Tisztelt Elnök Úr!A vajdasági magyarok politikai szervezetei a szerbiai politikai szintér ellenzéki erőivel együtt azért küzdöttek a kilencvenes évek során, hogy egy olyan társadalmi-politikai rendszer jöjjön létre, amely az egyetemes emberi jogok tiszteletére épül. Abban a meggyőződésben éltünk, hogy 2000-ben megteremtődtek az előfeltételei annak a folyamatnak, amely a kollektív felelősség elvének jogrendünkből való eltörlésével zárul majd.Az október 5-ei változások után is tudtuk, hogy hosszú és küzdelmes időszak áll előttünk. Az első reménykeltő eredményt 2003. február 28-án sikerült elérnünk azzal, hogy Vajdaság AT Képviselőháza parlamenti határozatot hozott a kollektív bűnösség elutasításáról. A tartományi parlament határozatában „kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az egyes vajdasági nemzeti közösségeket terhelő kollektív felelősség eltörlése a nemzetek közötti tolerancia és megbecsülés erősítését szolgálja“.A vajdasági magyar politikai pártok kezdeményezése alapján, az Ön és Sólyom László, a Magyar Köztársaság akkori elnökének személyes közbenjárására, megalakult az az akadémiaközi vegyesbizottság, amelynek feladata a második világháború során és után történt tragikus események feltárása. Megelégedettségünkre, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból álló vegyesbizottság 2011. márciusában megkezdte működését.Tisztelt Elnök Úr!A vagyonvisszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvény teljes mértékben értelmetlenné teszi népeink történelmi megbékélésére irányuló eddigi közös erőfeszítéseinket. Az elfogadott Vagyonvisszaszármaztatási törvény ugyanis a második világháború történéseivel kapcsolatban törvényerőre emeli a kollektív bűnösség elvét.A törvény 5. szakasza alapján nem jogosult a vagyonvisszaszármaztatásra az a személy (és örökösei), aki a Szerbia területén állomásozó megszálló erő tagjaként részt vett a második világháborúban, függetlenül attól, hogy megállapító-e esetében bármilyen egyéni büntetőjogi felelősség.Ezzel a megoldással a vagyonvissszaszármaztatás folyamatából kizárásra kerülnek Szerbia azon állampolgárai is, akiket akaratuk ellenére, erőszakkal kényszerítettek arra, hogy a katonai behívót teljesítve váljanak a megszálló erők tagaivá. Kizárásra kerülnek abban az esetben is, ha a bíróság előtt lefolytatott rehabilitációs eljárásban bizonyították ártatlanságukat.Szilárd meggyőződésünk, hogy a Vagyonvisszaszármaztatási törvény idézett rendelkezése súlyosan sérti Szerbia Alkotmányának alapvető jogelveit. Ezzel a megoldással közvetlen módon sérül az Alkotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését. A rendelkezéssel a törvényhozó durván megsérti az ártatlanság vélelmét, a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogot, valamint az egyéni felelősség elvét is, amelyet Szerbia alaptörvénye és számos, az ország által elfogadott nemzetközi dokumentum tartalmaz.Tisztelt Elnök Úr!A fentiek alapján azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy utasítsa el a Vagyonvisszaszármaztatási és kárpótlási törvény kihirdetését és élve az Önt megillető alkotmányos felhatalmazással utalja vissza a jogszabályt Szerbia Parlamentjének újratárgyalásra.Szabadkán, 2011.09.26.

Pásztor István,a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke