Kisebb létszámmal ugyan, de idén is megtartották a 12. Kukoricafesztivált Tordán.

A rendezvény a már megszokott módon reggelivel, majd kézi kukoricatöréssel kezdődött. A versenyre hét csapat nevezett be, a főzőversenyen pedig több mint 30 csapat vett részt. A fesztivál célja egyebek mellett az, hogy bemutassák, milyen nehéz is volt a betakarítás régen. Az esemény emellett a hagyományok megőrzését is elősegíti - mondják a szervezők.

Kellemes, napos időben kezdődött a kukoricafesztivál a bánáti Tordán. Az eseményt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke nyitotta meg. Ezután a résztvevők hagyományos reggelit készítettek és megkezdődött a kézi kukoricatörő verseny. A megmérettetésen a kúlaiak voltak a legügyesebbek. A négy sornyi kukoricát percek alatt letörték, gondosan kévébe kötötték a szárat, majd kúpba helyezték azokat. Kanyó Hajnalkáék már többször vettek részt ilyen jellegű versenyen: „Nagyon sok éve mi kézzel törjük, mindig kézzel törjük a kukoricát. A család összefog és mindenkinek megvan a feladata, hogy ki, mit csinál, hogy csinálja, hogy hatékonyak legyünk, úgyhogy nagyon sokat letörtünk kézzel, szárat kivágtuk, kúpoztunk, mi behordtuk, góréztuk, úgyhogy ez ilyen családi tevékenység.”

A csapatokat szakmai zsűri értékelte. Pontozták többek között a reggeli tálalását, valamint a kukoricatörés módját és a gyorsaságot is.

Varbai András, a zsűri elnöke: „Magában a kukoricaszedés tekintetében alapkritérium, hogy magán a fejen ne maradjon csuhé. Az, hogy a földtől a szár maximum öt és tíz centiméter között legyen elvágva. Fontos szabály, amit az őseink kialakítottak, hogy egy kévébe 25 szálat raktak be, hogy egyformák legyenek a kévék és a kúp meg természetesen ahogy adja magát az, hogy egyenletes legyen.”

Az eseményt az Orgonavirág Hagyományápoló Kézimunka Csoport szervezte meg a helyi közösség segítségével. A rendezvény célja, hogy bemutassák, milyen volt a kukorica betakarítása régen – emelte ki Farkas Éva, az esemény egyik szervezője: „Már nem is annyira járunk, pláne a nők nem járnak már így a mezőre, mert minden gépesítve van, de azért egy évben egyszer legalább mi is kijövünk, hogy tudjuk, hogy hogy volt azelőtt réges-régen, amikor nem volt sem kombájn, sem semmi, hanem kézzel csináltunk mindent és ezt most vissza akarjuk egy kicsit hozni.”

A rendezvény a kukoricatörés után főzőversennyel folytatódott, amelyen több mint 30 csapat vett részt Vajdaság számos településéről.