Program | Vajdasági Magyar Szövetség

A Vajdasági Magyar Szövetség IX. Közgyűlésén, Szabadkán, 2004. június 19-én elfogadta a

VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG PROGRAMJÁT

I. ÁLTALÁNOS ELKÖTELEZETTSÉGÜNK

A Vajdasági Magyar Szövetség a vajdasági magyarság magyarként való ittmaradását, teljes és valós egyenrangúságát szolgáló, meggyőződésében, szavaiban és tetteiben demokratikus elkötelezettségű nemzeti politikai szervezet.
A VMSZ egyaránt elkötelezett a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekei és értékei, valamint a nemzeti hovatartozástól független általános emberi, civilizációs, demokratikus és polgári értékek mellett. Mi elsősorban a Vajdaságban élő magyarokat tömörítjük sorainkba, és őket szolgáljuk, ugyanakkor politikai tevékenységünkkel, tudásunkkal és erőfeszítéseinkkel szeretnénk építően és érdemben hozzájárulni az ország egészének, de különösen Vajdaság Autonóm Tartománynak a fejlődéséhez és megerősödéséhez.

Politikai szervezetünk mélyen elkötelezett a nyugati demokrácia és a keresztény értékrend mellett, ezért tevékenységünkkel szeretnénk hozzájárulni ezen értékek mielőbbi meghonosításához a Vajdaságban és Szerbiában. Különösen fontosnak tartjuk az egyetemes emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartását, melyeknek szerves része a másságra és az egyenrangúságra való jog. Különböző nyelvű és kultúrájú polgárok csak akkor lehetnek egyenlők, ha egyenlő joguk, esélyük és lehetőségük van arra, hogy őrizzék és fejlesszék saját nyelvüket, kultúrájukat és hagyományaikat. Kiállunk továbbá a jogállam megteremtése, a hatalmi ágak elválasztása, a többpárti parlamenti demokrácia következetes működése, a szociális piacgazdaság kiépítése és nem utolsósorban az ország mielőbbi európai integrálódása mellett.

A VMSZ egyértelműen érdekelt abban, hogy Szerbia és Montenegró tagja legyen az Európai Uniónak. Hittel valljuk, hogy számunkra az európai integráció az egyetlen civilizáltan járható út, amely lehetővé tenné, hogy a határok megváltoztatása nélkül, azok maximális átjárhatóvá tételével, újra integrálódhassunk abba az Európába, ahova mi magyarok (néha, a körülmények hatására csupán lélekben) mindig is tartoztunk. A határok légiesítésével lehetővé válna a vajdasági magyarság gazdasági és kulturális integrációja az anyanemzettel, a szerb és más környező nemzetek alapvető érdekeinek sérelme nélkül. Minderre való tekintettel európai integrációnkat sarokkőnek tekintjük.

A fentiekben felsorolt értékek meghonosítása és erősítése érdekében a VMSZ kész együttműködni más politikai pártokkal és szervezetekkel.

II. POLITIKAI ALAPELVEINK ÉS CÉLKITŰZÉSEINK

Az elmúlt tíz éves időszak és ezen belül az 1994-2000. évi diktatúra komoly megpróbáltatásai a politikai szervezetet megerősítették elkötelezettségében, hogy célkitűzéseiben és tevékenységében, mindenekelőtt a vajdasági magyarság érdekeit képviselve, aktív szerepet vállaljon Szerbia és Montenegró államközösségének demokratikus átalakításában, a polgári társadalom kiépítésében, az egyéni és kollektív jogok megvalósításában, és a jóléti közösség életre keltésében.

A Vajdasági Magyar Szövetség, a szerbiai demokratikus politikai pártokkal vállvetve, bátran és nyíltan, szerepet vállalt a diktatórikus rendszer megdöntésében, és ezt követően az ország jövőjének alakításában.

A 2000. évi őszi események és az ezt követő választások eredményei, új lehetőséget nyitottak a Vajdasági Magyar Szövetség politikai irányvételében, megnövelték a vajdasági magyarság itthon maradási és megmaradási esélyeit. A Vajdasági Magyar Szövetség élt a lehetőséggel, és kormányzati szerepet vállalt: ennek eredménye – többek között – a szövetségi Kisebbségvédelmi kerettörvény, mely alapjában véve elismeri kollektív jogainkat és a kulturális autonómiánkat; a Magyar Nemzeti Tanács; a hivatalosan is elismert hagyományos magyar helységnevek; a magyar nyelv visszatérése hivatalos használatba; egyetemi felvételi vizsgák magyar nyelven; új, állami pénzelésű, magyar középiskolák és egyetemi kar megalapítása.

Az önkormányzati, illetve helyhatósági, a tartományi és a köztársasági parlamenti választásokon a vajdasági magyarság olyan helyzetbe hozta a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy az kormányzati tényezőként tudta érvényesíteni érdekvédelmi, érdekképviseleti és érdekközvetítői feladatait.

A választópolgárok akaratát kiteljesítő választási eredmények következtében a VMSZ a vajdasági magyarság 80 éves történetében először, előzmény nélküli helyzetbe került: helyi önkormányzatokat irányított, a tartományban és a köztársaságban pedig a kormánykoalíció tagjaként indította el az átalakulási folyamatokat.

A 2003-as évi választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség, túlnyomórészt önhibáján kívül, parlamenten kívüli ellenzéki helyzetbe került. Cselekvési területe – remélhetőleg ideiglenesen – beszűkült, és ez arra kötelezi a szervezetet, hogy a korábbinál még felelősségteljesebben határozza meg az érdekvédelmi és pártszervezeti feladatokat. Szükség van eddigi politikai szerepvállalásunk higgadt és átfogó elemzésére, értékelésére, a tanulságok levonására, a szerzett tapasztalatok hasznosítására. Átértékelve eredményeinket, felmérve és kielemezve az országban kialakult politikai irányvételt, reális célkitűzésekkel fennhangon és becsülettel kimondjuk, hogy mit tudunk vállalni és tenni az általunk képviselt vajdasági magyar nemzeti közösség érdekében, és mit nem.

Eddigi, alapvető programcéljainktól nincs, és nem is lehet eltérés, mert az a Vajdasági Magyar Szövetség politikai önazonosságának feladását jelentené.
Ismételten kiemeljük, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is egyaránt elkötelezett a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekei és értékei, valamint a nemzeti hovatartozástól független általános, civilizációs, demokratikus és polgári értékek mellett.
A VMSZ mindamellett, hogy a vajdasági magyar közösség érdekeit szolgálja és képviseli, ezen érdekek megvalósításáért száll síkra, a polgári társadalom és értékrend kialakításáért és megvalósításáért küzd. Célkitűzéseink alapján helyünket a demokratikus polgári pártok sorában határozzuk meg.

Az elmúlt tíz év sok mindenre megtanított bennünket. Megtanított arra, hogy tovább haladhassunk, megfogalmazzuk, és védjük érdekeinket az államszervezésben, a gazdaságpolitikában, az önazonosság megtartásában.

Megfogalmaztuk és kimondtuk, hogy milyen autonómiát akarunk. Megvalósításához kimunkáltuk a törvényes hátteret, és a Kárpát-medencében elsőként, létre hoztuk az Alkotmánnyal is elismert Nemzeti Tanácsunkat.

Autonómia dokumentumunk alappillérei és célkitűzései változatlanul helytállóak. A jövőben síkraszállunk a dokumentum további korszerűsítéséért.
Meghatározzuk célkitűzéseinket, amelyek által megkíséreljük megakadályozni a vajdasági magyarság elvándorlását a szülőföldről, igyekszünk útját állni az agyelszívásnak, igyekszünk fékezni, lassítani az asszimilációt, igyekszünk ösztönözni és serkenteni a magyarként való megmaradást itt, a szülőföldön, hogy itthon lehessünk otthon. Választ adunk arra, mit kell tennünk annak érdekében, hogy esélyegyenlőséget teremtsünk a fiataloknak, a vállalkozóknak, a gazdálkodóknak, és mit teszünk azokért, akik a létminimum alatt tengődnek, akiknek nem elég a nyugdíjuk kenyérre, orvosságra, a közüzemi szolgáltatások díjára.

Tudatában vagyunk annak, hogy törekvéseinket számtalan tényező korlátozza. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy politikai jelenlétünk megalapozott és megkerülhetetlen. Kormányzati szerepvállalás hiányában is olyan intézkedésekért és törvények meghozataláért szállunk síkra, amelyek nagy fontosságúak nemzeti közösségünk számára a privatizációban, az oktatásban, a művelődésben, a nyelvhasználatban, a szociális háló kiépítésében.

Ha nincs is meg rá az ideális esély, hogy ugrásszerű változást érjünk el Vajdaság gazdasági függetlenségében, parlamenti eszközökkel harcolunk a tartomány és önkormányzataink gazdasági felemelkedéséért, és a magyarság által lakott minden település, minden régió felemelkedéséért. Egyszerre küzdünk az anyanyelvi oktatásért és Vajdaság gazdasági önállóságáért.

Legfontosabb politikai célkitűzéseink a következők:

szövetségi alkotmánymódosítás,
köztársasági alkotmánymódosítás,
köztársasági törvények (pl. Nyelvhasználati törvény) módosítása,
köztársasági Kisebbségvédelmi törvény módosítása,
választási törvények módosítása,
közszférában dolgozókról szóló törvény módosítása.

Egyértelműen megfogalmazott és szankcionált alkotmányos- és törvényes előírásokat, szabályozást követelünk, amelyek biztosítják részarányos képviseletünket a szövetségi-, köztársasági és tartományi törvényhozásban, jelenlétünket a helyi önkormányzatokban számarányunk szerint.

Követeljük számarányos foglalkoztatásunkat a mindenszintű állami- és közintézményekben, állami- és közvállalatokban, igazságügyben, belügyi szervekben, közigazgatásban, minden állami egészségügyi és szociális intézményben, külképviseletben, állami alapítványokban, az iskolai és egyetemi hálózatban.

Csak így érhetjük el, hogy a vajdasági magyarok egyenjogú állampolgárok legyenek, és a fiataljaink itthon maradjanak. Az a törekvésünk, hogy a választóink voksai által megszerzett posztokra jól felkészült, elkötelezett, erkölcsileg tiszta önkormányzati és parlamenti képviselőket, szakértői csoportokat, vezetőket állítsunk.

