intenzitás alapján mekkora járulékra kötelezhetők. A cél egy igazságos alapokon és jól működő rendszernek a felállítása, de nem téveszthetik szem elől az eddig felhalmozott adósságokat sem. Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter csütörtöki találkozója az Adóhivatal, a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap, valamint a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap képviselőivel éppen ez utóbbit célozta meg, hogy kiderüljön kitől és mennyit követel az állam, illetve hogy a hatályban lévő törvények szerint, milyen reprogramokkal tudják a termelőket megsegíteni a járulékok kapcsán összejött tartozás törlesztésében.

– Ez egy lépés annak irányába, hogy megkezdődjön a probléma megoldása. A VMSZ évekkel ezelőtt már kezdeményezte a törvénymódosításokat, hogy ezekkel a reprogramokkal a termelők le tudják tisztázni az adósságot. Nagyon sokan vannak azok, akik még így se nem tudják ezeket a kötelezettségeket kifizetni. Ezért az elkövetkező időszakban azon dolgozunk, hogy a törvénymódosításban lehetőség nyíljon arra, hogy azoknak, akiknek az alapadósság, vagyis a megszabott kötelezettség meghaladta a valós gazdasági erejét (a korábbi analíziseknek köszönhetően tudvalevő kikről van szó), a felhalmozott kamatok, valamint az alapadósság is leírható legyen – mutatott rá Juhász. Hozzátette, a törvénymódosítás mellett ez a törekvés is várhatóan belekerül majd a Szerb Haladó Párttal megkötésre kerülő koalíciós szerződésbe.

Az analízisek ugyanis kimutatták, vannak olyan gazdaságok is, amelyeknek lehetőségük lett volna a kötelezettségek kifizetésére, de ezt nem tették meg. Esetükben ezt a reprogramot, ami a minapi találkozó alapját képezte, fel kell kínálni. Viszont figyelembe kell venni, hogy nagy számban vannak olyan gazdaságok is, melyek esetében az adósság átütemezése sem jelentene segítséget. A kényszer-megfizettetés sem lehet megoldás, ugyanis az áruba bocsájtott föld sem fedezné sokszor az adósságot.

Juhász Attila elmondta, hogy az érintett törvény módosítása még ebben az évben megtörténhet. Amint megalakul a köztársasági képviselőház új összetétele, majd pedig a kormány is, nem lesz ok az évek óta tartó gond további halogatására. Reménye szerint talán már a nyáron a parlament elé kerülhet, de legkésőbb ősszel megszületik a törvénymódosítás, és ezt követően az adósságok leírását 2025-től az állami költségvetésben is tervbe tudják venni.
 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, MH
Ostale vesti
Izbori za Evropski parlament biće održani ove godine u Evropskoj uniji, uključujući i Mađarsku.
Generalni konzulat Mađarske, kancelarije CMH-a i mesne organizacije SVM-a takođe pomažu pri upisu u birački spisak