Egy olyan témával vette kezdetét a tartományi képviselőházban az építő jellegű viták éve, amely sokkal fontosabbnak számít, mint első látásra tűnhet. Az Európai Unió egyik alapvető értékéről, a jogállamiságról beszélünk – fogalmazott szerdán Újvidéken a parlamentben, az alkotmánymódosítási népszavazással kapcsolatos társadalmi párbeszéd megnyitásakor Pásztor István házelnök. Mint ismeretes, a polgárok január 16-án nyilváníthatják ki véleményüket a referendumon arról, hogy támogatják-e az alaptörvény igazságügyi előírásainak módosítását, melynek lényege, hogy a bírókat és az ügyészeket nem a politika, a képviselőház, hanem a legfelsőbb bírói és ügyészi tanácsok választják majd meg, amennyiben jóváhagyják a polgárok az európai előírásokkal összhangban lévő változtatást. Pásztor elmondta, a jogállamiság kérdése biztosan meg fogja határozni az előttünk álló éveket, hiszen már csak az európai csatlakozás folyamatában is kulcskérdésnek számít, amit évről évre újra fognak elemezni, tárgyalni. Mint mondta, végleges megoldást semmire sem nyújt majd ez az alkotmánymódosítás, mégis nagy szükség van rá, mert Szerbia elkötelezte magát arra, hogy teljesen elkülöníti egymástól a bírói, a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágakat.

– Hogy ez a lépés önmagában elég lesz-e ahhoz, hogy teljesen független, objektív igazságügye legyen az országnak? Valamennyien tudjuk, nem lesz elég, további intézkedésekre is szükség lesz, de ebben a pillanatban ez a maximum, amit megtehetünk. Hogy mikor következik be a teljesen független igazságügy megteremtése? Nagyjából abban a pillanatban, amikor például a média, a sajtó is teljesen független lesz. Nem történik meg semmi egyik napról a másikra, de törekednünk kell ezeknek az értékeknek az elérésére – húzta alá Pásztor, s felszólította a polgárokat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, foglaljanak állást.

Gordana Čomić emberi, kisebbségjogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy a társadalmi párbeszédnek különösen nagy jelentősége van jogi kérdések megvitatása esetén, olyan helyzetben, amikor az igazságszolgáltatást érintő kérdések szerepelnek napirenden. Mint mondta, a polgárok tájékoztatása a cél – Belgrádban már megszerveztek egy hasonló összejövetelt, és Újvidék után január 12-én Kragujevacon is ismertetik az alkotmány módosításának részleteit. A tájékoztatás után minden egyén személyes joga eldönteni, hogyan szavaz, vagy szavaz-e a referendumon – közölte Čomić. Mint fogalmazott, az EU pozitív véleményt fogalmazott meg a módosítási eljárással kapcsolatban, de teljesen természetesnek számít, hogy fenntartások idehaza még vannak. A belgrádi dialóguson elhangzottakat idézve Čomić közölte, az ügyvédek, ügyészek képviseletei is közölték, hogy nem fürdik majd minden hirtelen fényárban a referendum után, sem az igazságszolgáltatásban, de ha azt a lépést sem tesszük meg, amellyel biztosan elválasztjuk a politikát a bíróságoktól és ügyészségektől, akkor biztosan a jövőben sem lesznek jelentős változások. A miniszter szerint a legnagyobb gondot a polgárok tájékozottságában megmutatkozó hiányok jelentik, sok ugyanis a téves információ, s egyesek megalapozatlan kampányt is folytatnak az alkotmánymódosítás ellen, olyan okokra hivatkozva, amelyek nem is képezik a módosítás tárgyát.

Szakállas Zsolt tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár egyetértett abban, hogy rendkívül fontos kérdésnek számít az alaptörvény igazságügyi részének módosítása, éppen ezért az újvidéki párbeszédre meghívták a civil szférának, a polgári jogvédőknek és a kormányzatnak a képviselőit is. Széles körű párbeszéd, az építő jellegű vélemények ütköztetése, az információk közlése a cél, ennek próbáltak megfelelni a párbeszéd újvidéki szervezői –értékelte Szakállas.