Felbecsülhetetlen értékű, turisztikai szempontból is jelentős lehet az, amit Horgoson találtak. Még a hatvanas években egy templom romjaira bukkantak az úgynevezett Templomdombon. A szakemberek biztosak voltak abban, hogy valaha egy település is körbevette a templomot, a mostani ásatások során erre bizonyítékot is találtak.

Ennek okán joggal lehetnek bizakodóak nemcsak a horgosiak, hanem a tágabb környezetük is, hogy az aracsihoz hasonló, középkori kincs mutat majd utat a jövőbe a múlt szárnyain. Nem is várat már sokat magára a régészeti munka befejezése, miután megtehetik a következő, célra törő törekvéseiket a szakemberek.

Pénteken a helyszínen tett látogatást Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár és Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója, ahol az eddigi feltárásról Vass Zoltán történész, a magyarkanizsai községi tanács tagja számolt be.

– Az elmúlt egy–másfél hónapban a régészek két helyen végeztek ásatásokat, és a középkorból egy település maradványaira bukkantak. Jelentősebb lelet egy középkori ház és a ház környékén lévő kerámiák, cserépedények maradványai és fémtárgyak. Jellemző a középkorra, hogy az elhagyott házakat később szemétgödörnek használták, ami jelen esetben is így volt. Napjainkban ez meghökkentőnek tűnhet, de ez az, ami a régészeknek valódi aranybánya, hiszen oda minden olyat elhelyeztek, ami az ő korukat, viszonyaikat jellemezte, és ebből lehet legjobban rekonstruálni, hogyan is élhettek itt eleink a középkorban. Ezen a területen a hatvanas években már valami megkezdődött, majd a kilencvenes években folytatódott, de egyik alkalommal sem jutottak el a teljes feltárásig. Most azonban felvettük a kapcsolatot a műemlékvédelmi intézettel, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsban mgr. Hajnal Jenővel, tájékoztattuk őket, és mindkét intézményből támogatásukról biztosítottak minket. Felismerték, hogy olyan régészeti és turisztikai lehetősége lehet ez az északi régiónak, amivel érdemes foglalkozni – mondta Vass Zoltán, aki arra is kitért, hogy két további település és egy temető romjai is vannak a környéken a középkorból, sőt az ókorból is, ott is szeretnének kutatásokat végezni.
Horgoson is lesz látnivaló

A lelőhely fontosságát hangsúlyozta Kudlik Zoltán segédtitkár is, aki a helyszínen elmondta, hogy titkárságuk az idei évben több mint 32 millió dinárt szánt a kulturális örökségek megóvására, mely összegből 91 projektumot valósítottak meg Vajdaság-szerte.

– A horgosi romtemplom állagmegőrző munkálatait 700 ezer dinárral támogattuk, ugyanis fontosnak véljük egy ilyen horderejű projektum realizálását. Annál is inkább, mivel ez egy 1230-ból való, Árpád-kori templom, mely az aracsi után a második olyan legrégebbi épülete Vajdaságnak, amit mindenképp meg kell őrizni, és be kell mutatni a nagyközönségnek. Ezek a munkálatok már korábban elkezdődtek, és a mostani az előző folytatásának tekinthető, amit a községközi műemlékvédelmi intézet munkatársai végeznek. A jövőben még rengeteg felfedezni- és kutatnivaló lesz ezen a térségen – fejtette ki Kudlik Zoltán.

Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója örömét fejezte ki, hogy lehetőségük volt a környéken dolgozni.

– A műemlékvédelmi intézet ezúton is biztosítja a községet és a tartományi szerveket, hogy kellő szaktudásunk birtokában segítünk, hiszen megfelelő hálózatunk, szakembereink vannak a régészeti feltáráshoz. Az aracsi pusztatemplomhoz hasonlót lehetne itt is megmutatni, amihez további tervezés és kivitelezés szükséges – mondta az igazgató, aki Neda Mirković Marić archeológus kollégáját is bevonta a beszélgetésbe.

– Maga a templomdomb 300 méterre található a Szeged–Szabadka vasútvonaltól, tehát az autóúthoz közel. Az 1960-as években bukkantak itt először a csodálatos lelőhelyre, mintegy véletlenszerűen, amikor munkagépekkel dolgoztak a területen. Szekeres László végzett itt akkor kutatásokat a továbbiakban, amikor 18 méter magas 7,5 méter hosszú és 1,5 mély falakat talált. Ő azt feltételezte, hogy a templom csak rövid ideig állt a 13. században. A későbbiekben 1995-ben folytatódott a munka, amikor nyolc feltárást végeztek, majd az autóút kiépítésekor újabb leleteket találtak. Ritkaság, ami itt van, annál is inkább, mert a szakemberek mellett a látogatóknak is érdekes látnivalót nyújt – mondta többek között a szakember, aki elmesélte, hogy négy régészeti szondából kutattak az öthektáros területen.

Jelenleg a begyűjtött középkori leletekkel, állati csontmaradványokkal, fémtárgyakkal foglalkoznak, melyeket a közönség elé tárnak.

A megjelent elöljárók szerint bőven akad még kuriózum a környéken, ők pedig arra törekednek, hogy szakemberek bevonásával és az anyagiak megteremtésével teljes legyen a feltárás.