A Vajdasági Magyar Szövetség támogatja a Szerbiai Képviselőház napirendjén szereplő törvényjavaslatokat, illetve törvénymódosítási javaslatokat, emelte ki felszólalásában dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség–Demokratikus Cselekvés Pártja frakcióvezetője, aki a továbbiakban elsősorban a párt a Büntetőtörvénykönyv módosítási javaslatával kapcsolatos véleményét fejtette ki. Szavai szerint jó, hogy napirenden szerepel az említett javaslat, ugyanakkor az ezen irányú módosítások kiváltó oka, a szabadkai Tijana Jurić bestiális meggyilkolása, továbbra is szomorúsággal tölti el az embereket.

Az életfogytiglani börtönbüntetés beemelését a szerbiai jogrendbe több mint 158 ezer polgár támogatta aláírásával, ez pedig ötször több, mint amennyi aláírásra a szerb alkotmány értelmében szükség van törvényjavaslat polgári kezdeményezés által történő benyújtására a köztársasági parlamentnek, emelte ki Pásztor, rámutatván, hogy értékelése szerint ez arról tanúskodik, hogy a társadalom zöme támogatja a javasolt megoldásokat.

– Ennek hangsúlyozása nemcsak a Tijana Jurić Alapítvány miatt elkerülhetetlen, hanem azért is, mert fontos, hogy a polgárok egyetértsenek a Büntetőtörvénykönyv módosításának céljaival, azaz az állam büntetőpolitikájával. Értékelésem szerint jó, hogy az életfogytiglani börtönbüntetés beemelésével a Büntetőtörvénykönyvbe a szankcióknak egy új célja kerül megfogalmazásra, vagyis a tett és a büntetés közötti arányosság. Ez a megfogalmazás korábban nem szerepelt a törvénykönyvben, a szankciók céljai között egyebek mellett az általános, valamint a különleges megelőzés, továbbá a társadalmi morál erősítése került említésre. Értékelésem szerint valóban fontos, hogy a büntetés arányos legyen az elkövetett tettel. Nem a megtorlás a cél, sem a szemet szemért elv érvényesítése, hiszen ez a XXI. században elfogadhatatlan lenne, ugyanakkor a büntetéspolitikának igazságosnak és arányosnak kell lennie. Vannak olyan személyek, akik nem alkalmasak arra, hogy a társadalom tagjai legyenek. Ők a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői, akiknek a tekintetében nem igazán tartom valós lehetőségnek a sikeres reszocializációt. A polgárok aláírása bizonyítja, hogy az emberek a szigorúbb büntetés támogatói – fogalmazott Pásztor Bálint.

A politikus a folytatásban felsorolta az életfogytiglani börtönbüntetést ellenzők leggyakoribb érveit: ellenben áll az Emberi Jogok Európai Bíróságának alapelveivel és gyakorlatával, továbbá az emberi jogokkal, valamint Szerbia alkotmányával. Az alkotmányosság felülvizsgálata egyedül a Szerbiai Alkotmánybíróság hatásköre, jegyezte meg Pásztor, hozzátéve, hogy ami a nemzetközi tapasztalatot illeti, az azt mutatja, hogy a világ 216 állama, illetve területe közül 183-ban van hatályban életfogytiglani börtönbüntetés, vagy halálbüntetés, míg csupán 33 államban nem ezek  egyike a legsúlyosabb büntetések valamelyike. Európában is van olyan állam, amelyik egyrészről tagja az Európa Tanácsnak, másrészről pedig az Európai Uniónak és ahol hatályban van az életfogytiglani börtönbüntetés, méghozzá annak tényeleges formája, emelte ki Pásztor, példaként említvén Hollandiát és Magyarországot. Arra is rámutatott, hogy Hollandiában az életfogytiglanira ítélt személy kizárólag akkor szabadulhat, ha a király, vagy a királynő megkegyelmez neki. Szerbiában az államfő hatáskörébe tartozik a megkegyelmezés intézménye, tette hozzá Pásztor, majd azt is elmondta, hogy a most napirenden szereplő javaslat értelmében öt bűncselekmény tekintetében nem lehetne feltételesen szabadlábra helyezni az életfogytiglanira ítélt elkövetőt: minősített emberölés – amikor az áldozat gyermek, vagy állapotos nő; az áldozat halálával járó nemi erőszak; az áldozat halálával járó megrontás; az áldozat halálával járó közösülés védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel; az áldozat halálával járó közösülés a helyzettel való visszaélés révén.