Skip to main content

Kovács Elvira: Ha a párt politikai súlyt és közösséget tud felmutatni, akkor sokkal hatékonyabban lehet képviselni a célokat

Kovács Elvira: Ha a párt politikai súlyt és közösséget tud felmutatni, akkor sokkal hatékonyabban lehet képviselni a célokat

A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG KÖZTÁRSASÁGI KÉPVISELŐJELÖLTJE
Kovács Elvira: Ha a párt politikai súlyt és közösséget tud felmutatni, akkor sokkal hatékonyabban lehet képviselni a célokat

A Vajdasági Magyar Szövetség önállóan és teljes jelöltlistával vesz részt a december 17-ére kiírt előrehozott köztársasági parlamenti választáson. A 250 jelölt között vannak olyanok, akik már korábban is a párt színeiben töltöttek be tisztséget a köztársasági törvényhozó hatalomban, vagy végrehajtó hatalomban, ám új nevekkel is találkozhatunk. Sorozatunkban a VMSZ a 6-os sorszámmal kihirdetett, Vajdasági Magyar Szövetség–Elnökünkért, Közösségünkért, a Jövőért! elnevezésű köztársasági választási listájának első tíz jelöltjét mutatjuk be, illetve kérdezzük őket terveikről, vagy adott esetben eddigi eredményeikről.

Kovács Elvira okleveles közgazdász, köztársasági parlamenti képviselő, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakcióvezető-helyettese, a VMSZ alelnöke és köztársasági választási listájának második jelöltje, 1982. július 18-án született Nagybecskereken. Az általános iskolát Szentmihályon végezte el, majd a nagybecskereki gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Egyetemen folytatta, ahol egyetemista prodékán volt, és egy szemesztert a bécsi Wirtschaftsuniversitäten töltött cserediákként. 2006-ban szerzett oklevelet. 2007-ig júliusáig a Tartományi Végrehajtó Tanácsban dolgozott, a Tartományi Egészségügyi és Szociálpolitikai Titkárságon. Politikai pályafutása a 2000-es évek elején kezdődött, ekkor lett tagja a VMSZ-nek. 2006-tól a párt Ifjúsági Fórumának elnökségi tagja. A VMSZ Női Fórumának alapítója, 2009-től 2015-ig elnöke. 2015 óta a VMSZ alelnöke, 2019-ben és 2023-ban újraválasztásra került. 2022. augusztus 1-jétől hetedik mandátumban köztársasági parlamenti képviselő. 2020 októberétől a szerbiai képviselőház alelnöke. A képviselőház XIII. összetételében is a parlament alelnöke, a VMSZ frakcióvezető-helyettese, az Európai Integrációs Bizottság elnöke, a Külügyi Bizottság, a Stabilizációs és Társulási Egyezménnyel foglalkozó Vegyes Bizottság, valamint a szerbiai képviselőház az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegált küldöttségének tagja. 2007 októberétől az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, 2018 januárjától 2020 januárjáig az Esélyegyenlőségi és a Megkülönböztetés-mentességi Bizottság elnöke, 2020 januárjától 2022 januárjáig a nemi egyenjogúsággal foglalkozó albizottság elnöke, majd 2023 januárjától a Kisebbségi Albizottság elnöke. 2022 januárjától az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke. 2023-ban újraválasztották. Férjezett, egy fiúgyermek édesanyja.

 Egy évvel ezelőtt decemberben az ellenzéki képviselők tapssal jutalmazták, míg a nem hatalom-közeli média szinte hősként ünnepelte azt követően, hogy a parlamenti ülés elnöklőjeként kikapcsolta a Szerb Haladó Párt, a VMSZ koalíciós partnere egyik képviselőjének a mikrofonját, mivel párttársaival egyetemben ordítozott. Az említett eset rávilágít a parlament működésének tekintetében az elmúlt egy évben jellemző komplex anomáliákra, káros folyamatokra és jelenségekre. A konkrét eset tükrében, de attól függetlenül ugyancsak, miként értékeli a parlamentben uralkodó hangulatot és miként befolyásolta az a képviselőházi munkát?

