Skip to main content

Mindenki számít

Mindenki számít

Pásztor Bálint: Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a helyi ügyek csak a mi politikusaink számára fontosak
Pásztor Bálint: Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a helyi ügyek csak a mi politikusaink számára fontosak

„Magyarországon és Szerbiában is olyanoknak kell kormányzati pozícióban lenniük, akik tudják, hogy mi az állam és mit jelent országot irányítani, illetve biztosítani tudják a stabilitást” – nyilatkozta lapunknak Dr. Pásztor Bálint, aki hatodik mandátumban a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője, és most ismét vezetője a párt 3-as sorszám alatt induló választási jelöltlistájának az április 3-án tartandó rendkívüli szerbiai parlamenti választáson. A beszélgetés során szó volt a helyi beruházásokról, a jövőbeni tervekről, de arról is, hogy miért Aleksandar Vučić a párt államfőjelöltje, illetve arról, hogy mit üzen azoknak a magyaroknak, akiknek fenntartásaik vannak az említett jelölttel szemben.

Nemrégiben kifejtette, hogy aki április 3-án a 3-as sorszám bekarikázásával a VMSZ jelöltlistáját támogatja, az a helyi ügyeket és a helyi embereket választja. Az elmúlt hatalmi ciklusokban hány magyarok lakta önkormányzatba, mennyi és milyen jellegű beruházást vitt a VMSZ?

– A kampány ideje alatt a különböző településeken elsősorban a helyi projektumok megvalósításáról számoltunk be, hiszen a VMSZ nem az ígéretekkel kampányol, hanem az eredményekkel számol el. A VMSZ jó pozíciói nélkül ezek a projektumok nem valósulhattak volna meg. Az elmúlt 15 év azt bizonyítja, hogy a helyi ügyek, Szabadka és Pancsova között bárhol, csak a mi politikusaink számára fontosak. Például Újvidéken elmondtam, hogy az Európa Kollégium soha nem épült volna fel, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ felújítása soha nem kezdődött volna meg és a Magyar Szó székházának a közösségi térré való átalakítása és oktatási tartalmakkal való megtöltése sem jött volna létre a VMSZ nélkül. Mindehhez természetesen Szerbiában és Magyarországon is szövetségesekre volt szükség, ám az ötletet minden esetben mi karoltuk fel és vittük el a megvalósulásig. Ludason például a Ludas–Kispiac út felújításáról számoltam be, valamint arról, hogy pénzt nyertünk el a Nyugat-balkáni Alapból négy falu vízvezeték-hálózata tervdokumentációjának a kidolgozására, de arról is, hogy közbenjárásunk nyomán tart a gázhálózat bővítése Ludas irányába. Rajtunk kívül senkinek nem jutott eszébe, hogy falun is van élet. Összefoglalva az elmúlt éveket: több száz ezekhez hasonló projektum van, Horgostól Székelykevéig.

Milyen projektumokra tekintenek prioritásként a jövőben?

– Mindenféleképpen prioritás a megkezdett projektumok befejezése. Egyébként mindig a helyiek határozzák meg, hogy mit tartanak fontosnak. Ezért vagyunk folyamatosan az emberek között, hogy együtt definiáljuk a prioritásokat. Számunkra az a fontos, hogy ne legyenek kiváltságos helyzetű közösségek. A parlamenti jelöltlista összeállítása alkalmával, továbbá a választási program kidolgozásakor és a prioritások meghatározásakor is figyelmet fordítunk arra, hogy tömb és szórvány, falu és város, Bácska és Bánát, azaz mindenki megtalálja magát a tevékenységünkben.

Két jelentős projektumot ebben a ciklusban sem sikerült befejezni. Mire számít a szabadkai Népszínház és a palicsi akvapark tekintetében?

