Tíz év után újra Szabadkán szervezte meg tudományos konferenciáját a Víztechnológus és Egészségügyi Mérnökök Egyesülete, együttműködve a Szerbiai Gazdasági Kamarával és Szabadka Város Önkormányzatával. Az 51. alkalommal összehívott tanácskozásnak ezúttal a szennyvíz, a kommunális és a veszélyes hulladék volt a központi témája.

A tudás- és tapasztalatcserét célzó konferencia ünnepélyes megnyitóját a városházán tartották meg, majd a mintegy kétszáz hazai és külföldi szakértő a Patria Szállodában folytatta a háromnapos szakmai tanácskozást.

A rendezvényen Predrag Bogdanović, a Víztechnológus és Egészségügyi Mérnökök Egyesületének elnöke és Nebojša Jakovljević, a vízellátással és szennyvízelvezetéssel foglalkozó szerbiai közvállalatok szövetségének elnöke mondott beszédet, majd az önkormányzat nevében Kern Imre alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Rámutatott, hogy korszerű szennyvíztisztító üzemel Szabadkán, és ha nem is az egyetlen város Szerbiában, de az egyike azon keveseknek, amely kiszűri az arzént az ivóvízből. Továbbá európai alapoknak köszönhetően felépült a regionális hulladéklerakó is — tette hozzá.

— Szabadka nem várt állami vagy európai pénzforrásokra, hanem húsz évvel ezelőtt döntés született az új szennyvíztisztító üzem kiépítéséről. Ha ez nem történt volna meg, és várunk a különféle támogatásokra, akkor lehet, hogy a mai napig nem volna szennyvíztisztítója a városnak, a Palicsi-tó pedig mára tönkrement volna, hiszen még a teljesen megtisztított szennyvíz segítségével sem sikerült teljesen regenerálni a tónak azt a felét, amelyik a település idegenforgalmi területéhez kapcsolódik. Annak ellenére sem, hogy a szennyvíztisztító folyamatosan úgy működik, hogy eleget tesz, sőt túl is szárnyalja az építésekor megszabott műszaki paramétereket.

A Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat mindig élenjárt az ivóvízkezelés és a szennyvíztisztítás terén is — nyilatkozta Sugár György, a közvállalat igazgatója. Mint mondta, Szabadka is bekapcsolódik a Tiszta Szerbia elnevezésű programba, mely 110 kilométer csatornahálózatot foglal magában. Összevetve a jelenlegi 300 kilométerrel, ez egy óriási beruházás. Bajmokon és Csantavéren párhuzamosan a 25-25 kilométeres csatornahálózat kiépítésével egy-egy szennyvíztisztító is létre fog jönni. Az igazgató továbbá arról is beszélt, hogy a szabadkai szennyvíztisztító abban különbözik az átlagtól, hogy itt az iszapból biogázt, illetve elektromos áramot állítanak elő, az éves energiaszükséglet 20—40 százalékát tudják fedezni. Valamint Szabadka volt az első a környéken, ahol 1990-ben kiépült az arzénmentesítő üzem az ivóvízkezelés terén, tavaly pedig egy újabb lett átadva, ez a kettes számú vízgyár.

A békovai Regionális Hulladéklerakó és Hulladékgazdálkodási Kft.-ben 2019-ben indult meg a próbaüzem, melyet hét önkormányzat alapított, és egy 250 000 ember lakóhelyét lefedő régiót ölel fel a működése — nyilatkozta Gligor Gellért igazgató. Hozzátette, óriási fejlődés, hogy az önkormányzatok közvállalatai fejlesztették a járműparkot, és olyan speciális hulladékszállító kamionokat szereztek be, amelyekkel színvonalasabban tudják ellátni a hulladék szállítását.

A rendezvény megnyitóján Jaksa Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára elmondta, a minisztérium a környezet állapotának javítására irányuló nyilvános pályázatok sorát hirdeti meg. Az a tény, hogy ezekre a pályázatokra a helyi önkormányzatok nagy számban jelentkeznek, amellett szól, hogy a környezetvédelmi tudatosság helyi szinten is jelentősen nő. Ez pozitív hatással lesz a környezetre és az életminőségre is — tette hozzá az VMSZ államtitkára.