Ugrás a tartalomra

Dr. Bagi Boján: Vajdaság területén minden polgárt egyforma egészségügyi ellátás illet meg

A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG TARTOMÁNYI KÉPVISELŐJELÖLTJEI
Dr. Bagi Boján: Vajdaság területén minden polgárt egyforma egészségügyi ellátás illet meg

Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.

Dr. Bagi Boján 1975. december 22-én született Szabadkán. Az általános iskolát Bajmokon végezte, az egészségügyi középiskolát Szabadkán, a generáció diákjaként. 1994-ben nyert felvételt az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karára, ahol 2000-ben szerzett oklevelet, általános orvosi szakon. 2000-ben háziorvosként kezdett el dolgozni a Szabadkai Egészségügyi Központ csantavéri rendelőjében. 2002 és 2006 között a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karán az aneszteziológia és reanimatológia területén végezte el a szakosítását. 2015-ben a Kragujeváci Orvostudományi Egyetemen PhD-képzésére jelentkezett. 2008 és 2011 között a Szabadkai Közkórház Balesetsebészeti Osztályának vezető főorvosa volt, 2011 és 2015 között a Szabadkai Közkórház Intenzív osztályának vezető főorvosa, 2015-től a Szabadkai Közkórház Aneszteziológia és Intenzív terápiás szolgálatnak vezető főorvosa. 2017-től a Szabadkai Óvó- és Edzőképző Szakfőiskola tanára. 2008 és 2018 között Szerb Orvostársulat Vajdasági Orvostársulata Szabadkai fiókszervezetének elnöke, illetve 2008-tól a Szerb Orvostársulat és a Vajdasági Orvostársulat elnökségi tagja. A Szerb Orvostársulat Aneszteziológiai terápiás részlegének elnökségi tagja, Intenzív terápiás részlegének elnöke. 2019 novemberétől a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületének elnöke. A Mária Rádió igazgatóbizottságának tagja 2018-tól.

2014 óta a VMSZ tagja, 2016 óta pedig tartományi képviselője, 2019 óta a VMSZ Tanácsának és Elnökségének tagja. A szerb és a magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, az angol nyelvet középfokon. Nős, két fiúgyermek édesapja.

 Az elmúlt évek kórházfejlesztései közül melyeket emelné ki?

– Vajdaság területén minden polgárt egyforma egészségügyi ellátás illet meg – ez a Vajdasági Magyar Szövetség alapelve az egészségügy tekintetében. Ennek megfelelően azt szorgalmazzuk, hogy Vajdaság minden térségében arányosan fejlődjön az egészségügy, hiszen csakis így részesülhet mindenki megfelelő ellátásban, nemcsak azok, akik például Újvidéken élnek, hanem azok is, akik Szabadkán, Zomborban, Nagybecskereken, vagy bárhol máshol. Az említett hozzáállás szellemében az elmúlt négy, illetve nyolc évben, amióta tartományi képviselőként tevékenykedem, a tartományi kormány – amelynek munkáját támogattuk – több pénzt ruházott az egészségügybe, mint korábban. Ennek eredményeképpen a koronavírus-járvány ideje alatt is elláttunk minden beteget. A szabadkai és a zentai közkórházak 2016 óta minden évben egyre nagyobb pénzforrásokhoz jutottak. Például 2016-ban a Zentai Közkórházban 15 millió dinárnyi beruházást jegyeztek, tavaly 98 millió dinárnyit, idén pedig nagyjából 100 millió dinár lesz a befektetés értéke. Idén megérkezett a mikrobiológiai osztályra a citosztatikumok oldásához az onkológiai lamináris kamara, a digitális röntgengépet adaptálták, laparoszkópos műszereket vásároltak, valamint sterilizátorokat, mikroszkópokat, onkológiai terápiás széket, infúziós pumpákat. 2019-ben sok év után CT-berendezést szereltek be, 32 millió dinár értékben. Ugyancsak szeretném hangsúlyozni, hogy a VMSZ számára kiemelten fontos a Zentai Közkórház, itt igazgatót is delegáltunk, ennek révén pedig még jobban befolyásolni tudjuk az intézmény működését. A Szabadkai Közkórházban ugyanígy jellemző a tendencia, hogy míg 2016-ban 20 millió dinárt irányoztak elő az intézmény számára, addig idén 300 millió dinárt. A 300 millió dinár magába foglalja az új MRI-berendezést. Utóbbi vonatkozásában a folyamat megkezdődött, és még idén vagy 2024 első harmadában kellene megérkeznie az új mágnesgépnek. Ez mindenféleképpen magasabb színvonalra emeli majd az egészségügyi ellátást, hiszen kevesebbeknek kell magánalapítású intézményben elvégeztetniük a vizsgálatot. Emellett a Szabadkai Közkórházba is érkezett egy onkológiai lamináris kamara, lélegeztetőgépeket vásároltak, altatógépeket, ultrahang-diagnosztikai berendezéseket és egyéb szükséges felszerelést. Természetesen az egészségügynek három alappillére van: a befektetések az épületbe, a felszerelés és a harmadik az emberi erőforrás. Ami az épületeket illeti, a Szabadkai és a Zentai Közkórházakban is befejeződött a tervdokumentáció az intézmények teljes felújítására. A Szabadkai Közkórház 40 millió eurós befektetést szeretne megvalósítani az elkövetkező 1-2 évben, ez magába foglalná a teljes felújítást. A Zentai Közkórház felújítása ugyancsak fontos lenne, mint ahogyan egy új osztály, az intenzív osztály kialakítása is. Természetesen Vajdaság egyéb térségeiben ugyancsak megvalósultak kórházfejlesztések. A Zombori Közkórház és a Nagybecskereki Közkórház is támogatásban részesült, így fejlesztéseket valósíthattak meg. Arról se feledkezzünk meg, hogy 2016 óta a Szabadkai, a Zombori és a Nagybecskereki Közkórházakban egyaránt működnek az angio-termek, amelyek nagyon sok beteget látnak el már önállóan. Az angio-termeknek köszönhetően a közkórházak az érintett páciensek több mint 70 százalékát képesek ellátni, ezzel növelve a betegek túlélési esélyeit és csökkentve a későbbi szövődmények kockázatát. Emellett tartományi szinten rendkívül fontos beruházás a Kamenica-2 és a Kamenica-3, ezzel elsősorban az onkológiai páciensek ellátásának vonatkozásában sikerült előrelépni, illetve a 2016-ban jellemző helyzethez képest érdemben csökkenteni a várólistát a sugárterápiára és a citosztatikus terápiára. A Vajdasági Klinikai Központ felújítása szintén folyamatban van, ez ugyancsak az elmúlt években gyorsult fel érezhetően.