– A VMSZ mindig a normalitásra törekedett és törekszik. Elnök úrtól is azt tanultuk, hogy a VMSZ-nek kell lennie az észszerűség hangjának, a kedélyeket csillapító erőnek, a parlamentben, de máshol is. Rendkívül sajnálom, hogy az elmúlt egy évben sok frakciónak nem sikerült megtalálnia a közös hangot. Egyébként az sem normális, hogy a szerbiai képviselőházban 16, míg a mandátum végére 17 frakció volt. Még az olyan működési formák, mint amilyen a zöldek, vagy a női parlamenti háló sem tudtak zavartalanul működni a személyes ellentétek okán. Annak külön örülök, hogy a VMSZ frakciójáról és képviselőiről rendre elismerően szóltak, mondva, hogy azon ritka parlamenti képviselők közé tartozunk, akik valóban minden alkalommal a napirendről beszélnek és szakmailag minden egyes alkalommal felkészültek. Mi csak így tudjuk végezni a munkánkat. Egyébként egy évvel korábban, a tavaly októberi európai bizottsági jelentésben, elismerően szóltak a képviselőház munkájáról, hiszen a legutóbbit megelőző mandátumban, Ivica Dačić házelnökségének ideje alatt, például csökkentettük a sürgősségi eljárások számát és egyéb kérdések tekintetében is előrelépés történt, a korábbi kritikák mentén eljárva. Viszont a legutóbbi mandátumban eljutottunk odáig, hogy a parlament csak akkor ülésezett, amikor nagyon muszáj volt, így rengeteg napirendi pontot összevontak, míg a hangulatot az határozta meg, hogy senki nem tudott átlépni a saját árnyékán. A kérdésben említett konkrét esetre nem szeretnék reagálni, hiszen már többször elmondtam, hogy az elnöklőnek az ügyrendet kell szem előtt tartania, azaz objektíven vezetnie az üléseket. Sajnos az elmúlt időszakban a házelnök nem tudott kilépni abból, hogy az SZHP képviselője. Az természetes, hogy a többség delegálja a házelnököt, ugyanakkor a parlament elnökének objektívebben kellett volna vezetnie az üléseket. Szintén az ezt megelőző mandátumban az ügyrenddel összhangban kialakult a gyakorlat, hogy minden ülés előtt egyeztettek az egyes frakciók, a VMSZ képviselői mindig részt vettek ezeken az egyeztetéseken. A VMSZ támogatja az említett gyakorlatnak a folytatását. Sok tanulnivalónk van még. Az Európai Parlamentben, vagy a magyar országgyűlésben, valamint bármelyik nyugat-európai parlamentben a képviselők például tudják, hogy mikor foglalkoznak pártfeladatokkal és mikor vannak bizottsági ülések. Mi többször rámutattunk arra, hogy legalább egy évre előre kellene tervet készíteni.

 A szólamok szintjén az Európai Unió Szerbia csatlakozását sürgeti, míg Szerbia egyik stratégiai céljaként jelöli meg az uniós csatlakozást. A folyamat mégsem halad előre. Hogyan lehetne kilépni a zsákutcából?

– Magának Európának kell észhez térnie. Az elmúlt időszakban, illetve a kampányban sokan kérdezik tőlünk, hogy a VMSZ vajon euroszkeptikus párttá vált-e. Ez nem így van. A VMSZ megalakulása óta Európa-barát párt. A VMSZ Szerbiát az EU-ban szeretné látni, ám nyilván nem minden áron. Egyértelmű, hogy az EU-nak meg kell találnia a válaszokat az égető problémákra, mint amilyen a migránsválság, vagy az Európa területén dúló háború. Az sem normális, hogy csak a – vitathatatlanul szörnyűséges – háború miatt megnyissák a tárgyalásokat egy olyan tagjelölttel, amelyik nem tartja tiszteletben a területén élő kisebbségek jogait, sőt, csorbítja azokat. Ennek a témának a tekintetében Magyarország álláspontját támogatjuk. Nem jó, hogy a Nyugat-Balkánnak csupán mondogatják, hogy „fontosak vagytok és számítunk rátok”, miközben konkrét előrelépés nem történik. A VMSZ ezen a területen is igyekszik hozzátenni a saját részét. A regionális együttműködés az, amit még erősíteni kell, a gond viszont az, hogy a nyugat-balkáni térség országaira elsősorban a nacionalista retorika jellemző. Mindazonáltal ha sikerült a magyar–szerb megbékélés, akkor nem biztos, hogy csak a szerbekben kell keresni a problémák forrását. Ezzel az albánokkal való kapcsolat természetére szerettem volna utalni. Indokolt lenne szakítani a közfelfogással, hogy mindig és mindenben Szerbia a „rosszfiú”. A koszovói kérdés jellege egyébként is olyan, hogy nem lehet csupán az egyik felet okolni, a másik féllel pedig folyamatosan megengedőnek lenni. Koszovó kapcsán az a legfontosabb, hogy folytatódjon a Belgrád–Pristina párbeszéd, valamint mindkét fél alkalmazza az eddigi megállapodásokat, azokat is, amelyek a koszovói szerbek jogait hivatottak szavatolni. Arra ugyancsak érdemes rámutatni, hogy a szerbiai polgárok, beleértve a magyarságot, érdeke az, hogy az integrációs folyamat minél több előnyét megérezzék, méghozzá minél előbb, hiszen még csak megjósolni sem lehet, hogy mikor lehetünk teljes jogú tagállamok. Szerintem mostanra az EU is rádöbbent erre, már csak konkrét tervekre van szükség, hogy mit kaphat Szerbia és a Nyugat-Balkán többi országa. Lehet ez az egységes európai piachoz való hozzáférés, vagy bizonyos források, illetve a források elérhetőségének növelése, vagy akár a fokozatos csatlakozás. Az elmúlt időszakban többen is beszéltek erről, részben még Horvátország is ennek a szószólója.