Parlamenten kívüli, ellenzéki pozíciónkból is mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük és felgyorsítsuk Szerbia európai integrációs folyamatát. Olyan Vajdaságért és Szerbiáért szállunk síkra, ahol nincs többség és kisebbség közötti diszkrimináció, ahol nincs domináns nemzet, hanem csak egymásért felelős egyenjogú nemzeti közösségek vannak. Ahol a kisebbségi lét nem hátrány és gond. Ahol igazi esélyegyenlőség van. Ahol az identitás, a nemzeti önazonosság megtartása és fejlesztése kötelessége minden ott élő nemzeti közösségnek, ahol a szubszidiaritás és az igényelt autonómiaformák elfogadásra találnak és erősítik a demokráciát.

Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy politikai cselekvésünk által az állami tevékenység egészét áthassa a polgárok, nemzettársaink jólétét és társadalmi biztonságát szavatoló államrend. Globálisan, politikai küzdelmünkben a magunk számára és a velünk együtt élő más nemzeti közösségek számára is megélhető jövőképet tűzünk a zászlónkra.

A Vajdasági Magyar Szövetség ezzel a felújított programmal, a cselekvés programjával, megújult akarattal és erővel szolgálja a vajdasági magyar nemzeti közösséget.

III. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK

A VMSZ fennállásától kezdve, ellenzékben és kormányzati tényezőként is, társadalmunk átfogó reformja, a tényleges változások mellett kötelezte el magát. Most Szerbiában parlamenten kívüli ellenzéki szerepben is következetesen ezt a politikát folytatja. Vállalva a parlamenten kívüli ellenzék szerepét, a VMSZ jelentős helyet tölt be mind a társadalmi reform, mind az európai integráció folyamatában. A vajdasági magyarság életszínvonalának növelése és társadalmi biztonsága érdekében szükségesnek tartjuk a változásokat, és a reformfolyamatok felgyorsítását a társadalmi döntéshozatal és a jogosítványok decentralizálásában, a gazdaságpolitikában, a bank- és pénzügyi politikában, az adórendszerben, a munkaerő-gazdálkodás terén, az ifjúságpolitikában, a szociálpolitikában és egészségügyben, az oktatásban, a művelődésben, a médiapolitikában, az anyanyelv használatában, a történelmi egyházakkal való együttműködésben, a nemzeti szimbólumok használatában, az ünnepek megtartásában és a környezetvédelemben. Kezdeményezzük és támogatjuk azokat az államigazgatási megoldásokat, amelyek a hatékonyság és a decentralizáció érdekében újraszabályozzák az állami intézmények egymás közötti viszonyát. Az ország törvénykezését összhangba kell hozni az európai demokratikus országokban általánosan érvényes jogszabályokkal. Ennek érdekében szorgalmazzuk azon törvények elfogadását és érvényesítését, amelyek biztosítják a jogharmonizációt az országon belül és a külfölddel. Szorgalmazzuk a közbiztonság javítását, különös tekintettel a szervezett bűnözés, valamint a korrupció elleni hathatós fellépésre, beleértve a hiányzó jogszabályok meghozatalát, és az érvényben lévők következetes érvényesítését is.

A menekültek helyzetének megfelelő és megnyugtató kezelése, a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatása által keltett társadalmi-, kulturális-, etnikai-, szociális- és gazdasági feszültségek kialakulásának megakadályozása miatt fontos. Az egykori Jugoszlávia különböző részeiből, Vajdaság főként magyarlakta falvaiba és városaiba ellenőrizetlenül letelepedett menekültek által okozott problémák sokszor kezelhetetlenekké válnak, feszültségeket okoznak, és a környezet számára társadalmilag mérgező jelenségeket gerjesztenek. A jelenlegi menekültügyi politikát és gyakorlatot, a menekültek kérdésének a kezelési módját a VMSZ nem tudja elfogadni, és a helyzetet nem tartja kielégítőnek. Kifogásoljuk, hogy az ország vezetésének továbbra sincs átfogó, a kisebbségeket nem veszélyeztető menekültügyi stratégiája.

A VMSZ több alkalommal kinyílvánította álláspontját, miszerint ellenzi a menekültek részére tervezett lakótelepek kiépítését a többségben magyarok által lakott falvakban, városokban, mivel a menekültek íly módon történő tartós letelepítése ezekben a térségekben mesterségesen megbontja az etnikai arányokat.

A megoldást abban látjuk, hogy a menekültek nemzetközi segítséggel térjenek vissza eredeti lakhelyükre, szülőföldjükre, vagy ha ez nem lehetséges, mert ott feltehetően sérülnének emberi jogaik, akkor szűkebb Szerbia településein kell nekik otthont biztosítani, mivel szűkebb Szerbia területére eddig is aránytalanul kevesebb menekültet telepítettek.

A VMSZ nem egy esetben foglalkozott a koszovói szerb menekülteknek a vajdasági magyar többségű területeken való megtelepedése nyomán előállt helyzettel. Megállapította, hogy a vajdasági magyarság évtizedek óta szenvedő alanya az államhatalom által folytatott erőszakos betelepítésnek. Az újabb kolonizáció ismét létében fenyegeti a vajdasági magyarságot. A koszovói szerb menekülteknek a vajdasági magyarlakta településekre való áramlása mesterségesen megváltoztatja a meglevő etnikai arányokat, ami ellentétben áll a nemzetközi normákkal. A VMSZ, akárcsak a korábbiak során minden alkalommal, a leghatározottabban ellenzi az erőszakos betelepítést, a meglévő etnikai arányok megbontását, a menekültek kiváltságos munkába állítását, az itt élő magyarság kárára elkövetett diszkriminációt. Szilárd meggyőződésünk ugyanis, hogy mindenkinek a saját szülőföldjén kell boldogulnia.

IV. A HÁROMPILLÉRES AUTONÓMIA

A VMSZ autonómia-törekvéseinek alkotmányos és törvényes támogatását várjuk el a mindenkori köztársasági és vajdasági kormánytól. Ennek fontos részét képezi a Szerbia és Montenegró államközösségének parlamentjében elfogadott Kisebbségvédelmi törvény. E törvény továbbfejlesztése, beemelése a Szerb Köztársaság jogrendjébe, és mindennapi alkalmazásának elérése, kiemelkedő célkitűzésünk.

A személyi elvű (perszonális) önkormányzat (autonómia) rendszerében érvényesítjük az anyanyelvünk, a kultúránk, az oktatás, az anyanyelven történő tájékoztatás, valamint a nemzeti önazonosságunk megőrzését biztosító jogainkat. Ennek érdekében nemzeti közösségünk Nemzeti Tanácsot választott. Működtetéséért a Vajdasági Magyar Szövetség, mint a Magyar Nemzeti Tanács megalakítását kezdeményező és megszervező, a Magyar Nemzeti Tanácsban legnagyobb számú tanácstaggal rendelkező politikai szervezet, külön felelőséggel tartozik a magyar nemzeti közösségnek. A kezdeti nehézségek ellenére a Magyar Nemzeti Tanács önállóan, felelősségteljesen, mind eredményesebben működik, és végzi feladatát.

Kihangsúlyozzuk, hogy a személyi elvű autonómia esetében a külön választói névjegyzék szerinti választásokat tartjuk a legjobb megoldásnak, azzal, hogy a magyar választópolgárok névjegyzékére történő feliratkozást a szabad identitásválasztás, és az önkéntesség elvének teljes tiszteletben tartása mellett kívánjuk megvalósítani.
További célkitűzésünk, hogy Vajdaság Autonóm Tartományban a magyar többségű községek, és az azokkal határos, magyar többségű települések, a magyar közösség nemzeti önazonosságának hatékonyabb megőrzése és fejlesztése érdekében, Magyar Körzeti Önkormányzatot, mint európai szubrégiót, hozzanak létre. Ennek hatás- és jogköre a községek tevékenységének összehangolása, a területfejlesztés, a regionális és határokon átnyúló együttműködés, a környezetvédelem, a szociális gondoskodás, a magyar, a szerb és a horvát nyelv hivatalos használata feltételeinek biztosítása, az egészségügyi ellátás hatékonyabb megszervezése, a nemzeti közösségek nemzeti szimbólumai használatának biztosítása, az egyetértési jog gyakorlása a Magyar Körzeti Önkormányzat területén működő községi-, kerületi- és gazdasági bíróságok, községi- és kerületi ügyészségek, a körzeti belügyi titkárság és a helyi belügyi osztályok, a felügyelőségek, az adóhatóság és ezek vezetőinek kinevezése és felmentése során.

A fentiekkel összhangban a VMSZ következetesen kiáll az 1999-ben véglegesített autonómiakoncepciója mellett, miszerint a Vajdaság Autonóm Tartományban a magyar többségű községek és az azokkal határos, magyar többségű települések, a magyar közösség önazonosságának hatékonyabb megőrzése és fejlesztése, valamint valós érdekképviselete céljából létrehozzák a magyar autonómiát. Azt akarjuk, hogy sorsunkat ne mások irányítsák. Ennek érdekében a nemzeti közösségek legitim képviselőit és szerveit közhatalmi jogosítványokkal és funkciókkal is fel kell ruházni. A magyar autonómia megvalósítása létérdek a nemzeti önazonosság megtartása szempontjából, különösen az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat terén.

Ennek ismeretében a VMSZ elvszerű álláspontot képvisel, és kifejezi készségét, hogy az autonómiakoncepcióban lefektetett elképzelések és elvek mentén új, konkrét megoldásokat alakítson ki a többségi nemzettel és pártokkal történő egyeztetések után.

A helyi önkormányzatok társulása, együttműködése elősegíti hatékony működésüket, a társulás területén élő polgárok érdekeinek teljesebb megfogalmazását és érvényesítését, ami semmilyen körülmények között sem veszélyezteti Szerbia államiságát, és éppen a közvetlen érdekérvényesítés révén tesz szükségtelenné mindenféle szecessziós törekvést.

Vajdaság Autonóm Tartomány, Szerbián belül, külön területi autonómiát képez, Szerbia és Montenegró államközösségének alkotmányában rögzítve. A VMSZ támogatja Vajdaság, mint fejlett, demokratikus és decentralizált eurórégió, széleskörű és valós autonómiáját, törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató funkciókkal. Ennek érdekében szorgalmazzuk Vajdaság alkotmányos helyzetének a módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a tartomány polgárai önállóan gazdálkodjanak az itt megtermelt javakkal, befizetett adókkal és járulékokkal. A hatalmi funkciók többségét a helyi önkormányzat, illetve Vajdaság szintjén tartományi törvényekkel szabályozzák, az ehhez szükséges önálló közbevételek biztosításával.

