Ugrás a tartalomra

Virágkoszorúk Paganini József sírján

 

Paganini József, a kaponyai csata hős tüzérszázadosának sírját koszorúzták meg ma délelőtt a Zentai úti temetőben.

Dr. Szöllősy Vágó László a szervezők nevében elmondta, ma 1848/49 hőseire emlékeztet bennünket a rendhagyó dél előtt megkongatott harangszó. Értük csendül meg a lélekharang, és emlékükre száll az ég felé nemzeti imánk.

Paganini József tüzérszázados a kaponyai csatában kapott sebében vérzett el. Síremlékét 1866-ban állították fel a Zentai úti temetőben. Az első világháború végéig minden évben megemlékezést tartottak ennél a sírnál, elsősorban az Iparos Dalárdának köszönhetően, amely felvállalta a kegyeletadást.

Kultuszát, amely az impériumváltást követően feledésbe merült, az Észak-bácskai Magyar Cserkészszövetség élesztette újjá, amihez csakhamar csatlakoztak ifjúsági szervezetek és a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület is, amely pár évvel ezelőtt újította fel 110 éves hagyományát.

A megemlékezésen Dévavári Zoltán mondott beszédet:

„A nemzeti ünnepnek elsősorban mindannyiunkban a lélek harangját kell, hogy megkondítsák, hiszen ilyenkor önmagunkba révedve, évről évre mindig feltesszük magunkban a kérdést, hogy mi a magyar, ki a magyar? Nagyon sokan és nagyon sokféleképpen fogalmazták meg erre a választ az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, többnyire az aktuális politikai helyzethez igazítva a véleményüket. Én azt gondolom, hogy ez a képleteknél jóval egyszerűbb. Magyarnak tekinthető az, aki nemzeti imádságunk, a piros-fehér-zöld lobogó láttán elérzékenyül és nehezen tudja visszafojtani könnyei kicsordulását” – hangzott el Dévavári Zoltántól, majd külön kiemelte, ez az első olyan megemlékezés, amikor Szabadka város önkormányzata nem képviselteti magát hivatalosan.

„Ez az első olyan év, amikor azok, akik azt mondják, hogy Szabadkán nem magyartalanítás, hanem VMSZ-telenítés folyik az önkormányzati hatalomban, úgy gondolják, hogy nem fontos, hogy a márciusi ünnepségeken megjelenjenek és leróják kegyeletüket azok előtt, akik a közös hazáért, elsősorban Európáért adták életüket”.

Dévavári Zoltán végezetül néhány útravalóul szolgáló buzdító szót is szólt:

„Meggyőződésem, hogy az itt jelenlévő névtelen hősök, akik 2010-ben fel merik vállalni magyarságukat, itt vannak lélekben, azt a régi görög bölcsességet és igazságot is tudják, hogy Itt nyugszunk vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, mit megkövetelt a haza” – fogalmazott Dévavári Zoltán.

A beszédet követően elhelyezésre kerültek a kegyelet virágai is. A Magyar Nemzeti Tanács nevében koszorúzott Papp Árpád és Siflis Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma nevében Dévavári Zoltán és Vass Ágnes, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Diákszövetség és a Vajdasági Ifjúsági Fórum nevében Saláta Zoltán és Jakus Lídia, a Szent György Lovagrend nevében dr. Bogner István és dr. Miklenovics Tibor lovagok, a Vajdasági Pax Romana nevében főtisztelendő Paskó Csaba és Bogner Rozália, és végül, de nem utolsó sorban a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület nevében a koszorút elhelyezte Bozsik Tibor és Balázs László.

Paganini József tüzérszázados sírjának koszorúzást a Szózat közös eléneklésével zárták az egybegyűltek.

Gyurkovics Virág

Többi hír