– Megismételném, hogy 2007 és 2014 között a szerződéses kötelezettség ellenére sem érkezett egyetlen dinár a köztársasági költségvetésből a Népszínház projektumára. Miután ez megváltozott, most elértünk abba a fázisba, hogy látszik a fény az alagút végén. Jelenleg nem a pénz hiánya az első számú probléma, hanem a közbeszerzésnek a lefolytatása. Amint elhárulnak az adminisztratív jellegű akadályok, a folyamat felgyorsulhat. Az akvaparkkal teljesen más a helyzet, ugyanis a befejezéséhez mintegy 700 millió dinár hiányzik. Hatalmas mulasztások történtek a múltban a korábbi irányítás részéről. A VMSZ nem azért kérte a Park Palics igazgatói tisztségét, hogy fékezze ezt a beruházást, hanem éppen ellenkezőleg. Ismeretes, hogy a VMSZ azt szeretné, ha Palics visszanyerné a régi fényét. Ennek szellemiségében Palicson részben kiépítésre került a csatornahálózat, a többi pedig az úgynevezett Tiszta Szerbia program részeként épül ki, vagyis a csatornahálózattal való lefedettség tekintetében Palics a 0 százalékról eljut a 100 százalékig. Egy másik projektum részeként dolgozunk a tó vize minőségének a javításán, ami összetett és hosszadalmas folyamat, emellett készül tartományi forrásból a Bagolyvár és a Víztorony felújításának a tervdokumentációja, az akvapark tövében pedig az ország egyik legexkluzívabb hoteljét tervezik megépíteni, utóbbi a munkahelyteremtés szempontjából is fontos beruházás lesz. A Szabadka–Szeged vasútvonal kiépítése is rendkívül meghatározó projektum, azaz fejlesztés a térség számára. Utóbbi azon projektumok egyike, amely azt bizonyítja, hogy olykor évtizedeken át kitartónak kell lenni, és fontos biztosítani az erős érdekképviseletet. A VMSZ, szakértői révén, 1996-ban kezdett el azon dolgozni, hogy ez a projektum megvalósuljon.

A televíziós közvetítés hiányában a parlamenti képviselőkéhez képest az államtitkárok tevékenysége jóval nehezebben követhető. Mi határozta meg a VMSZ hét államtitkárának a munkáját az elmúlt másfél évben?

– Mivel számos projektum több cikluson át valósul meg, nehéz lenne egy-egy ciklusra lebontva összefoglalni az államtitkárok munkáját. Az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériumban harmadik mandátumban volt államtitkárunk. Példaként említeném az Y elágazás befejezését, valamint az azt átívelő két felüljárót, amelyek kialakítását a gazdák kértek. Ezek olyan beruházások, amelyek anyagi értelemben soha nem térülnek meg, hiszen egy ilyen felüljáró 250 millió dinárba kerül. Mi kettőre biztosítottunk pénzt az országos költségvetésből. Nem térül meg gazdaságilag, de az embereknek fontos volt, ezért megcsináltuk. A következő fázis az Y elágazás autópályásítása lesz. Kibővül a horgosi határátkelő, épül a Budapest–Belgrád vasútvonal, de a számtalan helyi önkormányzat apróbb útfejlesztési és útkarbantartási projektumairól sem szabad megfeledkezni. A mezőgazdaság területén maradt egy nagy adósságunk, ez a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosítási járulékának az ügye, a munka folyamatos, zajlanak a tárgyalások a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. A rendszert igazságossá tevő megoldás már közel van. Számos, a mezőgazdaság területén megfogalmazott célt azonban sikerült megvalósítani, például megoldani az egészségbiztosítási járulék, a kapcsolható eszközök regisztrációjának vagy a mezőgazdaságból élő hölgyeknek a problémáit. Az igazságügy területén az alkotmány módosítása és a bíróságok munkájának korszerűsítése határozta meg az elmúlt időszakot, sikerült elérnünk, hogy Zentán kiépüljön a korszerű bírósági épület. Az oktatás terén számos kiemelhető ügy van, például a szerb nyelv mint nem anyanyelv tantárgy programja reformjának a befejezése, vagy a kis létszámú osztályokért folytatott küzdelem. A Pénzügyminisztériumban a számunkra fontos projektumok megvalósításának szempontjából volt meghatározó a magyar államtitkár jelenléte, de a létszámstop okozta gondok orvoslásának az okán is. A környezetvédelmi államtitkár Palics, valamint a regionális hulladéktároló ügye, továbbá az illegális szemétlerakók felszámolása miatt volt fontos. Ami pedig az egészségügyet illeti, az elmúlt két év bizonyította, hogy miért fontos az államtitkári jelenlét, de a szabadkai és a zentai közkórházak fejlesztéseit is említhetném.

A migránsválság kezelésének tekintetében milyen intézkedéseket tart szükségszerűnek és lehetségesnek?

– Ebben a küzdelemben egyedül maradtunk, kezdettől fogva. Annyi változott, hogy mostanra mindenki belátta, hogy valós és égető problémáról van szó. Továbbra is az az álláspontunk, hogy az országhatárokat védeni kell, a taxisokat és az egyéb embercsempészeket büntetni kell a Büntetőtörvénykönyv rendelkezéseivel összhangban, továbbá garantálni a helyi lakosság személyi és vagyoni biztonságát, a migránsoknak pedig a befogadóközpontokban van a helye. Ezt tervezzük képviselni a jövőben is. Számos településen továbbra is felmerül a polgárőrség kérdése. Ehhez kapcsolódóan rendre elmondom, hogy Magyarországon valóban van polgárőrség, ott ennek hagyománya van, Szerbiában viszont ne akarjuk azt elérni, hogy az emberek felfegyverezzék magukat. Nem lehet csak Szabadkára, Ludasra vagy Királyhalomra vonatkozóan törvényt hozni. Úgy gondolom, hogy így is túlságosan sok fegyver van az országban. Nem ez a járható út. A járható út az, hogy az állam lássa el a feladatait.