A Vajdaság Autonóm Tartomány széleskörű önállósága ugyan nem elsősorban magyar érdek, ám a VMSZ tisztában van azzal, hogy a tartományi autonómia közös ügyünk, minden itt élő polgár egyéni érdeke is.

A VMSZ olyan autonóm tartomány kialakítását szorgalmazza, amely az államapparátus decentralizálásának következetes érvényesítését jelentené, és nem csupán a centralizált államapparátus kihelyezését. Értelmetlennek és károsnak tartunk minden olyan próbálkozást, amely köztársasági központosítás helyett tartományi központosítást szeretne kialakítani. Az ily módon kialakított autonóm Vajdaságban, ha továbbra is megmaradnának a mostani önkormányzati alapegységek, a községek, sürgetjük az önkormányzatok jogalkotói- és végrehajtó-hatalmi hatáskörének bővítését.

A soknemzetiségű Vajdaságban komoly hagyományai vannak az együttélésnek, valamint a kisebbségek védelmének. Ezért a tartományi hatalom szintjén olyan intézményes megoldások meghonosításáért szállunk síkra, amelyek szavatolják a magyar és más nemzeti közösségek érdekeinek tiszteletben tartását. Vajdaság szintjén a többségi politikai döntéshozatali mechanizmusokat úgy kell módosítani, hogy a nemzetiségeket közvetlenül érintő kérdésekben a többség ne kényszeríthesse akaratát a kisebbségekre. A nemzetiségi önkormányzaton túl, ilyen korrekciós mechanizmus lenne a nemzetiségi vétójog, vagy a minősített többség követelménye. A tartományi kormányban ugyancsak intézményesen, vagy a szokásjog szerint lenne szavatolva a nemzetiségek jelenléte. Az így felépített tartományi autonómia több célt szolgál: szavatolja sajátos magyar érdekeink tiszteletben tartását és érvényesítését, ugyanakkor elősegíti a közösség integrációját, és szavatolja az egész régió zavartalan fejlődését.

A helyi önkormányzat alapegységét a települések, a községek és a városok képezik. A VMSZ támogatja azt az elgondolást, mely szerint a helyi önkormányzat feladatait és hatáskörét az Alkotmány, a köztársasági kerettörvény és a Tartományi Képviselőház vonatkozó törvénye szabályozza, más országok pozitív tapasztalataival és a helyi önkormányzatokra vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban.

Politikai alapelveit követve a VMSZ a községi önkormányzatok lehető legszélesebb körű autonómiájának a megvalósítását, a központi hatalom maximális decentralizációját szorgalmazza az önkormányzati élet alapjaként. A szubszidiaritás elvének megfelelően biztosítani kívánja a helyi közösségek és települések polgárainak részvételét minden olyan döntésben, melynek következményei hatással vannak életükre. Az önkormányzati munkát azokban a községekben, ahol hatalmon van, a VMSZ a lakossággal való szoros kapcsolattartással, a teljes nyitottsággal és átláthatósággal vállalja fel. A VMSZ megválasztott önkormányzati tisztségviselői egész közszolgálati tevékenységüket a szervezet programja, alapszabályzata és az elfogadott dokumentumok ismeretében és szellemében végzik. A VMSZ helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezetei, és az önkormányzatokban dolgozók szorosan együttműködve tevékenykednek a szervezet programjának megvalósítása érdekében. A vállalt érdekvédelmi szerepkörnek megfelelően az önkormányzati munkában minden esetben összehangolják a települési, lakóközösségi érdekeket az ott élő más nemzeti közösségek érdekeivel. Jó kapcsolatot alakítanak ki és együttműködnek az egyházakkal.

Támogatjuk a helyi önkormányzatiság teljes kiépítését és megerősítését. Ennek érdekében fontosnak tartjuk megteremteni az önkormányzatiság és a helyi demokrácia törvényes, intézményes és anyagi biztosítékait, valamint síkraszállunk a szubszidiaritás elvének következetes érvényesítése mellett.

Harcolunk azért, hogy a helyi önkormányzatok saját vagyonnal és jövedelemmel rendelkezzenek polgáraik közös szükségleteinek kielégítése érdekében.

A VMSZ támogatja a községi önkormányzatok közötti társulások, regionális és nemzetközi együttműködések hatékony formáit. A közigazgatási reform keretében szorgalmazza a községek közigazgatási újjászervezését, és kiemelt figyelmet fordít a kistérségek létrehozására és a gazdasági régió megerősítésére, amivel olyan gazdaság- és intézményfejlesztési politika kialakítására kerül sor, amely figyelembe veszi a Vajdaság gazdasági, földrajzi, és kulturális tájegységeinek sajátos történelmi örökségét, valamint az itt élő nemzeti közösségek igényeit, intézményteremtő és -működtető hagyományait.

V. A NEMZETI ÖNAZONOSSÁG MEGTARTÁSA

A nemzeti önazonosság megtartásában, a vajdasági magyarok magyar identitásának megőrzésében a VMSZ négy pillérre építi programját: az anyanyelvhasználatra, az oktatásra, a művelődési és közművelődési intézményrendszerre, valamint a média-stratégiára.

Az anyanyelvhasználat

A VMSZ különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy biztosított legyen a magyar nyelv széleskörű használata a közéletben. Erélyesen fellép minden olyan elképzeléssel, intézkedéssel és gyakorlattal szemben, amely a magyar nyelvnek a közéletből, a közigazgatásból és az igazságszolgáltatásból történő kiszorítására irányul. Felismerve, hogy nyelvében él nemzetünk, tudatosan harcolunk az ellen, hogy nyelvünk csupán a négy fal között, családi és baráti körben vagy a piacon éljen, hiszen pusztulásra van ítélve az a nyelv, amely alkalmatlan a mindennapi hivatali és közéleti kommunikációra. Ennek érdekében kiemelten fontosnak tartjuk megteremteni a magyar nyelv hivatalos használatának jogi, intézményes és anyagi feltételeit. Harcolunk azért, hogy a magyar nyelv minden olyan területi önkormányzatban hivatalos legyen, ahol a magyarság aránya meghaladja az 5%-ot, vagy ahol a létszáma több mint 2000 fő. Ezekben a területi közösségekben minden közhatalmi szervben szavatolni kell magyar nyelven a szóbeli és írásbeli kommunikációt, valamint a törvényszéki és közigazgatási eljárások lefolytatását. Ugyancsak szavatolni kell a magyar nyelvű közokiratok kiadását és a közfeliratok feltüntetését. A felsorolt jogok következetes alkalmazása érdekében javasoljuk a kétnyelvű tisztviselők munkájának külön javadalmazását, valamint nyelvi és szakmai képzését. A több hivatalos nyelvvel rendelkező önkormányzatoknak törvénnyel kellene külön forrásokat biztosítani a többnyelvűség által indokolt költségek fedezése érdekében. A Vajdaság AT szerveiben tovább fejlesztjük a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatát. Az említett jogi és intézményes kereteken túl, fontosnak tartjuk tudatosítani, és a közgondolkodásban erősíteni a teljes körű, az élet minden területére kiterjedő anyanyelvhasználat jogát, szükségességét és jelentőségét. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar nyelv a hivatalos nyelvhasználaton túl egyenrangúan jelen legyen a kereskedelemben és a gazdaságban is. Szükség van arra, hogy a gazdasági élet szereplői a többnyelvűséggel fejezzék ki tiszteletüket és megbecsülésüket a magyar fogyasztók iránt. Az intézményes keretek, és a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségekkel nemzettársainkban erősítjük az anyanyelvhasználat igényét, hangsúlyozzuk jelentőségét és leépítjük a meglévő gátlásokat, amelyek a kisebbségi lét, valamint a súlyos történelmi örökség részei.

A magyar nyelv közösségi életben való használatának előfeltétele a magyar nyelvet és a magyar nyelvű szakterminológiát jól ismerő szakemberek jelenléte. Ezért tűzzük ki célul a magyarság arányos képviseletét az állami alkalmazottak körében: a hivatalokban, a bíróságokon, a rendőrségen stb. Ezen túlmenően támogatjuk, hogy a magyar nyelv ismerete a munkaviszony létesítés feltétele legyen minden köztisztviselő esetén, amennyiben munkája során magyar ajkú ügyfelekkel kommunikál.

A magyar ajkú, hazai felsőoktatási intézményekben végzett szakemberek a karok keretein belül működő lektorátusok által szervezett képzéseken sajátíthatják el legsikeresebben a magyar nyelvű szakterminológiát.

Az oktatás

Nyelvünk, kultúránk és identitásunk megőrzése érdekében a vajdasági magyar oktatással kapcsolatos kérdésekben nemzeti közösségünk autonóm döntéshozatalra tart igényt. A vajdasági magyar oktatási autonómia elveit és elvárásait a következők jelentik:

A vajdasági magyarság őshonosságánál és számbeliségénél fogva természetes és jogos igényének tartja az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű és magyar szellemiségű oktatását, nemzeti identitásának megőrzése és megmaradása érdekében.
Csak a teljes anyanyelvű és magyar szellemiségű oktatás és nevelés képes a vajdasági magyar közösséget fenntartani, megújítani és megerősíteni. Ilyen oktatás és nevelés elsősorban önálló magyar tannyelvű intézményekben valósítható meg: az óvodától az egyetemig.
A szülőföldön képzett értelmiségi elit, és az anyanyelvű felsőfokú oktatás intézményes kereteinek megteremtése képes csak hosszú távon biztosítani a szakembereink és az értelmiségünk utánpótlását, a vajdasági magyarság identitásának és kulturális örökségének megőrzését, és ezáltal közösségünk önfenntartását. A vajdasági magyar felsőfokú oktatás intézményes kerete egy önálló vajdasági magyar egyetem lenne.
A vajdasági magyarság szükségleteinek megfelelő pedagógusképzés teljes anyanyelvű óvónőképzést, egyetemi szintű tanítóképzést, kétszakos, egyetemi szintű, magyar tannyelvű általános iskolai tanárképzést, és magyar nyelvű, egyetemi szintű középiskolai tanárképzést jelent.
Oktatási intézményeinknek minden szinten tudományos, pedagógiai, nyelvi és esztétikai kritériumokat kielégítő, magyar szellemiségű, magyar hagyományokat tisztelő, magyar identitástudatra és a szülőföld szeretetére nevelő tantervekre és tankönyvekre van szükségük. A tanterveknek átjárhatóságot kell biztosítaniuk, mind a szerbiai, mind a magyarországi továbbtanulás felé. Elsősorban vajdasági szerzők magyar nyelven megírt tankönyveire kell támaszkodnunk, de igényt tartunk magyarországi tankönyvek behozatalára és az anyaországi tankönyvkiadókkal való együttműködés más formáira is.
Egyrészt az oktatás és nevelés elsőrendű fontosságú nemzeti identitásmegőrző és közösségfenntartó szerepéből, másrészt pedig a vajdasági magyar közösségnek a megmaradásra való jogából kiindulva, a vajdasági magyar oktatási rendszer irányításának joga a vajdasági magyar nemzetközösséget illeti meg, mégpedig annak legitim testületét, a Magyar Nemzeti Tanácsot. Az állami alapítású intézmények alapítói jogát a perszonális autonómia legmagasabb szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell gyakorolnia.
Olyan pénzelési rendszerért szállunk síkra, amely a vajdasági magyar oktatási intézményhálózatnak szavatolná a nemzeti közösségünk összlakosságban elfoglalt részarányának megfelelő eszközjuttatást, és a Magyar Nemzeti Tanácson keresztüli közvetlen pénzelést. Ha számbeliségünk hátrányos helyzetbe juttatná intézményeinket a megfelelő szerb nyelvű intézményekhez képest, igényt tartunk a pozitív diszkrimináció elvét is alkalmazó szabályozásra.
Az anyanyelvű felnőttképzés (továbbképzés, átképzés) kérdésének a megoldása sok lakost érint, és nem halogatható tovább. Közösségi érdekünk, hogy az oktatási rendszerből túl korán kikerülteket tovább képezzük, és a munkanélkülieket a munkaerőpiac keresletéhez igazodva átképezzük.
A fejlett európai államok Európát a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává szeretnék fejleszteni, ezért kiemelkedően fontos szerepet kap az élethosszig tartó tanulás. Ennek értelmében arra ösztökéljük a felsőfokú végzettségű fiatalokat, hogy szakosítást, második oklevelet jelentő képzést, magiszteri és doktori továbbképzést vállaljanak. Az elszórtan, számos kis közösségben élő vajdasági magyarság számára a távoktatási rendszerekbe való bekapcsolódás számottevő lehetőséget nyújt a továbbtanulás szempontjából.
Támogatjuk, hogy a vajdasági magyar oktatási intézmények hálózatában megjelenjenek az állami alapítású intézmények mellett az egyházi-, alapítványi- és magán alapítású intézmények is.
A szerb nyelvű oktatási hálózat felé irányuló átjárhatóság érdekében szükségünk van a szerb nyelv hatékony és magas szintű oktatására, továbbá a kétnyelvű bizonyítványok és oklevelek kiadására.
Az elmúlt évtizedek hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését követelve, a vajdasági egyetemi központokban ki kell harcolnunk a pozitív diszkrimináció elvét, és a magyar nemzetiségű hallgatók részarányát a vajdasági magyar lakosság részarányának szintjére kell emelni. A szabadkai egyetemi központ, és az újvidéki Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium fejlesztési programjai lehetőséget kívánnak nyújtani számos magyar hallgató ellátására.
A fokozott asszimilációs nyomásnak kitett, magyar önazonosságát megőrizni óhajtó, de külső segítség nélküli, önfenntartó közösségi szerveződésre már képtelen, szórványban élő magyar kisközösségek identitás-megőrzésének legfontosabb előfeltétele az anyanyelvű oktatás. A fejlesztési célok megalapozott meghatározása érdekében szükséges egy átfogó szórványprogram kidolgozása, amely tartalmazná a szórványközpontokban megalakítandó magyar tannyelvű iskolák és kollégiumok hálózatát, valamint a szórványtelepüléseken működő általános iskolai anyanyelv-ápolási programokat.
Szükség van arra, hogy a hazai és külföldi ösztöndíj-odaítélőkkel közösen alakítsuk ki a felsőoktatásra vonatkozó vajdasági magyar ösztöndíjazás új rendszerét. A magyarországi továbbtanulást jelentő ösztöndíjak odaítélésekor még hangsúlyozottabban kell figyelembe venni a vajdasági magyarság közösségi érdekeit, elsősorban azon igényünket, hogy a frissen végzett diplomás szakemberek hazatérjenek. Az ösztöndíjazásban az idehaza tanulás támogatásának mind nagyobb teret kellene biztosítani, elsősorban azok esetében, akik magyar nyelven fejezték be az általános és középiskolát, és amennyiben szerb nyelven tanulnának tovább, nyelvi lektorátusok vagy magyarországi pótképzés útján kellene szakterületük magyar terminológiáját elsajátítaniuk. Fel kellene kutatni a hazai diáksegélyezés hathatósabb támogatásának lehetőségeit is, továbbá a diáksegélyező egyesületek tevékenységének koordinálása is eredményesebbé tehetné a diáksegélyezést.
A tehetséggondozást a civil szférából magasabb szakmai szintre emelve át kell helyezni az oktatási intézmények hatáskörébe. A szabadkai és a zentai tehetséggondozó gimnáziumok feladata a fiatal magyar tehetségek felkutatása, és a tehetséggondozás megszervezése a Vajdaságban.

A Tudományos Diákköri Konferenciák és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium tutoriális ösztöndíjazási tervezete megfelelő keretet jelent a felsőoktatásban részt vevő tehetségek felkutatásának és felkarolásának.

A pedagógiai munka továbbfejlesztése, és a tanárok továbbképzése újabb lendületet kapna, ha az oktatási minisztérium keretein belül önálló magyar tankerület létesülne, míg a szórványban működő iskolák munkáját a magyar oktatási központokban tevékenykedő oktatási tanácsok tudnák hatékonyan működtetni.
A VMSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy a vajdasági magyar fiatalok továbbtanulhassanak. Elsősorban a hazai oktatási intézményeinkben való tanulásért szállunk síkra, de az is szükséges, hogy szervezett, a visszatérést is biztosító megoldások alkalmazásával külföldön is tanulhassanak gyerekeink. Tesszük ezt annak tudatában, hogy csak sokoldalúan képzett, európai szokásokkal, ismeretekkel és civilizációval rendelkező szakemberekkel akadályozható meg nemzeti közösségünk további lecsúszása, versenyképességének csökkenése és pozícióinak elvesztése a tudományban, a művelődésben, a tájékoztatásban, az oktatásban, az egészségügyben, a gazdaságvezetésben, a pénzügyekben és mindenütt, ahol képzettséget és szakértelmet követelnek.
Az Európai Unió irányelveinek megfelelve, arra kell törekednünk, hogy megfeleződjön azon középiskolát befejező fiatalok száma, akik nem folytatják tanulmányaikat.
A hazai jogrend teljes önállóságot biztosít a főiskoláknak és egyetemi karoknak a külföldön szerzett oklevelek honosításánál. Szem előtt tartva, hogy az Európai Unió ajánlásai javasolják a hasonló programok alapján szerzett oklevelek feltétel nélküli honosítását, és azt, hogy csak akkor kérjen a befogadó állam különbözeti vizsgát, ha jelentős eltérés van a képzés tartamában és tartalmában, szükségesnek tartjuk ezen ajánlások maradéktalan beépítését a hazai jogrendbe is.

A művelődés és a közművelődés intézményrendszere

Nemzeti közösségként való megmaradásunk legfőbb kovásza a kultúra. Identitásunk és kultúránk gazdagításának és a magyar szellemiség megerősítésének elengedhetetlen feltétele az autonóm magyar intézményrendszer létrehozása.

Olyan közösségi kultúrára van szükségünk, amelyben az ember nem kényszerül idegen minták szerint élni, amelyben nem kockáztatja belső biztonságát és személyes életét, amennyiben kinyilvánítja kötődési igényeit, identitását, törekvéseit, szükségleteit.
Az információs társadalom viszonyai között a vajdasági magyar nemzeti kultúra fennmaradása és gazdagodása olyan művelődéspolitikát igényel, amely egyaránt támogatja a könyvkultúrát és a számítógép-hálózat kultúráját, annál is inkább, mert az Internet nagyszerű lehetőséget ad a kisebbségi nyelvek ápolására is. Az információs társadalom és a mindenütt jelen lévő multikulturalitás viszonyai között a nemzeti kultúra csakis nyitott kultúra lehet, a külső hatásokra fogékony, azokat folyamatosan földolgozni és integrálni képes kultúra, mely önazonosságát nem változatlanságában őrzi, hanem tudatos megújulásban és szintézisben munkálja ki.
A nemzeti közösségünket már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegű kulturális szerveződés nagyon fontos szerepet játszik a vajdasági magyarság kultúrájának, tudományos életének, hagyományainak, anyanyelvének, identitásának megőrzésében, ugyanakkor fontos, hogy a 2003-ban megépült Vajdasági Magyar Művelődési Intézet betölthesse szerepét. Az Intézetnek, a már meglévő tudományos társaságokkal, a szakmai egyesületekkel, az amatőr művészeti mozgalom egyesületeivel és ernyőszervezeteikkel közösen, a kultúra és a tudományosság minden olyan területén, ahol a közeljövőben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségű intézmények létrehozására (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem), fel kell vállalnia ennek a munkának a koordinálását, szervezését, de el kell látnia a helyi közművelődési tevékenységek és a regionális feladatok segítése érdekében az egész Vajdaságra kiterjedő közművelődési tanácsadást és szolgáltatást is.
A kisebbségi lét viszonyai között a közművelődési információs hálózaton ezáltal új realitást – s nem pusztán új virtualitást – nyerhetne egyedi kulturális identitásunk, hiszen a vajdasági magyar nemzeti kultúra egyszerre kisebbségi kultúra, diaszpórakultúra, többségi kultúra, nagyvárosi kultúra és a kistelepüléseken élők kultúrája is. Egy ilyen kultúra integrálására, gazdagítására, terjesztésére, őrzésére és egyszersmind nyitottá tételére az Internet eszményi eszköz lehet.
A működő intézményrendszer anyagi helyzetének rendezése érdekében az önkormányzatok bekapcsolásával a VMSZ felvállalja azt a lobbitevékenységet, amely különböző forrásokból szavatolja a szükséges pénzeszközöket intézményeink fenntartására és fejlesztésére.
Kulturális megújhodásunk, valamint fennmaradásunk esélyének növelése érdekében feltétlenül síkraszállunk az önálló magyar intézmények létrehozásáért. Különösen fontosnak tartjuk az önálló státusszal, irányítással és költségvetéssel rendelkező intézmények, mint a Vajdasági Magyar Nemzeti Színház, továbbá nemzeti létünk teljességét szolgáló más intézmények létrehozását.