 Mindenhol az országban orvoshiány jellemző. Értékelése szerint miként lehet orvosolni az említett problémát, továbbá milyen intézkedésekkel lehetne hozzájárulni ahhoz, hogy több magyar ajkú orvosunk legyen?

– Nemcsak az orvosok számára érdemes összpontosítani, hanem az egészségügyben dolgozó egyéb szakemberekére is. Egyébként az egészségügyi alkalmazottak hiánya nem kizárólag Szerbiában jellemző, hanem máshol Európában és a világban egyaránt. Sokan a jobb megélhetés reményében úgy döntenek, hogy tanulmányaik befejeztével más országokban helyezkednek el. Ebben a pillanatban a megoldásnak két oszlopa lehet, az egyik a folyamatos béremelés, a másik a munkafeltételek jobbá tétele, illetve ezzel összefüggésben a korszerű felszerelés beszerzése. Ami a béremelést illeti, az utóbbi időszakban jelentős mértékben növekedtek a bérek, most januártól ismét béremelés esedékes az egészségügyben. Természetesen az is fontos, hogy növekedjen a magyar orvosok száma. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek azt a célt hivatottak szolgálni, hogy minél több magyar fiatal válassza az orvostudományi kart Szerbiában. A Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesülete, a Magyar Nemzeti Tanács révén ösztöndíjprogramot szeretne elindítani. Ez azokat a magyar ajkú fiatalokat szólítaná meg, akik Szerbiában kezdenék meg tanulmányaikat. Olyan program lenne ez, mint amilyen már létezik a jogászhallgatók és a közgazdászhallgatók vonatkozásában. Hiszem, hogy a program sikerességéhez hozzájárulna az újvidéki Európa Kollégium, ami kiemelkedő feltételeket biztosít a hallgatók számára. Az is megfogalmazódott elképzelésként, hogy a következő évtől felvételi felkészítő programot szerveznénk a középiskolások számára a sikeres felvételi vizsga céljából.

 Mik a lehetőségek az alapellátás erősítésére?

– Az elsődleges ellátás fontos és kihagyhatatlan része a kezelésnek, valamint a megelőzésnek. Sokkal több általános orvosra lenne szükségünk. Folyamatosan odafigyelünk arra, hogy a magyarlakta települések egészségházaiban magyar ajkú vagy magyarul is beszélő orvos dolgozzon, ám ez sajnos nem mindig kivitelezhető. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az alapellátási rendszer működőképes legyen, a tartományi kormány az utóbbi időszakban több alapeszközt – például EKG-készüléket, mentőautót – is biztosított, még a legkisebb települések egészségházai számára is. Ez rendkívül fontos az alapellátás minőségének szempontjából.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, P.E.
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika