A Vajdasági önkormányzat kap olyan korszerű automata meteorológiai állomást, amely segítségével a mezőgazdasági termelők reális időn belül tájékozódhatnak a mikroklimatikus feltételekről, így akár 90 százalékos pontosságú időjárás-előrejelzések állnak majd a rendelkezésükre. A Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Szervezet (NALED) és a szerbiai TeleGroup cég a Német Műszaki-Együttműködési Szervezet (GIZ) támogatásával Zombor, Inđija, Verbász, Topolya és Szabadka területén helyezik majd el ezeket a mérőeszközöket A szántóföldek községi igazgatásának digitalizációja elnevezésű projektum keretében.
A projektum célja az állami tulajdonban lévő földek hatékonyabb használata a termőföld minőségének megőrzése szempontjából.

Az állami földek bérlői korábban egyéves bérleti joggal rendelkeztek, így kevésbé érdekelte őket a talaj elhasználódása, a helytelen művelés következtében pedig e parcellák földjének minősége idővel jelentősen romlott. Az idén azonban meghosszabbították a bérbeadási időt, így a gazdáknak nagyobb érdekük van a beruházásokra és a racionálisabb talajgazdálkodásra.
A projektumba kiválasztott helyi önkormányzatok az elsők között alkalmazták a szántóföldek digitális felügyeletét, és folyamatosan a mezőgazdaság versenyképességének növelésére törekednek. Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a meteorológiai állomások alkalmazása nem számít újdonságnak a mezőgazdasági termesztésben.
– A Mezőgazdasági Előrejelző Szolgálat a növényvédelemben egész Szerbiára kiterjed, és az automata meteorlógiai állomások segítségével, bizonyos prognosztikus modellek használatával a betegségek és a kártevők követésére és előrejelzésére alkalmasaknak bizonyultak. Ezek az állomások adatokat szolgáltatnak a klimatikus paraméterekről, mint amilyen a legmagasabb és legalacsonyabb és a középhőmérséklet, a csapadékmennyiség, a levegő páratartalma, a talajhőmérséklet, talajnedvesség tartalma, levélnedvesítési időtartam. A meteorológiai adatok megfelelő prognosztikus modellekben való alkalmazásukat követően válnak hasznossá a termelésben a termelők és a szakemberek számára – magyarázta a szakember.
Az új szolgáltatással, az automata meteorológiai állomások elhelyezésével segítenék a helyi földműveseket a hatékonyabb termelés érdekében. A pontosabb összkép kialakítása érdekében többféle termesztett kultúrába lesz lehetőség kihelyezni ezeket a meteorológiai mérőállomásokat.
– Még nem tudjuk pontosan, hova fogjuk kihelyezni az állomásokat, de racionálisan tervezünk majd. Nemcsak egy ágát fogjuk a mezőgazdaságnak figyelembe vanni, hanem több fajta termesztés van tervben, úgymint a gyümölcsészet, zöldségtermesztés és szántóföldi növénytermesztés. Úgy gondoltunk, hogy a község egész területét le kellene fedni, ha ez lehetséges, és nem csak az állami földterületeken, mert akkor nem kapnánk reális képet. Gondolkodtunk a határ menti sávon, ahol problémát jelentenek a koratavaszi fagyok, vagy egy másik határ melletti lokáción, ahol mindig kár keletkezik a jégesők következtében. Ez még csak egy elképzelés, de lehet, hogy adatokat kapnánk arra vonatkozóan, hogy miért jelentkezik ott mindig jégeső. Mivel több kultúrába helyeznénk ki, így a mérési adatok is eltérőek lehetnek a pozíciójuktól függően. Például, ha egy gyümölcskultúrába tesszük, ott más lesz a mikroklíma, mint egy szántóföldi növény esetében. Ha növényvédelmi célból tesszük ki, akkor inkább a betegségek és a kártevők megfigyelésére helyezzük a hangsúlyt. A betegségek előrejelzése a gyümölcsösök esetében nagyobb jelentőséggel bír, mint a szántóföldi növények esetében. A szántóföldi növényeknél is jelentkeznek betegségek, léteznek prognosztikus modellek is az előrejelzésükre, de inkább vizuálisan szoktuk megfigyelni és lejegyezni ezeket, valamint a megfigyelések alapján és a modellek segítségével irányítjuk a kezelés bekövetkeztét – fogalmazott Bognár Pásztor Hajnalka.