A média-stratégia

A vajdasági magyar tájékoztatás egyes részeiben az elmúlt néhány évben tapasztalt pozitív változások ellenére sem lehetünk elégedettek a helyzettel. Ezért:

A Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is azt követeli, hogy a vajdasági magyar közszolgálati média egésze, a tárgyilagos tájékoztatás mellett, maradéktalanul vállalja fel a vajdasági magyar közösség szellemi és kulturális értékeinek ápolását, valamint a nemzeti önazonosság-tudat megőrzését.
A VMSZ minden jellemzőjében autonóm magyar tájékoztatási rendszer megteremtését, ezen belül pedig vezetésben és pénzügyileg független státusszal rendelkező magyar közszolgálati tájékoztatási intézmények létrehozását szorgalmazza.
A nem csak nyelvében, hanem szellemiségében is magyar tájékoztatásnak ugyanakkor törekednie kell nemzetünk európaiságának megőrzésére is.
Az önálló vajdasági magyar médiahálózat megteremtéséhez szükség van arra, hogy a tartományi jelentőségű írott és elektronikus sajtó a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörébe kerüljön. Ha ez megtörténik, továbbra is töretlenül kiállunk amellett, hogy az újságírói tevékenység minden befolyástól szabad és független legyen, és a sajtóorgánumokon belül tere legyen az önszerveződésnek.
Az államtól követelni kell a magyar nyelvű tájékoztatásra szánt pénzeszközökkel való szabad rendelkezést, de ezzel egyidejűleg az anyagi függetlenedés más formáival is élni kell (önkormányzati pénzek, anyaországi támogatás, alapítványi eszközök).
A tájékoztatásban beindult privatizáció kapcsán az MNT feladata figyelemmel kísérni a magyar közszolgálati médiumok esetleges magánosítását, nehogy annak végkifejlete károsítsa a vajdasági magyar közszolgálati tájékoztatást.
A vajdasági magyar közszolgálati tájékoztatásnak a következő elemekből kell állnia: napilap(ok), politikai- és családi jellegű hetilapok, ifjúsági- és gyermeklapok, 24 órás rádióműsor közép- és ultrarövid hullámon, továbbá egész napos tartományi szintű tévéműsor a központi és a regionális-helyi stúdiók tevékenységének egybehangolásával. Mindez nem vonja kétségbe egyéb, nem közszolgálati médiumok alapítási jogát és lehetőségét.
A központosított tájékoztatás helyett az új rendszert decentralizált modellként kell felvázolni, amelyben a jelenlegi központok, Újvidék és Szabadka, mellett helyet biztosítunk mindazoknak a vajdasági községeknek, amelyekben igény tapasztalható a magyar tájékoztatás iránt. Ezen belül külön figyelmet kell fordítani a helyi jellegű magyar sajtó, rádió és televízió fellendítésének, valamint az alternatív tájékoztatási tevékenységnek: a számítógépes tájékoztatási hálózat kiépítésének.
Az újjászervezett vajdasági magyar médiának nem csupán a vajdasági magyarságot kell tájékoztatnia, hanem a többségi nemzetet is folyamatosan informálnia kell a magyarsággal kapcsolatos témákról. Így megelőzhető, hogy a rosszakarók féligazságokkal vagy az igazság szándékos elferdítésével a magyarság ellen hangolják a szerb nemzetet. Nem kevésbé fontos, hogy a kisebbségi közösségünket érintő témákkal állandóan jelen legyünk az anyaországi és nemzetközi médiában. Ezért saját tájékoztatási rendszerünk kiépítésével egyidejűleg ki kell építeni az információs kapcsolatokat a szerbiai független sajtóval, a magyarországi és a külföldi médiával.
Az előző pontban foglaltak sikeresebb megvalósítása végett a vajdasági magyar tájékoztatási rendszer külön szegmentumaként létre kell hozni a délvidéki magyar hírügynökséget.
A vajdasági magyar média technikai felszereltsége sok esetben nem kielégítő, a káder-utánpótlása pedig továbbra is megoldatlan. Az MNT illetékes bizottságának, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének segítségével, fel kell térképeznie a jelenlegi felszereltséget és kádereket, előrejelezve a szükségleteket, majd a hazai, valamint külföldi oktatási intézmények és szakemberek bevonásával hozzá kell látni a nélkülözhetetlen szakkáderek (újságírók, operatőrök, műszaki személyzet stb.) szervezett képzéséhez, illetve továbbképzéséhez, és javaslatokat kell megfogalmazni a műszaki lemaradás pótlására.

VI. EGYHÁZI KAPCSOLATAINK

A Vajdasági Magyar Szövetség síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, a szekuláris állam elvének, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért. Egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát.

Mindazonáltal, a VMSZ következetesen felvállalja a kereszténységet, és annak közösségmegtartó értékrendjét.

A Vajdasági Magyar Szövetség elutasít minden olyan törekvést, hogy bármely egyház elhívatásán túl állami formát, állami feladatokat követelhessen magának, vagyis államszervezetté váljon. Ugyanakkor elutasítja azt a törekvést is, hogy az állam az egyházak küldetését is betöltse.

A történelmi egyházakat a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékteremtő, értékhordozó és közösségmegtartó tényezőinek tartjuk, ezért teret kívánunk biztosítani arra, hogy a nemzet életében betölthessék szerepüket, szolgálatukat, hogy az erkölcsi célok előmozdításában és védelmezésében tett törekvéseiket mindenkor és minden időben támogassuk.

Mindazonáltal, méltányoljuk az egyházak szerepét a nemzeti önazonosság megőrzése, hagyományaink ápolása terén. Ezen túlmenően, történelmi egyházaink természetes szerepkörének tartjuk a vajdasági magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező-, közéleti-, oktató- és nevelő-, anyanyelvápoló-, kulturális-, szociális- és családgondozó tevékenységét. Ezért fontosnak tartjuk folyamatos együttműködésben fönntartani a kiépített kapcsolatot a közös stratégiák, és a társadalomszervező programok kialakításában.

Politikai tevékenységében a VMSZ síkraszáll az államosított és elkobzott ingó és ingatlan egyházi vagyonok tulajdonjogának visszaállításáért, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a teljes és méltányos kárpótlásáért. Síkraszállunk a megszüntetett egyházi intézmények visszaállításáért, tevékenységük feltételeinek biztosításáért, az újból működő szerzetesrendek közösségi, állami támogatásáért. Ugyancsak támogatjuk, hogy az egyházak világi oktatási és népjóléti intézményeket alapíthassanak, amelyeket, amennyiben azok közszükségletet látnak el, az állam anyagilag segít. Ezt tartjuk a vallásszabadság helyreállítása előfeltételének.

A fenti célok elérése érdekében a VMSZ támogatja az egyházak és az új demokratikus hatalom párbeszédét, mert meggyőződésünk, hogy a békességet és a jó rendet csak olyan demokratikus politikával lehet szolgálni, amelyet őszinteség, türelem, igazság, mértéktartás és istenfélelem jellemez.

VII. SZOCIÁLPOLITIKA, EGÉSZSÉGÜGY, CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELEM

Szociálpolitikai prioritásunk az ifjúság, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok helyzetének javítása. A szociálpolitika terén gazdasági-szociális intézkedések foganatosítását szorgalmazzuk. Célunk a létbiztonság kivívása, a létminimum biztosítása, az általános elszegényedés megakadályozása, a kisjövedelműek terheinek enyhítése. Küzdünk olyan politikai-gazdasági viszonyok kialakításáért, melyek között a munkavállaló tisztességes bért kap, és a szellemi munka is teljes elismerést nyer. Bátorítjuk a munkahelyteremtő kis- és középvállalkozások létrehozását. Feladatunknak tekintjük az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők segélyrendszerének javítását.

A VMSZ felismerhető és következetes család- és népességpolitikát szándékozik folytatni, annál is inkább, mert a vajdasági magyar családokat a legnagyobb mértékben bomlasztják a kor szociális jelenségeinek kórokozói.

A súlyos gazdasági körülmények között a legkevesebb, amit tenni tudunk, a felvilágosító munka a gyermekvállalás és gyermeknevelés érdekében. Az anyaország támogatásával biztosítani szeretnénk szakembereink speciális felkészítését a családsegítő szolgálat és családsegítő hálózat kialakítására.
Szorgalmazzuk, hogy gyermekeink a gyermekpótlékkal alanyi jogon rendelkezzenek. Ilyen irányú kezdeményezéssel fordulunk az állami szervekhez, mégpedig törvénymódosítást követelve.

Támogatunk minden olyan elképzelést, amely előnyöket biztosít a többgyermekes családoknak. A nagycsaládosok részére a helyi önkormányzatok hatáskörén belül kedvezményeket biztosítunk (olcsóbb közműszolgáltatás, városi közlekedési kedvezmény, ingyenes tanszer és óvodai-iskolai étkeztetés).

A kisebb lélekszámú falvakban és a szórványban biztosítani kívánjuk a gyerekek számára az utazó óvodát. E célból szorosan együtt kívánunk működni az oktatásügyi-, egészségügyi- és jogi intézményekkel, valamint a történelmi egyházakkal.

A fiatalok továbbra is súlyos lakásproblémákkal küzdenek. Szociálpolitikai prioritásnak tekintjük a lakáshelyzet javítását, sürgetően szükségesnek tartjuk a kedvező hitelfeltételek biztosítását fiatalok, pályakezdők számára lakásépítés céljából.
Vállalkozás-fejlesztéssel, tehát munkahelyteremtéssel egybekötött programok kidolgozásával biztosítsunk lehetőséget a folyamatosan üresedő falvaink és nagyközségeink újratelepítéséhez. Kötelességünk minden hazai és külföldi forrást mozgósítani annak érdekében, hogy újraélesszük és felújítsuk falvainkat, településeinket, nagyközségeinket, és hogy lehetővé tegyük elvándorolt nemzettársaink visszatérését, megakadályozzuk nemzeti közösségünk etnikai romlását.
Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni az idős emberek gondjainak megoldása érdekében, az anyagi életkörülményeik javítása érdekében pedig a nyugdíjak reálértékének növeléséért harcolunk. Teszünk azért, hogy megóvjuk idős nemzettársainkat az elszegényedéstől, az elmagányosodástól, az öregkori kilátástalanságtól. Ösztönzünk minden olyan kezdeményezést, amely a társadalmilag rászorultak megsegítését szolgálja. Ez a támogatás lehet állami, jótékonysági, egyházi és magánjellegű is.