Aleksandar Vučić a VMSZ államfőjelöltje. Mivel érdemelte ki ezt a támogatást, és mit üzen azoknak a vajdasági magyar választópolgároknak, akiknek bizonyos okokból kifolyólag fenntartásaik vannak vele szemben?

– A szavazólapon Aleksandar Vučić neve mellett három jelölő szervezet szerepel majd, az SZHP, az SZSZP és a VMSZ, noha a kormánykoalíciót számos egyéb párt alkotja, de csak ezt a három pártot nevesítik. Azt gondolom, hogy ez is a teljesítmény és a munka elismerése. Arról is gyakran beszélek, hogy egyedül a hármas győzelem biztosíthatja a magyar és a vajdasági ügyek folyamatos képviseletét, illetve a fejlesztési elképzelések megvalósítását. A hármas győzelem egyik pillére az, hogy a VMSZ 3-as sorszámú jelöltlistája jól szerepeljen a parlamenti választáson, a másik pillér a Fidesz–KDNP győzelme Magyarországon, a harmadik pedig az, hogy Aleksandar Vučić maradjon a köztársasági elnök Szerbiában. Láthattuk, hogy az elmúlt hetekben a világ meglehetősen bonyolult hellyé vált, úgy gondolom, hogy ez most nem az az időszak, amikor teret kellene adni a kísérletezgetéseknek. Magyarországon és Szerbiában is olyanoknak kell kormányzati pozícióban lenniük, akik tudják, hogy mi az állam és mit jelent országot irányítani, illetve biztosítani tudják a stabilitást. Én nem látok másik olyan államfőjelöltet, aki megfelelne ezeknek a kritériumoknak. Nem beszélve arról, hogy a többi jelölt közül senki, még itt, Szabadkán sem nyilatkozott arról, hogy mit gondol a magyar ügyekről. Vučić az elmúlt öt évben bizonyított. Semmi olyant nem tett vagy mondott, ami a magyar érdekekkel szemben állt volna, semmi olyan intézkedés nem volt, amiből a magyar közösségnek kára származott volna, ugyanakkor számos projektumot sikerült vele együttműködve megvalósítani. A kilencvenes éveket és a szendvicseket én sem feledem, erre még 2008-ban felhívtam a figyelmet egy televíziós műsorban. Az, hogy ki kinek bocsát meg, nem az én hatásköröm. Viszont nem ez a lényeg, hanem az, hogy időközben eltelt 25 év. Annak ellenére, hogy bizonyos dolgokat nem kell elfelejteni, fontosabb az, hogy mi történt az elmúlt öt évben, és mi várható a jövőben a vele való együttműködéstől. Mi nem történészek vagyunk, hanem olyan politikusok, akik a jelen és a jövő vonatkozásában szeretnénk konkrét eredményekkel erősíteni a közösséget. Amikor 2012-ben megtörtént a kormányváltás, a VMSZ tudatosan ellenzékben maradt, azért, mert szerettük volna látni, hogy mi történik. Vajon ugyanaz, ami a kilencvenes években, vagy az, ami végül egyébként történt. Ezért lettünk 2014-ben részei a hatalmi koalíciónak.

Ha pontosak a tudósítások, az egyik lakossági fórumon, metaforát használva, kijelentette, hogy a VMSZ egy jó termék, és ezt az emberek felismerik. Ön szerint mi teszi jó termékké a VMSZ-t?

– Azért jó termék a VMSZ, mert fontosnak tartja a közösségi érdek megvalósítását egész Vajdaságban. Folyamatosan az emberek között mozgunk, ha problémáról hallunk, azt felkaroljuk, a választási program, majd végül a koalíciós szerződés részévé tesszük. Ha mi nem vagyunk, a magyar ügyekben senki nem lép a helyünkre. Jelenleg egy magyar lista indul a választásokon. Ezért egyértelmű, hogy a VMSZ az egyetlen választás vajdasági magyar szempontból. A parlamentnek 250 képviselője van, az összes helyet feltöltik, így, vagy úgy. Ha a képviselők közül valaki bármi miatt kikerül a parlamentből, helyén már másnap ott a következő személy a jelöltlistáról, függetlenül attól, hogy magyar-e vagy vajdasági.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E. (Fotó: Molnár Edvárd)
Ostale vesti