Ugrás a tartalomra

Zentán is megszentelték a Kárpát-medence kenyerét

Zentán is megszentelték a Kárpát-medence kenyerét

 10 éves jubileumát ünnepelte szombaton a Kárpát-medence kenyere elnevezésű rendezvény Zentán, amelyet 2011-ben indított útjára az anyaországi Szolnok városa.
 

A rendezvénysorozatot először a Nemzet Kenyere majd 2013-tól a Kárpát-medence kenyere elnevezéssel az összetartozás jelképeként tartják számon.

Zenta idén is csatlakozott a hagyományteremtő céllal létrehozott programhoz, amelyet minden évben Szent István napján kulturális műsorral ünnepelnek az egybegyűltek.

Apró Ferenc, Zenta: „Számomra ez nagy ünnep, mert az egész Kárpát-medencei magyarság ünnepli ezt, nemcsak a magyarországi, anyaországi magyarok, hanem a külhoni magyarok is, és számomra ez az összetartozást jelenti.”

Az ünnepi műsorban fellépett a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület vegyeskórusa, és Sarkantyú tamburazenekara, valamint a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Kék Pántlika énekcsoportja mellett az Ispiláng néptánccsoport is.

Cseszák Balázs, művészeti vezető: „Törekszünk arra, hogy a fiataloknak átadjuk és éltessük bennük azokat a fontos és jeles napokat, amelyek a népünket, nemzetünket jelképezik, azokat az eseményeket, amelyek fontosak számunkra.”
 

2016-ban és 2017-ben a 300 kilót is meghaladta a Kárpát-medence kenyerének súlya, amelyet minden évben Szolnokról indítottak útjára. A világjárvány miatt erre az elmúlt években nem volt lehetőség. Az idei új kenyeret egy helyi pék sütötte, amelynek alapanyaga a Gazdakör szervezésében összegyűlt búza volt.

Kalmár Beatrix, alelnök, Gazdakör, Zenta: „Mindenki várja, minden évben, hogy mennyi lesz a lisztadomány, vagyis a búzaadomány, mennyit tudunk szétosztani. Az idén sajnos kevesebb lett, mint tavaly, kb. 17 tonnát tudtunk idén gyűjteni, mivelhogy az aszálykár látszódott a búzagyűjtésen.”
 

Ünnepi beszédet Czeglédi Rudolf, Zenta polgármestere mondott: „Államalapító Szent Istvánunk ünnepe, ami tudjuk, hogy a délvidéki magyarságnak is kiemelt ünnepe, és ezt az ünnepet ilyen módon úgy érezzük, hogy a nemzettel együtt egységben tudjuk megtartani, megünnepelni. Ezért fontos, hogy bizonyítást nyerjen az, hogy egy nemzethez tartozunk, hogy összetartozunk, és az, hogy az akaratunk megvan, hogy meg is maradunk, hiszen a kenyér az életet jelképezi.”

A Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplomban Nagy József esperes-plébános celebrált ünnepi szentmisét.

 

Szerző (Forrás)
Pannon RTV
Többi hír