A VMSZ figyelmet fordít a fogyatékos emberek gondjainak megoldására is. Szükségesnek tart egy olyan szabályozást és tevékenységet, amely megteremti a fogyatékos emberek esélyegyenlőségét, és részt vállal olyan ismeretterjesztő programokban, amelyek által a társadalom megismeri a fogyatékos emberek gondjait és elősegíti a megfelelő társadalmi szolidaritás kialakulását.

A VMSZ szorgalmazza az egészségügyi ellátás korszerűsítését és tényleges reformját, ezen belül a társadalom-, egészség-, és rokkantbiztosítási rendszer körzetesítésének újragondolását és teljes vajdasági autonómiáját. Ezeken a területeken alapvető változások szükségesek, melyek biztosítanák a polgároknak azt a lehetőséget, hogy teljesen önálló, Vajdaság területén akár több biztosítási rendszert létesítsenek. Ezek a biztosítási rendszerek a társadalmi igazságosság és méltányosság elveit tiszteletben tartva, a járulékokból befolyt eszközök újrafelosztási joga felett teljes egészében rendelkeznének.

A VMSZ érvényesíttetni kívánja a teljes körű szabad orvosválasztás jogát. Szorgalmaz minden olyan alkotó törekvést, amelynek segítségével gátat lehet vetni az orvosok – főleg a fiatal orvosok – elvándorlásának. Sürgeti a társadalombiztosítás reformját. Nem tekinti a társadalombiztosítást állami monopóliumnak, és támogatja a civil társadalom önsegítő szervezeteinek létrehozását.

Célszerűnek tartjuk és támogatjuk az anyaországgal egyeztetett lehetőségek és a nemzeti közösségünk szükségletei alapján működő családsegítő és egészségi segélyhálózat megfelelő kialakítását, intézményi, egyházi, valamint karitatív segédlettel.

A VMSZ szerint szociális- és egészségvédelmünk jelenlegi súlyos hiányosságai megoldhatatlanok egy hatékony önkéntes hálózat kialakítása nélkül, amelynek feladatai közé tartozna a jogi- és egészségügyi segítségnyújtás, a magányos betegek gondozása, a betegek lelki gondozása, a modern családtervezés kérdéseinek tisztázása, valamint a szenvedélybetegségek elleni küzdelem.

VIII. IFJÚSÁGPOLITIKA

A vajdasági magyar ifjúságnak szüksége van legitim képviselőkre, önálló és független szervezetekre, valamint a különböző oktatási-, művelődési-, egyházi- és egyéb civil intézmények védnöksége alatt alakuló ifjúsági csoportokra. A vajdasági magyar ifjúságot a VMSZ a maga sorsának alakítására képes, jellegzetes arculatú társadalmi kategóriának tekinti, elismerve annak a jogosságát, hogy az ifjúság saját céljait, saját maga által megválasztott úton, és saját eszközökkel kövesse. Ezért támogatja tevékenységeit. Ugyanakkor vállalja és szorgalmazza az ifjúsági szervezetekkel való közös fellépést.

A kapcsolat a kölcsönös tisztelet alapján, és formájában valósul meg, szorosan együttműködve a felmerülő problémák megoldásában. Helyi szinten, a helyi- és körzeti VMSZ szervezetek és az ifjúsági csoportok között hasonló kapcsolatok létesülnek.

A VMSZ a helyi-, községi-, városi- és körzeti szervezeteket arra ösztönözi, hogy mind nagyobb számban vonják be munkájukba a fiatalokat, az ifjúsági szervezetek képviselőit. Ennek jegyében a vajdasági magyarság legnépszerűbb érdekképviseleti szerveként szorgalmazza és támogatja a különböző profilú ifjúsági szervezetek megalakítását, segíti munkájukat, hogy minél sokrétűbbé váljon a fiatalok szervezeti élete. A távlatokban való gondolkodás szempontjából a VMSZ számára stratégiailag fontos az ifjúság minden kategóriáját magába foglaló ifjúsági kulturális tér kialakítása.

Az ifjúság társadalmi beilleszkedésének és hatótényezővé válásának záloga a sokoldalú, rugalmas, korszerű képzés biztosítása, a tanulmányaikat folytató, családalapító és pályakezdő fiatalok anyagi, szociális támogatása, és természetesen az egyéni kezdeményezéseket egybefogó és érvényesítő szervezeti munka. Ugyanakkor a beilleszkedés elképzelhetetlen az anyanyelvű oktatás, a sajátos és korszerű identitástudat és a kulturális kibontakozás feltételeinek megteremtése nélkül. Ezért támogatjuk és elfogadjuk mindazokat az ifjúsági szervezeteket, amelyek a felsorolt célok érdekében tevékenykednek. Az ifjúság képviselői partnerek mind a VMSZ tevékenységében, mind döntéseinek meghozatalában. Ennek értelmében a fiatalokat számarányuknak és társadalmi jelentőségüknek megfelelően minden szinten bekapcsoljuk a Vajdasági Magyar Szövetség vezető testületeinek munkájába.

A Vajdasági Magyar Szövetség ragaszkodik annak a honvédelmi koncepciónak a kidolgozásához és elfogadásához, amely hivatásos állomány létrehozásában nyilvánul meg. Amíg ez a koncepció teljes egészében nem valósul meg, szorgalmazzuk a sorkatonai szolgálat idejének további csökkentését, valamint a civil szolgálat lehetőségének következetes alkalmazását. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a vajdasági fiatalok, a vajdasági magyar fiatalok pedig kötelezően szülőföldjükön, tehát Vajdaság területén töltsék le tényleges katonai szolgálati idejüket.

A VMSZ kiemelten fontosnak tartja a vajdasági magyar fiatalok társadalmi integrációját és térnyerését. Közösen és programszerűen küzdünk azért, hogy elsősorban fiatal értelmiségünket helyzetbe hozzuk az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a közszférában, de a gazdasági élet minden szintjén is. Közösségünk megmaradása és fejlődése szempontjából megkerülhetetlenül fontos a magyar ifjúsághoz való viszonyulásunk, a helyes ifjúságpolitika kialakítása. A VMSZ által felkarolt ifjúsági rendezvények felélénkítették szülőföldünk magyar ifjúságát, és pozitívan hatottak annak közéleti szerepvállalására. Ezért továbbra is támogatni fogjuk fiataljaink közösségi közéleti szerepvállalását, és a fiatalok tevékeny bekapcsolódását a társadalmi és közéleti kérdések megvitatásába.

A szellemi és fizikai értelemben egészséges, alkotó ifjúság megteremtésében kiemelt szerepe van a tömegsportnak és a szerteágazó sportolási lehetőségeknek. Szülőföldünkön a sportnak gazdag és nemes hagyományai vannak, ezekre építve tudatosan és intézményesen fáradozunk tovább a sport népszerűsítésén fiataljaink körében. A nemes sportvetélkedés alkalmas az egészséges versenyszellem kialakításán túl arra is, hogy távol tartsa a fiatalokat napjaink számos kóros szenvedélybetegségétől. A fentiek érdekében sportlétesítményeinket alkalmassá tesszük az igények kielégítésére, és erősítjük a tanulóifjúság sporttevékenységét. Ebben kiemelt szerep jut a VMSZ által irányított önkormányzatoknak.

A sport és a sportsikerek bizonyítottan elősegítik az önbecsülést, a megbecsültség kivívását és az érvényesülést, vagyis annak a jó közérzetnek a kialakítását, ami értelmet és értéket ad a szülőföldön maradásnak. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a színvonalat, sikerélményt, eredményességet és érvényesülést szavatoló sportolási feltételek megteremtését. Nemzeti önbecsülésünk és megbecsültségünk erősítésének fontos követelménye, hogy fiataljaink ismét élhessenek az érvényesülésnek ezzel a lehetőségével.

IX. A GAZDASÁG- ÉS MEZŐGAZDASÁG POLITIKA

Nyolc évtizedes kisebbségi sorsa folyamán a vajdasági magyarság a mostoha kisebbségi lét terhén túl, több hullámban volt kénytelen elszenvedni a gazdasági és össztársadalmi peremre szorulás következményeit. Közvetlenül Trianon után a közösséget elhagyta a polgári értelmiség jelentős rétege, majd jött az 1921-es földreform, amely a szegényparaszt és zsellér magyarságnak semmit sem juttatott, ám megfosztotta földbirtokosainkat javaiktól. A negyvenes években megismétlődött a kisemmizés.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek fejlődését az új értelmiségi nemzedék kialakulása jellemezte, majd jött a miloševići rémálom, amely immár ki tudja, hányadszor szorította a társadalom peremére nemzeti közösségünket. Tervezett etnikai tisztogatás folyt a vállalat- és intézményvezetés, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a hadsereg állományában, valamint a közép- és felsőoktatásban.

Ez a folyamat a VMSZ kormányzati szerepvállalása következtében, a rendszerváltás után bizonyos területeken megszűnt, ám a privatizáció újabb problémákat okozott. Tőke és kezdeményezés hiányában a vajdasági magyarság kimaradt a privatizációs folyamat első köréből, ami gyakran azt eredményezte, hogy az új tulajdonosok nagy része, szerb vagy montenegrói nemzetiségű, az elbocsátott alkalmazottak aránytalanul és méltánytalanul nagy része pedig magyar nemzetiségű.

A fentiek ismeretében a VMSZ kiemelten fontosnak tartja a vajdasági magyarság társadalmi integrációját és térnyerését. Álláspontja szerint a gazdasági fellendülés elképzelhetetlen a jól átgondolt, a még folyamatban lévő privatizáció lebonyolítása, és a külföldi tőke beáramlása nélkül. Ehhez szükség van a magyarországi, hatékony, serkentő támogatásra és intézkedésekre, hogy a magyarországi befektetők, vállalkozók érezzék az állam eltökélt szándékát, amellyel hozzá kíván járulni a vajdasági magyarság munkahelyteremtő programjaihoz.

Elvetjük a kizárólag piacszerzést célzó befektetéseket, támogatjuk a zöldmezős beruházásokat, amelyek munkahelyteremtéssel és térségfejlesztéssel járnak.

A helyi önkormányzatainknak jelentős szerepet kell vállalniuk a kis- és középvállalkozók támogatását biztosító feltételek megteremtésében, ebben számíthatnak az itt lakó népesség, és azon belül a magyarság fogadókészségére.
Követeljük a kormánytól a gazdaságserkentő intézkedések meghozatalát, amelyek útját állják a növekvő munkanélküliségnek, elősegítik a kis- és középvállalkozások beindítását, megszüntetik a feketepiac létezését. Foganatosítsanak intézkedéseket az illegális behozatal, valamint az ellenőrizetlen, párhuzamos, bankszámlán kívüli fizetési rendszer ellen.

