Szerbia egy pozitív és támogató határozatot kapott az Európai Parlamenttől, ami segíteni szeretne az államnak abban, hogy kitartson az Európába vezető úton – fogalmazott Deli Andor az országjelentés megszavazását követően. A nem kötelező érvényű határozatban megnevezték azon problémákat is, amelyek további ügyintézést, rendezést és kitartást várnak még el a szerb kormány részéről.

Deli Andor szerint a szerdán elfogadott határozat egy útmutatást jelent az Európai Bizottság számára, hogy melyek azok a kérdések, amelyekre oda kell figyelnie a következő évi jelentés kidolgozásakor. David McAllister országjelentésének végleges formájához a vajdasági származású fideszes EP-képviselő is jelentősen hozzájárult. Módosítási indítványai a kisebbségvédelmet és a nemzeti tanácsokról szóló törvényt érintették. Deli Andor: „Itt nagyon nagy öröm számomra, hogy azok a témakörök, amit a módosítóinkban felvetettünk, legyen szó a nemzeti tanácsok törvényének módosításával, a kisebbségek részarányos jelenlétével a közszférában, de akár a kisebbségi média helyzetéről, illetve ezek megőrzéséről a médiacsomag alkalmazása kapcsán ezek mind olyan kérdések, amelyek bekerültek és benne maradtak a végleges szövegváltozatban is.”

Deli hozzátette, ezen kívül a tartomány pénzeléséről szóló törvény meghozásának elvárását, a rehabilitációs és restitúciós kérdéskört is belefoglalták, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a vajdasági magyarság számára. Ezek vonatkozásában elvárják a Bizottság fokozottabb odafigyelését. Deli szerint az országjelentés elbírálása volt az igazi bemutatópróbája annak, hogy hogyan is néz ki az össznemzeti politizálás és hogy közvetlenül is ráhathatnak a vajdasági magyar közösséget érintő egyes feladatokra. „Igen pozitív hangvételű határozat, amelyet a parlament a mai napon elfogadott. Mindenképpen egy további ráható erőt adhat abban, hogy a Tanács pozitívan álljon ehhez a kérdéshez, és várhatóan, mint ahogy azt Hahn biztos úr is jelezte már a tegnapi vitazáró mondataiban, hogy az év végén várhatóan megnyílnak az első fejezetek Szerbiával.”

Deli elmondta, a Parlament határozata lökést adhat Szerbia uniós csatlakozási folyamatának, illetve hatást gyakorolhat a tagállamokra, ugyanis azok és a Tanács döntik el, hogy mikor is nyílik meg a tárgyalás első fejezete.

Az Európai Parlament megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot

2015. március 11., szerda

Megszavazta szerdán a Szerbiára vonatkozó parlamenti határozatot az Európai Parlament. Az ún. országjelentés senkit sem kötelez semmire, viszont politikai szempontból meghatározó dokumentum az ország uniós csatlakozásának folytatásában. Alig száradt meg a tinta az országjelentésen, Szerbiáról máris készíti az újat az Európai Bizottság, ezt 2015 októberében mutatják be.

Alig tíz oldalas – de politikai értelemben súlyos. Ez a Szerbiáról szóló országjelentés. Több szempont alapján értékeli az ország euróintegrációs erőfeszítéseit.

Az Európai Bizottság tavaly bemutatott Szerbiáról szóló országjelentéséhez David McAllister német néppárti politikus készítette el az EP kapcsolódó állásfoglalás tervezetét. A tervezet módosító javaslatairól februárban szavazott az EP Külügyi Bizottsága – megelőzően 222 módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők. Ezeket összegezték, és úgynevezett kompromisszumos módosítási indítványokat fogalmaztak meg, amelyekben az Európai Parlament legnagyobb frakciói egyetértettek.

Az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülésén kedd este 7 módosító indítvány érkezett. Ezekből 3-at fogadtak el, s így szavaztak a végleges szövegről.

