Magyarország egy igazi laboratórium, az Európai Unió pedig egy bizonytalan unió, amelynek nincs világos jövőképe – vélekedett londoni látogatása során Orbán Viktor

Nagy-Britannia és Magyarország egyetért abban, hogy az Európai Unió intézményeit „ildomos lenne megreformálni” – számolt be a magyar miniszterelnök, miután szerda délután fogadta őt a Downing Street-i kabinetjében David Cameron brit kormányfő. „Lehet, hogy még reformnál is többre, az európai intézményrendszer megújítására lenne szükség” – toldotta meg.

„Sokkal világosabban meg kellene határozni például, hogy mi az, amit Brüsszelben szabályoznak, és mi az, amit Budapesten vagy Londonban, tehát a nemzeti és a brüsszeli hatáskörök világosabb elhatárolására van szükség” – magyarázta. „Kértem a miniszterelnök urat, hogy miután ők éppen most vizsgálják fölül a teljes angol jogrendszert ebből a szempontból, ezt a tudást bocsássák rendelkezésünkre” – mondta Orbán Viktor.

Az Európai Bizottság rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelére utalva azt mondta, nem meglepő, hogy Brüsszelből támadják a rezsicsökkentést. „Mindig tudtuk, hogy a rezsicsökkentés harcos téma lesz, hiszen vannak nagy nemzetközi cégek, amelyeknek a rezsicsökkentés a profitjuk csökkenésével jár, így ők minden követ megmozgatnak mindenhol. Szeretném megnyugtatni a magyar közvéleményt, hogy a rezsicsökkentés nemcsak marad, hanem folytatódni is fog” – közölte.

Londoni látogatása első állomásaként Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben (Chatham House) tartott előadást. Ennek során kormánya intézkedéseit mutatta be, és a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban azt mondta: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években.

Ezért a magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni. A politikai radikalizmus azonban nem tekinthető ilyen hagyományos európai értéknek – jelentette ki.

Az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.

Az EU-val kapcsolatban megerősítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat.

Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak, ezért „az ideológiák és a dogmatizmus helyett” el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.

Előadása után a hallgatóság köréből kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.

Orbán válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet. Kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak nem kell megrettenniük a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket.

A radikális politikai erők, „hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött, de a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal – fogalmazott.

Véleménye szerint a politikai radikalizmus nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részéről. Az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése.

A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor „személyekre, személyi vezetésre” van szükség – hangsúlyozta. Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs – tette hozzá.