Az ország adópolitikája serkentse a magánvállalkozásokat, a külföldi tőke beáramlását, valamint a fejlett termelési technológia alkalmazását. Külön serkentő intézkedéseket foganatosítson az induló, kezdő vállalkozók számára, adó- és járulék kedvezmények biztosításával, valamint kedvezményezett hitelek folyósításával.
Vajdaságban az élelmiszergazdaságban rendelkezünk olyan meghatározó erőforrásokkal – termőföld, termelési hagyomány, nagy munkakultúrájú népesség, korszerű termelési technológia alkalmazása – amelyek hosszútávon is versenyképes termelést tudnak elérni. Ez nem csak az országon belüli, hanem az európai gazdaságba való integrációt is elősegíti.

A mezőgazdaságban nagyon fontosnak és szükségesnek látjuk a gazdaságos üzemeltetési szerkezet (birtokrendszer) kialakításának állami támogatását. A feldarabolt, az állam által több évtizeden át folyamatos kizsákmányolásnak kitett, kis paraszti gazdaságokat a farmergazdaságok váltják fel az elkövetkező időben. Mezőgazdasági népességünk java része elszegényedett és kiöregedett. Olyan intézkedésekért szállunk síkra, amelyek megelőzik a parasztgazdaságok kisemmizését és elősegítik folyamatos átalakulásukat a hatékony termelési rendszerek irányába, felkészítve őket a verseny kihívásaira az európai piacon.

Kiemelten a mezőgazdaságban, de más gazdasági ágazatban is követeljük a monopolhelyzetek felszámolását, úgy a felvásárlásban, mint a termelésieszköz-ellátásban. Az állam kötelessége biztosítani az átlátható és ellenőrizhető, tiszta versenyhelyzetet. Ugyanúgy követeljük a stabil és kiszámítható ár- és jövedelemviszonyok megteremtését.

Különös hangsúlyt fektet programunk a falun, vidéken élők életminősége és életesélyei jobbítására, hogy ezzel is növeljük falvaink és településeink népességmegtartó erejét. Ezért szükséges a mezőgazdasági termelők megélhetési biztonságának erősítése, valamint a kis- és középvállalkozások falura helyezésének serkentése, amellyel enyhíthető a nagyvárosokra nehezedő munkanélküliség-növekedés és általános szociális teher.

Serkenteni kívánjuk az időszerű és szakszerű, ágazati szövetkezési formák kialakítását és versenyképessé tételét, tanácsadási és bankrendszeri támogatással.
Szilárd meggyőződésünk, hogy Vajdaságnak Szerbiával együtt a fejlett demokratikus európai országok családjában a helye. Ez alapfeltétele a megkezdett változások és az egész társadalmi reform felgyorsításának és maradéktalan megvalósításának. Ezért gazdaságpolitikai cselekvésünk célja a demokratikus európai országok gazdasági elveivel, normáival, mechanizmusaival, intézményeivel és politikájával összeegyeztethető, működő- és életképes piacgazdaság létrehozása, gazdaságpolitikai eszközökkel való kiépítése. Szorgalmazzuk a feketegazdaság visszaszorítását. Sürgetjük az esélyegyenlőség biztosítását a gazdasági élet átalakításában és irányításában. Segítjük a vállalkozás-ösztönző környezet kialakítását, a kis-, közép- és családi vállalkozások hatékony támogatását. Elősegítjük a vidék polgárosodását, gazdasági megerősödését, a falusi életminőség javítását, a szociálisan rendezett, önmagát megújítani és fenntartani képes emberbarát települési, kisvárosi társadalom létrejöttét. A kistérségek, a régiók fejlesztésének koncepcióját pontosan megfogalmazott, alaposan átgondolt tervekkel az általunk irányított önkormányzatok hivatottak alátámasztani, és a legrövidebb időn belül kötelesek kidolgozni a település- és vidékfejlesztési elképzeléseiket.

Szorgalmazzuk a privatizáció igazságos felülvizsgálását, a privatizációban résztvevő háborús, nyerészkedő tőke felfedését, a privatizáció hatékony befejezését, és a vagyonkérdés rendezését.

Síkraszállunk a tulajdonviszonyok olyan rendezéséért, amely felvállalja a vagyoni reprivatizációt, illetve a kártalanítást, kárpótlást.
Követeljük a gyárak, vállalatok, birtokok, műhelyek, üzletek, malmok, szállodák, épületek, oktatási és szociális létesítmények, klinikák, gyógyszertárak, tudományos és művelődési társaságok, egyesületek, alapítványok, egyházi ingatlanok és mások esetében a teljes vagyonvisszaadást, illetve a teljes körű kárpótlást.
Követeljük a decentralizált közfogyasztás-politikának alárendelt jövedelemelvonási (adó stb.) rendszert, amely forrásokat biztosít az önkormányzatoknak, s egyben ösztönzi őket a pénzügyi fegyelem betartására, és olyan szabályozásra, hogy azt másokkal is betartassák.

Szükséges, hogy a regionális együttműködésben felvállaljuk – önkormányzati szövetségünkön keresztül – az érdekközvetítő nehéz szerepét a gazdasági kapcsolatokban.
A gazdaságpolitika nélkülözhetetlen összetevője a munkaerő-gazdálkodás. A VMSZ álláspontja, hogy a legfejlettebb technológiák ellenére a gazdálkodás legértékesebb tényezője az ember. A munkaerő-gazdálkodás piaci szabályozásában az egészséges munkaerkölcsöt támogatjuk, azt, hogy a jó munkáért jó fizetés járjon.
Síkraszállunk azért, hogy minden polgárnak egyenlő esélye legyen arra, hogy képességeitől és szorgalmától függően megélhetését és boldogulását munkájával alapozza meg.

Követeljük azoknak az intézményeknek a fenntartását, és az önkormányzatok felügyelete alá helyezését, amelyek a munkaközvetítést, a pályaválasztási tanácsadást és pályamódosítást elősegítő szolgáltatásokat biztosítják.

Követeljük, hogy az állami rendszerhez tartozó hivatalokban, közvállalatokban, intézményekben a foglalkoztatottak részaránya híven tükrözze a lakosság nemzetiségi összetételét, az államközösségi szinttől az önkormányzatokig.

Kezdeményezzük a gazdaságszervezés és az érdekegyeztetés információs rendszerének kiépítését, amelyhez nemzetközi alapítványi támogatást is kaphatunk.

Elutasítjuk a körzetesítésnek azt a formáját, amely tudatosan feldarabolja, és részekre tördeli a délvidéki magyar nemzeti közösséget. A diktatórikus rezsimben kialakított, de a változások után is továbbéltetett körzetesítési modellt egyértelműen nemzeti közösségünk érdekei ellen irányuló, önszerveződésünket és érdekérvényesítésünket, a szülőföldön való megmaradásunkat akadályozó politikának tekintjük.

Szorgalmazzuk a magyar nemzeti közösség autonómiáját fenntartó gazdasági-pénzügyi alap megteremtését, a vállalkozást segítő és népszerűsítő intézet létrehozását, bankrendszeri támogatását, a magyar autonómia lehetőségeinek és szükségleteinek megfelelő foglalkoztatáspolitika meghatározását, a tőkebefektetés tervezését, irányítását és ellenőrzését.

X. KÖRNYEZETVÉDELEM

A VMSZ támogatja azokat a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek összhangban vannak az idevonatkozó nemzetközi normákkal és egyezményekkel. E célból sürgeti a Vajdaság ökológiai egyensúlyának megőrzésében érdekeltek együttműködését, az erre vonatkozó egyezmények kidolgozását, aláírását és betartását.

Támogatjuk az önkormányzatoknak alárendelt környezetvédelmi hatóság felállítását, amely hatékonyan ellenőrzi környezetünk minőségét, és hathatósan őrködik a környezetvédelmi normák betartása felett. Környezetvédelmi tevékenységünkkel támogatjuk az atmoszféra, a hidroszféra, a litoszféra, és ezek vízi és szárazföldi élővilágának egységes egészként való védelmét. Ennek megfelelően részt vállalunk az ember és természetes környezete között megbomlott biológiai egyensúly helyreállításában, környezetkímélővé téve a termelést, humanizálva a mesterséges urbánus környezetet.

A VMSZ konkrét környezetvédelmi intézkedéseket is szorgalmaz. Ilyen az ólmozott üzemanyag árusításának az azonnali megszüntetése (helyette ólommentes adalékanyaggal dúsított üzemanyag árusítását javasoljuk), valamint a szelektív szemétgyűjtés és feldolgozás sürgős bevezetése.

Síkraszállunk az ökológiai rendszereket károsító ipari tevékenységek ellen. Szorgalmazzuk a természetes növénytermesztést. Támogatjuk azoknak a tájvédelmi programoknak a kidolgozását, amelyek hathatós védelmet nyújtanak történelmi, művi környezetünk számára, és szolgálják a népi építkezés, a pusztulásra ítélt falvaink, történelmi városrészeink, kastélyaink, templomaink és ipari műemlékeink állagának megvédését. Támogatjuk azoknak a civil szervezeteknek a tevékenységét, amelyek a programunkkal összhangban a környezetvédelmi problémákat felelősségteljesen felvállalják. Egy aktív környezetvédelmi magatartásforma kialakításához a VMSZ támogatja az ökológiai nevelés kiterjesztését az óvodától az egyetemig, az ismeretterjesztésben pedig szorgalmazza a tömegtájékoztatás nyújtotta lehetőségeket.

XI. INTÉZMÉNY- ÉS PÁRTKAPCSOLATOK

A Vajdasági Magyar Szövetség a vajdasági magyarság politikai érdekvédelmét és közképviseletét a különböző területi-, politikai-, társadalmi- és szakágazati szervezetekkel együttműködve, azoknak tevékenységét támogatva látja el.

A VMSZ tevékenységében együttműködést szorgalmaz mindazon vajdasági magyar politikai és civil szervezetekkel, amelyek a vajdasági magyar közösség érdekében, eredményes és érdemi tevékenykedést fejtenek ki, hajlandóságot mutatnak és civilizált normák betartásával képesek az együttműködésre.

A VMSZ támogatja helyi- és körzeti szervezeteinek együttműködését a megfelelő vajdasági, szerbiai, anyaországi és külföldi szervezetekkel.
Határozott szándéka, hogy szorosan együttműködik az országban élő más nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteivel és kezdeményezi, hogy egyes kérdésekben közös állásfoglalást alakítsanak ki.