A mérőállomás az adatokat egy központi adatbázisba küldi, ahonnan a mérések leolvashatóak lesznek. Beállítható, hogy milyen gyakorisággal küldje az információkat, például óránként vagy félnaponként. A termelő a weboldalon keresztül informálódhat a termesztés feltételeiről.
– Mindezt egy képzés előzi majd meg, mert egy laikus nem fogja tudni tolmácsolni vagy használni az ott olvasottakat. Még nem írtuk alá a projektum szerződését, az eddigiek során eddig két tárgyalást fejeztünk be a témával kapcsolatban – részletezte Bognár Pásztor Hajnalka.A projektum regionális jellegű, így montenegrói és bosznia-hercegovinai községek is bekapcsolódnak a programba. Szabadkára tervezetten tíz mérőállomás kerül majd, a többi kiválasztott községben is szintén ilyen arányban lesznek kiosztva az állomások.

– Szabadkára azért esett a választás, mert az önkormányzat korábban beszerezte a Greensoft
-szoftvert, amely az állami földek bérbeadását felügyelte volna, de a gyakorlatban nem lett alkalmazva. Az Agrolife szoftver azonban jobban kidolgozott és kiküszöböli majd az előző program hiányosságait. Első lépésként ki kell képezni a szoftvert kezelő személyt, aki az önkormányzat dolgozója kell hogy legyen, ezt követően közösen meg kell határozni a meteorológiai állomások pozícióját, biztonságos helyre kell helyezni őket – nyilatkozta Bognár Pásztor Hajnalka.

– A községek jobban fogják tudni felügyelni az állami földterületek alkalmazását, mert nem mindegy, hogy egy gazda helyesen alkalmazza-e a megfelelő agrotechnikát, a

termesztéstechnológiát betartva termeszti-e a növényeit, illetve hogy érdekli-e a parcella sorsa, vagy csak a hozamra összpontosít. Neki is érdekében áll majd az erre való odafigyelés, mert ha mindent betart a talajanalízístől kezdve a vetésforgón át a betegségektől és kártevőktől való védekezéséig, akkor az a hozamra is kihatással lehet – vallja a szakértő.

Az új mérőállomások adatainak és a földművesek adminisztrációjának köszönhetően az önkormányzatok jobban odafigyelhetnek a környezetvédelemre, a fagy- és jégvédelemre is.
– Korábban szokás volt a gyakori permetezés és ez még most is jelen van a terepen, mi pedig
azon vagyunk, hogy a kezelések számát a minimumra csökkentsük. A felügyelet nélkül használt kémiai anyagok megmaradnak a környezetben, a talajban és a növényekben, mi pedig ki szeretnénk küszöbölni az ilyen fajta jelenségeket. Természetesen kell és ajánlott a permetezés, de észszerűen kell védekezni, ismerni kell a kezelések megfelelő pillanatát – mondta a szakember.

A termesztési nyilvántartásba minden parcellára vonatkozó adatot fel kell jegyezni.

– Ez mindig nagy adminisztrációval járt a termelők számára, akiknek nem igazán volt kedvük ezzel foglalkozni, ugyanis ez eddig nem volt kötelező. Ajánlatos feljegyezni, mikor mit használt, így könnyebben tud majd döntéseket hozni a termesztéssel kapcsolatban, arról nem szólván hogy a termelő kötelessége is, hogy a termesztésről kimutatást vezessen. A szoftver a döntésekben fog a segítségükre lenni, hogy mit miért termeljenek. Amennyiben a termelők látják, hogy ez működik, akkor ennek használata és az ilyenfajta gazdálkodás szélesebb körben is el fog terjedni. Fejlődésnek indul a digitális felügyelet és szeretnénk, ha a termelők egy kicsit magasabb szintről végeznék a termesztést, mert haladunk kell a korral – állítja Bognár Pásztor Hajnalka.