Horvátország korábban több módosítási javaslatot is benyújtott, amelyek többségét elutasították vagy enyhítették. Egyik ilyen enyhített módosítási indítványukat a keddi vita során az Európai Néppárton keresztül juttatták be a parlamentbe. Azt kérték, hogy Szerbia vizsgálja felül azt a törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy igazságszolgáltatási eljárást indítson a horvátországi állampolgárokkal szemben olyan háborús bűnök elkövetésének ügyében, melyeket horvát területeken követettek el. Andrej Plenković EP-képviselő: „Felszólítom Johannes Hahn bővítési biztost és az Európai Bizottságot arra, hogy segítsen megoldani a problémát, amely jogi bizonytalanságot kelt az Európai Unió polgárainál, vagyis a horvát, és esetleg a szlovén állampolgárok, de mások számára is. Arra kérjük, hogy az elkövetkező hónapokban segítsen Szerbiának, hogy egy teljes jogi reformot vigyen véghez a saját igazságügyében az Európai Unió felé vezető úton.”

Ezt 347 vokssal meg is szavazták, vagyis a határozat szerves részét képezi, annak ellenére, hogy Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa kedden annak a fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy senki se szabjon újabb csatlakozási feltételeket Szerbiának. „Megragadom az alkalmat, hogy hangsúlyozzam, hogy a háborús bűnügyek a nemzetközi normákkal összhangban történő hatékony és pártatlan kezelésének kiemelt helyen kell szerepelnie Szerbia csatlakozási tárgyalásai során.”

A határozatba kerülő másik két indítványt a Zöldek tették. Ennek értelmében Szerbia nem gyakorolhat nyomást a köztársasági ombudsmanra, és lehetővé kell tennie Saša Jankovićnak, hogy a törvénnyel összhangban végezze a munkáját. Ezt Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság küldöttségének elnöke külön hangsúlyozta. „Szeretném kiemelni egyes intézmények függetlenségének fontosságát, mint amilyen az ombudsman hivatala, de ugyanakkor fontos az úgynevezett hivatallal való visszaéléssel kapcsolatos ügy kérdéseinek megoldása is.”

A harmadik jóváhagyott indítvány arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság részesítse elismerésben Szerbiát azért, mert Brüsszelben februárban létrejött az igazságügyi megállapodás Belgrád és Pristina között. A jelentés végleges formájához Deli Andor, vajdasági származású fideszes EP-képviselő is jelentősen hozzájárult. Külön kiemelte a kisebbségi kérdés fontosságát. „Teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is, amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője.”

A megszavazott határozatban megdicsérik Szerbiát a gazdasági és igazságügyi reformokért, a jószomszédi viszonyok fejlesztéséért és a Koszovóval folytatott párbeszédért. Ugyanakkor bírálja az államot a szólásszabadság és a független intézmények munkájának korlátozása és megsértése, valamint az Oroszország elleni szankciók elutasítása miatt.

Előzmény:

