Skip to main content

A gyűlöletbeszéd elítélendő és büntetni kell

2022.05.04 - 16:49

A gyűlöletbeszéd elítélendő és büntetni kell

A gyűlöletbeszéd elítélendő és büntetni kell

 Minden gyűlöletbeszédet el kell ítélni, a diszkrimináció, a megkülönböztetés minden formájával szemben zéró toleranciára kell törekednünk - hangzott el ma a Gyűlöletbeszéd című konferencián Szabadkán.

A mai társadalomban a gyűlöletbeszéd témája olyasmi, amely megkívánja, hogy minél gyakrabban beszéljünk róla, hogy megelőzzük és szankcionáljuk.

Pozitív irányba változott a kisebbségek helyzete az elmúlt 15 évben - jelentette ki dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke, a Gyűlöletbeszéd elnevezésű konferencián megtartott nyitóbeszédében. Elmondta, 10 éve súlyosbító körülménynek tekintik, ha egy büntettet gyűlöletből követnek el.

Dr. Pásztor Bálint, elnök, VKT , Szabadka: „15 évvel ezelőtt a híradások a magyar ellenes atrocitásokkal és az egyéb kisebbség ellenes atrocitásokkal voltak tele. Az elmúlt években mindannyiunknak köszönhetően el tudtuk azt érni, hogy ezek már csak szórványosan fordulnak elő, ha egyáltalán előfordulnak. Megváltozott teljes mértékben a társadalmi klíma. Nincs kisebbségellenes hangulat alapvetően, de az ilyen konferenciák mint a mai hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző profilú szakemberek elmondhassák a véleményüket és megfogalmazásra kerüljön az, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy még kevésbé legyen jelen a gyűlöletbeszéd.”

A Városháza dísztermében megtartott tanácskozáson 15 munkát mutattak be, amelyek a toleranciát és a gyűlöletbeszéd témáját járták körbe. Szó volt egyebek mellett a kisebbségek-, a speciális csoportok ellen irányuló gyűlöletbeszédről és annak szankcionálásáról, valamint a fiatalok közötti kortárs erőszakról a közösségi oldalakon.

Vida Vilić, kriminológus: „Kutatásaink azt bizonyítják, hogy az áldozatok csaknem 1,9 százaléka hajlamosabb az öngyilkosságra, mint azok, akik nem szenvedtek el kortárs erőszakot. Amire szükségszerű figyelmet fordítani, hogy gyakorisága vezetett ahhoz, hogy beszéljünk a kortárs erőszak ezen formájáról. Azonban nincs jogi keret, vagyis az online internetes zaklatásnak nincs jogi szankcionálása, más szóval a cyberbullying-nek, ahogy a kortárs erőszakot nevezik a közösségi oldalakon.”

A közösségi oldalak miatt a gyűlöletbeszéd ma már sokkal láthatóbb és érzékelhetőbb. A gyűlöletszítás és lázítás személyek vagy népcsoportok ellen futótűzként terjedhet.

Dr. Zoran Pavlović, tartományi ombudsman: „Nem beszélhetünk arról, hogy ez valami különös oknál fogva terjedt el. Azt gondolom, hogy alapvetően mi toleráns társadalomban élünk, azonban az új technológiáknak köszönhetően a gyűlöletbeszéd valamivel láthatóbbá vált, mint régebben, amikor az valamilyen épületfalon vagy sajtóban, esetleg rádiós illetve tévés műsorban jelent meg. Láthatóbbá vált a gyűlöletbeszéd, azonban nincs jelen nagyobb számban a társadalmunkban.”
Pannon RTV/Raffai Csaba

A konferenciát a tartományi ombudsman és a belgrádi Kriminológiai és Szociológiai Kutatások Intézete szervezte.

 

Szerző (Forrás)
Pannon RTV
Ostale vesti