 Milyen mértékben sikerült beemelni a vajdasági magyarságot és annak településeit az európai integráció folyamatába, illetve annak haszonélvezőjévé tenni?

– Ez közösségfüggő. Vannak olyan helyi közösségek és civil szervezetek, amelyek nagyon ügyesek a pénzek lehívásában, egyrészről a határon átívelő projektumok, másrészről pedig az Europe for Citizenshez hasonló programok révén. Ugyanakkor köztársasági szinten az eddigiekhez képest is kifejezettebb lobbitevékenységet kell folytatnunk ezen a téren. Ez már kezdett kialakulni az elmúlt időszakban. A nagy projektumokról az integrációs minisztérium dönt. Korábban nagyon nehéz volt magával a miniszter asszonnyal szót érteni. Az elmúlt időszakban, elsősorban Pásztor Istvánnak köszönhetően, valamint annak, hogy a minisztérium élére más hozzáállást képviselő szakember került, továbbá a Magyarországgal való kapcsolatok révén, a VMSZ-nek kezdett nagyobb beleszólása lenni ezekbe a folyamatokba. Azon leszünk, hogy ez a tendencia tovább növekedjék és a vajdasági magyar közösségnek még több haszna származzon a nagyobb uniós projektumokból.

 Szuverenitási törekvései érvényre juttatásának tekintetében miként erősítheti érvrendszerét és pozícióját Szerbia?

– Aki nem rosszhiszemű és reálisan tekint a dolgokra – talán még azok is, akik korábban úgy gondolták, hogy Szerbiának engednie kell a nyomásgyakorlásnak és bevezetnie a szankciókat Oroszországgal szemben – most már belátják, hogy rendkívül jó, hogy Szerbia elsősorban saját polgárai gazdasági és politikai érdekeit tartotta szem előtt. Most, amikor sajnos Európa és a világ teljesen megváltozott, illetve Európa részben el van veszve, Szerbiának más gazdasági és világhatalmakkal is együtt kell működnie. Mi nagyon örülünk annak, hogy Szerbia számos téma – például a migrációs válság – tekintetében is a magyar állásponthoz közelített.

 Mi a véleménye a szerbiai családtámogatási politikáról? Milyen intézkedések, programok foganatosítását tartja szükségszerűnek?

– Szerintem az elmúlt időszakban nagyon sok mindent tett a szerb államvezetés, mi pedig igyekeztünk folyamatosan napirenden tartani ezt a témát. Örvendetes, hogy az említett területen is elkezdtünk a magyar álláspont irányába közelíteni. A pénzügyi támogatások jelentősen növekedtek, de az is jó, hogy kiegyenlítettük a szülők jogait, függetlenül attól, hogy az édesanya vállalkozó, mezőgazdasági termelő, vagy munkavállaló. Értékelésem szerint kifejezettebben kellene a nem anyagi jellegű intézkedésekre összpontosítani. Fontosak a bölcsődék és a napközik, hiszen a munkaviszonyban lévő szülő számára nagy segítség, ha gyermekét jó helyen tudhatja. Emellett a karriert is bevállaló nőknek Szerbia még intézkedésekkel tartozik a részmunkaidő vonatkozásában. Egyéb, például házvásárlást támogató projektumokhoz hasonló programok ugyancsak célravezetők lehetnek.

 Mennyire eredményesen tudja tárgyalóasztalra helyezni álláspontjait, illetve elképzeléseit a VMSZ, akár az előző kérdésben részletezett családtámogatási politika, akár az egyéb témák vonatkozásában?

– Éppen ezért fontos, hogy ott legyünk a tárgyalóasztalnál. Nyilván ha a párt politikai súlyt és közösséget tud felmutatni, akkor sokkal hatékonyabban lehet képviselni a célokat és az álláspontokat. A politikai párt súlyát egyebek mellett a választásokon kapott szavazatok számával mérik. Amennyiben a VMSZ-nek az elkövetkező időszakban is önálló frakciója lehet a szerbiai képviselőházban, illetve minél több képviselővel vehet részt a tartományi képviselőház és a kormány munkájában, akkor a partnerek is komolyabban veszik. Koalíciós partnerünk számos ötletünket őszintén támogatja, ám ismétlem, ahhoz, hogy ez így maradjon, a közösség erejét is fel kell mutatni.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E.
Ostale vesti