A vajdasági horvátokban, szlovákokban, románokban, romákban, ruténekben, ukránokban, valamint az itt élő többi kisebbségben is partnert látunk. Sorsunk és érdekeink javarészt közösek. Ebből a felismerésből kiindulva a VMSZ eddig is, ezután is hajlandó együttműködni a többi vajdasági kisebbséggel, és azok szervezeteivel.

A VMSZ meg van győződve arról, hogy a vajdasági magyarság jogos igényei nem sértenek valós szerb érdekeket. A VMSZ része volt a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek, mely megdöntötte a korábbi diktatórikus rezsimet 2000. október 5-én.

A VMSZ kiáll a vajdasági magyarság jogos igényei védelmében, nem hátrál meg, ha többségi politikusok, vagy pártok ellenállásába ütközik, hanem az együttműködést keresi.

A VMSZ politikájának egyik pillére a másság vállalása, és elfogadtatása. Ezért nincsen, és nem is lehet kifogásunk az ellen, hogy több párt is tevékenykedik a vajdasági magyar politikai porondon.

A VMSZ nem kötelezi el magát feltétel nélkül semmilyen politikai szervezet mellett. A politikai pártokhoz, valamint a kormányzatokhoz való viszonyát elsősorban az szabja meg, hogy ezeknek milyen a viszonyulása a demokratikus európai értékekhez, a reformokhoz és elsősorban a nemzeti kisebbség jogaihoz.

A Vajdasági Magyar Szövetség az általa kijelölt, vagy a választásokon indított, az államhatalmi és a helyhatósági szervekbe bekerült tagjain keresztül, részt kíván venni a hatalom gyakorlásában. Szükségesnek tartja, hogy a helyi-, tartományi- és köztársasági hatalmi-közigazgatási szervekbe a VMSZ javaslatának figyelembevételével nevezzék ki a tisztségviselőket.

A Vajdasági Magyar Szövetség tevékenykedik a helsinki folyamat kibontakoztatásáért, támogatja a kisebbségvédelem európai chartájának kidolgozását és elfogadását, kiépíti nemzetközi kapcsolatait, képviselteti magát a nemzetközi fórumokon, a nemzetiségi ügyeket érintő rendezvényeken. Mivel a VMSZ a nemzetiségi kérdést nem tekinti kizárólag az ország belügyének, fenntartja magának azt a jogot, hogy tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt, a nemzetközi intézményeket a vajdasági magyarság helyzetéről, beleértve ebbe azokat a sérelmeket, amelyeket az itteni hatalmi szervek nem orvosolnak.

Ahhoz, hogy magyarként itt maradjunk, és vállalhassuk nemzeti közösségünk érdekképviseletét a Vajdaságban, nélkülözhetetlen tartjuk az együttműködést a magyarság érdekeit szolgáló vajdasági magyar értelmiséggel.
Ma új esélyek, új szereplehetőségek, de új hibalehetőségek is adódnak. A VMSZ nem tartja magát tévedhetetlennek. Szívesen fogadja az alkotó, a magyarság mellett elkötelezett értelmiség minden javaslatát, kezdeményezését és nyitott a bírálatok fogadására, megszívlelésére is.

Alakuló és átalakuló intézményeinkben, önkormányzati és kormányzati szerepvállalásunkban szakértelemre és szakértőkre van szükségünk. A nemzeti közösség, a magyarként élő és tevékenykedő egyének, a politikusok és az értelmiség sorsa közös.

A Vajdasági Magyar Szövetség a társadalmi cselekvésben, politikai szerepvállalásban nem tartja a nőket sem mellé- sem alárendelt, sem hátrányos helyzetű, sem veszélyeztetett társadalmi rétegnek. A képességek, a munka vállalása és a teljesítmények alapján a VMSZ szerveiben és testületeiben egyformán biztosít helyet férfinak és nőnek. Ilyképpen is harcol a társadalmi előítéletek ellen. Emberi vonatkozásban és homo politicusként a férfiak és a nők egyenrangú társak, a VMSZ szervezetén belül pedig egyenjogú elvbarátok. Társadalmi szerepvállalásban és politikai cselekvésben ennek folytán a férfi és a nő azonos és egyenrangú.

A demokratikus erők győzelmét megelőző több mint egy évtized teljesen ellehetetlenítette a vajdasági magyar társadalom civil szféráját. Még a korábban létrehozott szervezeteinket sem tudtuk megvédeni sem anyaországi, sem egyéb támogatásokkal. Ma pedig, a demokrácia lassan kialakuló intézményes keretei között még gyengék a civil szervezeteink. A civil szféra nagyobb része még szervezetlen, elaprózott, szétszórt, magánérdekű egyéni kezdeményezésekből áll. Fejlődését, a magyarságba való integrálódását még számos tényező akadályozza. Egyrészt érdektelen a szabad gondolkodású, bátor, egyetemes kulturális érdekek mögött felálló, igazi szociális érzékenységgel rendelkező polgári réteg, másfelől pedig a társadalmi támogatás esetlegessége és a vulgáris piaci mechanizmusok a civil szervezetek igazi demokratikus hálózata kialakulásának kerékkötői.

A VMSZ nem óhajt rendet tenni a civil társadalom viszonyaiban, de lehetőségeket kíván teremteni egy tudatos civil szféra fejlesztéséhez. Biztonságos működésük érdekében pedig harcol a tartós infrastrukturális társadalmi támogatásért. Ebben nagy szerep jut a decentralizált költségvetési támogatás rendszerének, és a szervezetek teljesítmény szerinti támogatásának. Csak így lehet a civil szféra valóban szabad, öntevékeny polgárok világa.

Szervezetünk nem tudja támogatni a nyerészkedő rögtönzésekre épülő kezdeményezéseket, mivel a civil szervezeteknek a lakosság ügyében történő részvételét a vajdasági magyarság összetartó erejének tartja, és felbecsülhetetlen jelentőségűnek tekinti a közfeladatok ellátásában.

XII. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ANYAORSZÁGGAL ÉS A VILÁG MAGYARSÁGÁVAL

A VMSZ szoros kapcsolatot tart fenn a Magyar Köztársaság parlamenti pártjaival, a mindenkori kormányával, a más országokban élő magyar kisebbségekkel, Európa más nemzeti közösségeivel. Adott esetben, alapcélkitűzéseivel összhangban, csatlakozik a különböző demokratikus nemzetközi szervezetekhez és szövetségekhez.
Arra törekszik, hogy a Vajdaságban élő magyar nemzeti kisebbség legnagyobb támogatottsággal rendelkező képviselőjeként érdemben hozzájáruljon a környező országokkal kiépítendő jószomszédi viszony megszilárdításához, a közép-kelet-európai népek kulturális és politikai közeledéséhez, ezzel is elősegítve az összeurópai integrálódást.

Támogatja a különböző országok települései, így a testvérfalvak, testvérvárosok közötti kapcsolatteremtést.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a vajdasági magyar nemzeti közösség mind intézményes, mind személyi kapcsolatok révén kötődjék Magyarországhoz és az egységes magyar nemzethez.

A VMSZ harcol azoknak a feltételeknek a megteremtéséért Szerbia és Montenegró államközösségében, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Unió feloldja a vízumkényszert az itt élő állampolgárokkal szemben.

A Vajdasági Magyar Szövetség méltányolja a vajdasági magyarok kettős kötődését, és a határok sérthetetlensége mellett síkraszáll a határok légiesítéséért. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a vajdasági magyarokra az anyaországban ugyanazon idegenrendészeti szabályok vonatkozzanak, mint bármelyik idegen állampolgárra.

A Státustörvény részben orvosolhatja ezt a problémát, ám sok függ annak hatósági végrehajtásától is. Ugyanakkor, a vajdasági magyar közvélemény elvárásának megfelelően, a VMSZ felvállalja annak az igénynek a napirenden tartását, hogy hosszú távon megteremtsük annak lehetőségét, hogy a vajdasági magyarok kedvezményesen megszerezhessék a Magyar Köztársaság állampolgárságát (a kettős állampolgárságot), hiszen ez már nem ismeretlen fogalom és gyakorlat térségünkben, és meggyőződésünk, hogy a magyar nemzet szellemi és kulturális egységét minden más megoldásnál jobban szolgálná.

A minket érintő, a vajdasági magyar kultúra, oktatás és önszerveződések magyarországi támogatási rendszerét sokkal inkább a hatékonyság és minőség szolgálatába kell állítani. Világosan megfogalmazott stratégiai célokra van szükség ezen a téren, amelyeket csakis a magyarság legitim képviselőivel karöltve lehet megfogalmazni.

A VMSZ a magyar-magyar párbeszéd és kapcsolatépítés híve az ugyancsak kisebbségi sorsban élő magyarokkal világszerte. Akár a kárpát-medencei, akár a világ más tájain élő magyarokról van szó. Ezeket a kapcsolatokat állandóan erősíteni szeretnénk a tapasztalatcsere, a kölcsönös segítségnyújtás és megismerés érdekében. Ezek a kapcsolatok erősítik nemzeti önérzetünket és az összetartozás érzését. Ezért a VMSZ ugyancsak kiemelt fontosságot tulajdonít a Kárpát-medencei magyar közösségek kapcsolattartását elősegítő, az együttműködést intézményesítő Magyar Állandó Értekezlet tevékenységének, és aktív szerepet vállal a kitűzött célok megvalósításában.

XIII. ZÁRÓ ÁLLÁSFOGLALÁS

A Vajdasági Magyar Szövetségnek a helyi önkormányzatokba, a Tartományi Képviselőházba, a köztársasági és szövetségi parlamentbe beválasztott tanácsnokai és képviselői kötelesek a VMSZ Közgyűlése által elfogadott programban rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban álló képviseleti tevékenységet kifejteni.

E programunk közösségi és nemzeti céljaink megvalósításának alapja. Ez nem öncél, hanem a VMSZ közösségi felelősségvállalásának eszköze. Vállaltuk a múltat, választottuk a jövőt. Továbbra is vállaljuk a vajdasági magyar nemzeti közösség érdekképviseletét. Kitartással vállaljuk magyarságunkat. Célunk a polgári jólétünk elősegítése is. Politikai cselekvésünkben arra törekszünk, hogy erős szervezettel, bátor emberekkel, képzett politikusokkal, erkölcsi értelemben vett tiszta személyekkel, eredményes közéleti szerepvállalással bizonyítsuk: tevékenységünk középpontjában a vajdasági magyarság áll, az a közösség, amely a választásokon bizalmával ajándékozott meg bennünket. Ezt a bizalmat a Vajdasági Magyar Szövetség, és benne mi mindannyian, áldozatkész, felelősségteljes szolgálattal viszonozzuk.