Négy módosító indítvány a Szerbiáról szóló országjelentésre

2015. március 10., kedd

Négy módosító javaslatot nyújtottak be az Európai Parlament képviselői David McAllister  szerbiai országjelentésére kedd este, a strasbourgi plenáris ülésen.
Az Európai Néppárt horvát kezdeményezésre azt kéri, hogy Szerbia a megbékélés és a régiós együttműködés jegyében vizsgálja felül azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Szerbia horvátországi állampolgárokkal szemben igazságszolgáltatási eljárást indítson olyan háborús bűnök elkövetésének ügyében, melyeket horvát területeken követettek el. A horvát EP-képviselők kérését, miszerint Szerbia európai csatlakozásának feltétele legyen az említett törvény módosítása, februárban az EP Külügyi Bizottsága elutasította – most ez tért vissza enyhébb formában az Európai Néppárt módosító indítványaként.  McAllister ennek kapcsán a Szerbiáról szóló EP-vita megkezdése előtt azt nyilatkozta, ez a kompromisszumos megoldás nem csak politikai, hanem jogi kérdés is.
Az Európai Parlament egy másik frakciója, a Zöldek két módosító indítványt is benyújtottak.  Az első az eredeti jelentésjavaslatnál keményebben megfogalmazva azt követeli, hogy Szerbia ne gyakoroljon nyomást a köztársasági ombudsmanra, tegye lehetővé Saša Jankovićnak, hogy a törvénnyel összhangban végezze a munkáját, és kapja meg azokat a dokumentumokat, amelyeket az állami szervektől kért. A Zöldek második módosító indítványa Belgrád és Pristina viszonyának rendezésére vonatkozik, és azt kéri, hogy az Európai Bizottság elismeréssel adózzon az igazságügyi megállapodás előtt, amely a párbeszéd februári fordulójában született meg, s az ország előrelépésének értékelésekor tartsa szem előtt mindkét fél törekvéseit a brüsszeli megállapodás végrehajtásában.
Végül az  Európai Baloldal azt kéri, hogy az országjelentés szövegének javaslatából húzzák ki azt a részt, amely Szerbiát felszólítja, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, az EP pedig ítélje el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amely szerint az elkövetkező 5 évben az unió nem bővíti tagságát, hiszen ez ellentmond a 2004-es szaloniki nyilatkozatnak.
Az Európai Parlament holnap délután szavaz ezekről a módosító indítványokról, majd ezt követően fogadják el az országjelentés végleges szövegét, amely nem kötelez semmire, viszont politikai súllyal rendelkezik Szerbia integrációs törekvéseinek folytatásában. (Tanjug)

Előzmények:
Napirenden a Szerbiáról szóló jelentés

Ma vitatják meg a Szerbiáról szóló végleges EP-jelentést az európai parlamenti képviselők. A politikusok Strassbourgban tárgyalnak arról, hogy Szerbia milyen eredményeket ért el az eurointegráció útján. A jelentésről szerdán szavaznak. Pozitív értékelést kap Szerbia a Pristinával folytatott viszony normalizálásáért, a reformok bevezetéséért és a regionális együttműködés fejlesztéséért – legalábbis így értesült a Tanjug hírportál. Ugyanakkor kritikaként megjelenik az is, hogy néhány esetben nem tartották tiszteletben a szólásszabadság jogát, valamint az Oroszország elleni európai szankciókat sem vezette be Szerbia. Az elsődleges dokumentumjavaslatot David McAllister jelentéstevő készítette. Az európai parlamenti képviselők ezután több módosítási javaslatot is benyújtottak. Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselő javaslatára számos kisebbségjogi kérdés is bekerült az országjelentésbe.

A bizottság februári ülésén heves vita alakult ki. Horvátország több feltételt is kötött volna Szerbia előrelépéséhez. Végül úgy döntöttek, hogy a két ország közötti nyitott kérdéseket bilaterális szinten kell megoldani. Az EP-jelentést vélhetőleg nagyobb változtatások nélkül fogadják majd el szerdán. A jelentés szövegében az áll, hogy először az alapjogokra, a jogállamiságra és a Belgrád-Pristina közötti viszony normalizálására vonatkozó fejezeteket kell megnyitni. Az Európai Parlament jelentése nem kötelező érvényű, de az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak kötelessége figyelembe venni, amikor döntést hoz.

Kedden kerül napirendre Strasbourgban a Szerbiáról szóló országjelentés

Kedden szavaznak az Európai Parlament képviselői David McAllister Szerbiáról szóló országjelentéséről Strasbourgban.

Elemzők arra számítanak, hogy nagy többséggel elfogadják majd a jelentést, mivel azt már jóváhagyta az EP Külpolitikai Bizottsága. Deli Andor vajdasági EP-képviselő javaslatára számos kisebbségjogi kérdés is bekerült a Szerbiáról szóló országjelentés tervezetébe. A dokumentum elismeri és méltatja a szerb kormány igyekezetét, ami további ösztönzést adhat Belgrádnak, hogy kitartson az uniós integráció felé vezető úton. (Szerbiai RTV)