Korrupció, politikai nyomásgyakorlás a jogérvényesítésre, átláthatatlan közbeszerzési eljárások, bizalmi viszony Oroszországgal – ezek miatt kritizálja leginkább Szerbiát Brüsszel. Október 8-án az Európai Bizottság jelentést fogalmaz meg az ország egyéves eredményeiről.

Az EU komoly támogatást nyújtott Szerbiának a koszovói helyzet rendezésében tett erőfeszítéseiért cserébe, ennek ellenére az ország előmenetele egyáltalán nem mondható rózsásnak. Mivel Koszovóval kapcsolatban újabb pozitívumokról nem számolhat be Szerbia, ezért a figyelem most azokra a hiányosságokra terelődik, amelyek továbbra is hátráltatják a csatlakozási folyamatokat. Európában most elsősorban az ukrajnai helyzet tükrében tekintenek az uniós országok és a tagjelöltek törekvéseire, Szerbia pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor amellett kötelezte el magát, hogy összehangolja külpolitikáját az EU-val. Az Oroszországgal való viszony azonban egészen más – ezen, a jelek szerint nem igazán eshet csorba, elsősorban a gazdasági érdekek miatt. Erről korábban Aleksandar Vučić kormányfő is beszélt, miután az EU felszólította Szerbiát, hogy ne használja ki Moszkva szankcióit az EU ellen annak érdekében, hogy átvegye az európai élelmiszer-kiszállítók helyét az orosz piacon. Vučić kijelentette, Szerbia az orosz félnek sem fordít hátat, nem ösztönzi, de nem is gátolja az Oroszországba irányuló exportot.

„Szerbia semmit sem veszít ezzel a politikával. Az viszont, hogy Szerbia mit kaphat, nem függ Oroszországtól, Európától. Ennek hozzánk van köze. Akarja-e Matijević, Mišković, Kostić vagy egy egyszerű gazda, hogy növelje az állatállományát, a malacok, a tehenek számát? Ez tőlünk függ. Képesek vagyunk-e arra, megtaláljuk-e a módját, hogy ösztönözzük a forgótőke növekedését, hogy a hitellehetőségek jobbak lehessenek. Ez tőlünk függ, senki mástól” – hangsúlyozta Aleksandar Vučić.

A következő években, és nem évtizedekben, ki kell tárni az európai perspektívát a Balkán számára – ezt már Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozta az ausztriai Alpbach fórumon. Kitért arra, hogy gazdasági segítségre van szükség, főleg Koszovó, de Szerbia számára is. Erről legutóbbi belgrádi látogatásán is biztosította a kormányt. „Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy segítse és támogassa Szerbia abbéli törekvéseit, hogy az ország erős gazdasági utat taposson ki a népének.”

Az elmúlt negyedévben végbement jogalkotási tevékenységről szeptember elején kell beszámolnia Szerbiának. Zajlik a szerbiai joganyag átvilágítása, eddig elfogadásra került egy igazságügyi törvénycsomag, egy gazdasági jogszabálycsomag, és végül egy médiatörvény-csomag. „Az országban a korrupció olyan szinten van jelen, amely messze meghaladja az Európai Unióban tolerálható szintet, az igazságügy működése messze elmarad azoktól a sztenderdektől, különösen, ha az ember az egyes perek befejezésének az időtartamára utal, amely legalább háromszor, négyszer hosszabb, mint az uniós elvárás” – magyarázta Varga László, a szerbiai parlament Integrációs Bizottságának elnökhelyettese.

Számos kérdést meg kell oldani: meg kell reformálni az igazságügyet, előtérbe kell helyezni a jogállamiság és az emberi szabadságjogok kérdését, valamint a pénzügyek ellenőrzését is. Konszolidálni kell a viszonyokat, ezek nélkül ugyanis belátható időn belül nem csatlakozhat az ország az Európai Unióhoz.