Skip to main content

A nyáron megkezdődik az aracsi pusztatemplom felújítása

2021.02.20 - 14:56

A nyáron megkezdődik az aracsi pusztatemplom felújítása

Pásztor István: A magyar és a szerb kormány fele-fele arányban vállalja a romtemplom felújítását és környezetének rendezését
A nyáron megkezdődik az aracsi pusztatemplom felújítása

Az aracsi pusztatemplom felkiáltójelként magasodik ki a bánsági rónaságból. Ez a monumentális romtemplom az egyik legrégebbi magyar épített örökség Vajdaságban. A magyarság ezeréves délvidéki jelenlétét hirdeti. A háromhajós, romjaiban is csodálatos épület a délvidéki magyarságnak kapaszkodót jelent.

A hatalmas szakrális épület arra utal, hogy körülötte egykor virágzó település volt. Noha évszázadok óta dacol ez a monumentális építmény a rónaságon nyargaló szelekkel, a hóval és faggyal, meg az emberi gyarlósággal, felújítása halaszthatatlan.

2019 júniusában a Magyar Kormány a délvidéki nagyberuházásokra 1,7 milliárd forintot hagyott jóvá. Ebből 250 milliót fordítanak az aracsi romtemplom rekonstrukciójára és a régészeti ásatásokra. A tervek szerint nemcsak az épületen végeznek majd állagmegőrzést, de környezetét is a XXI. századi igényeknek megfelelően alakítják ki, hogy felkerüljön az idegenforgalmi útvonalak térképére. A környezetének kialakítását, azaz az infrastrukturális beruházást, valamint egy látogatóközpont építését a tervek szerint a szerb kormány finanszírozza majd. A kormányok fele-fele arányban vállalták a felbecsülhetetlen értékű műemlék állagmegőrzését és környezetének kialakítását.

 

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke szerint a startpisztoly az aracsi pusztatemplom rekonstrukciójával kapcsolatban már hat-nyolc évvel ezelőtt eldördült, csak lehet, hogy nem szólt olyan hangosan, hogy mindenki hallotta volna. Az előkészítő munka tehát évek óta folyik, s mint a pártelnök mondta, várhatóan több évig is eltart majd.

– Az egyik elvárás az, hogy a szélesebb közönség számára ismertté tegyük ezt a csodálatos épületet. Másrészről az az elképzelés és elvárás, hogy egy XXI. századi körülményrendszert építsünk fel, harmadrészt az az önmagunk irányában megfogalmazott elvárás, hogy ne csak az épületről szóljon, ne csak a pusztatemplom maradványairól szóljon az erőfeszítés, hanem a körülötte valamikor létező és mintegy hetven hektáron a föld alatt levő régi település maradványainak a föltárása is bekövetkezzen. Az ezzel kapcsolatos alapvető elvárásunk és szándékunk, hogy az identitásunk folyamatos megőrzését és megerősítését tudja jelenteni a pusztatemplom. Régóta foglalkozunk ezzel, régóta foglalkoznak ezzel különböző módokon, a téglajegytől egészen odáig, hogy kormányzati támogatásokat sikerült hozzá rendelni. Ez egy hosszú menetelés volt, de körvonalazódik egy két kormány közötti, a kölcsönösségen és az arányosságon alapuló erőfeszítés. Ami azt kellene, hogy eredményezze, hogy a két ország műemlékvédelmi szakértőinek a bevonásával, a kormányzati és kormányzatközeli intézményeknek a közreműködésével, az érintett törökbecsei önkormányzat bevonásával, a tartománynak, illetve a Nemzeti Tanácsnak a bevonásával és együttműködésével elinduljon, és pár év alatt befejeződjön ez a nagyon összetett munka. Ez a munka azért összetett, mert egyrészről a pusztatemplomnak a restaurációját el kell végezni, és ki kell alakítani a műemlék környezetét is. A romtemplom körül mintegy hetven hektáros terület már kisajátításra került, s itt folynak majd egyebek között a régészeti ásatások. Emellett ki kell építeni több mint négy és fél kilométer utat, mellette bicikliutat, gyalogutat. Egy közlekedési folyosót, villanyáramot, vizet kell biztosítani... Fel kell építeni egy látogatóközpontot távolabb a pusztatemplomtól és egy olyan körülményrendszert kell ott létrehozni, amelyik lehetővé fogja tenni, hogy nagy számú látogatót tudjanak itt fogadni úgy, hogy semmiféleképpen ne veszélyeztessük se a pusztatemplomot, se a körülötte feltárt régészeti emlékeket – mondta a VMSZ elnöke, s hozzátette, a szakértői vélemények összehangolása, a tanulmányok írása, a különböző konferenciák megtartása eddig mind a műemlék rekonstrukcióját szolgálták. Most egy újabb fázishoz ért ez a munka:

– Most abban a fázisban vagyunk, hogy a magyar kormány egy jelentős összeget hagyott jóvá pár hónappal ezelőtt, amit, ha pótoljuk a szerb félnek a hasonló jellegű, hasonló értékű hozzájárulásával, akkor durván olyan 8–9 millió euróban gondolkodhatunk. Ennek az összegnek a felét, amit a szerb fél fog biztosítani, elsősorban az infrastrukturális feltételrendszerre fordítjuk, ez az út, a villanyáram, a víz, a telekommunikációs lehetőségek, illetve a látogatóközpont kiépítése. A Magyar Kormány adományából, pénzbeli hozzájárulásából pedig a Pusztatemplomnak a restaurálása, illetve a körülötte levő térnek a feltárása kellene, hogy megtörténjen. Várhatóan ezek a munkálatok majd párhuzamosan haladnak. Én azt remélem, hogy mindez formálisan is itt az év közepe táján el fog indulni – szögezte le Pásztor István.

A rónaság közepén a 13. században épült monumentális templom a vajdasági magyarság számára zarándokhely, kultikus emlékhely, amely a magyarság ezeréves jelenlétét hirdeti ezen a tájon.

– Bennem újra és újra az erősödik meg, hogy változhatnak a körülmények, tűnhetnek végzetesnek, de a magyar nép megmarad a saját szülőföldjén. Ennek hirdetője a romtemplom – fogalmazott a VMSZ elnöke.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Kabók Erika
Ostale vesti