Soha sem lehetünk elégedettek

A kisebbségek jogairól értekeztek a Tartományi Képviselőházban – Az elmúlt években tapasztalt előrelépés jelentős, szavatolni kell azonban a törvényes keret továbbfejlesztését – állapították meg a részvevők

Nebojša Stefanovićnak, a szerb képviselőház elnökének és Pásztor Istvánnak, a vajdasági parlament vezetőjének a részvételével tartották meg pénteken, a tolerancia nemzetközi napján a Tartományi Képviselőház nagytermében A kisebbségek Európája: kisebbségi jogok mint emberi jogok című tanácskozást. A tolerancia napja kapcsán Pásztor azt mondta, maga nem különösebben kedveli ezt a kifejezést, mert idővel kissé elhasználódott, jelentése elferdült, mondhatni vulgarizálódott. Hozzá kapcsolódik ugyanis az a jelentéstartalom, hogy a tolerancia szellemében valakinek valaki mást meg kell tűrnie, el kell viselnie.

– Én a tolerancia alatt a megfelelő nevelés jelenlétét értem. Annak a személynek, aki valóban rendelkezik egy ilyen neveléssel, nem kell folyton arra figyelnie, hogy a tolerancia elvei szerint cselekedjen, hanem magától értetődő magatartásformaként rendelkezik ilyen jellemmel. A tolerancia a különbözőségnek az elfogadását jelenti – hangsúlyozta Pásztor.

Mint mondta, Európát a kisebbségek térségeként is értelmezni lehet, ahol az etnikai közösségek kapcsán felmerülő kérdések mindennaposnak számítanak. Vajdaság, ahogyan azt mondani szokták, Európa kicsiben – több mint húsz nemzeti közösség él itt, hat nyelv áll hivatalos használatban, s ez nem csupán jogszabályokban létező lehetőség, hanem alkalmazott realitás – tette hozzá.

– A 2009-ben elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvény nóvumnak számított Szerbiában, egy pozitív tapasztalatot jelent. Jó példája a többség és a kisebbségek közötti viszony rendszerszerű rendezésének – állapította meg a Tartományi Képviselőház elnöke.

– A kisebbségek kérdése egy örök kérdésnek számít – mondta el felszólalásában Nebojša Stefanović. A nemzeti közösségekre jellemző gondolkodás gyakran különbözik a többségi nemzet gondolkodásától, s sokszor éppen a kisebbségektől származnak a jobb, építő jelleggel rendelkező elképzelések – tette hozzá.

– Jelentős előrelépés történt a kisebbségi politika terén az elmúlt időszakban. A toleráns társadalmat is fejlesztenünk kell azonban. Szerbia sokkal előrébb van a tolerancia tekintetében, mint korábban, rendelkezünk megfelelőbb törvényes háttérrel is. A törvény azonban még nem minden. Az emberek a fontosak, azok, akiknek a törvénnyel összhangban kell cselekedniük – húzta alá Stefanović.

Úgy értékelte, hogy a tolerancia elsősorban az erőszaktól való elállást jelenti, az erőszakot pedig a diszkrimináció szüli.

– Soha sem szabad elégedettnek lennünk akkor, amikor a toleranciáról és a kisebbségi jogokról van szó. Nem szabad megengednünk azt, hogy a felmerülő kérdéseket modellek és sablonok szintjén rendezzük csupán – szögezte le a köztársasági parlament elnöke.

REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK

A tanácskozáson az intolerancia veszélyeire hívta fel a figyelmet Adriano Martins, az Európai Unió szerbiai küldöttségének helyettes vezetője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánkban a különböző régiók között nagy a különbség a kisebbségi jogok érvényesítése terén: míg Vajdaság élen jár ebben a tekintetben, Dél-Szerbiában már elmarasztalóbb a helyzet.

Jan Lineburg, a szerbiai EBESZ-misszió demokratikus átalakulással foglalkozó osztályának vezetője véleményének adott hangot, hogy egy adott ország demokratikus beállítottságának a legfontosabb fokmérője a kisebbségek iránti viszonyulása. A szerbiai helyzetet pozitívnak minősítette, de, mint mondta, lehet még javítani is azon.

Szerbia – a nemzeti tanácsok felállítása révén – a legjobb példája a perszonális autonómia megvalósításának – fogalmazott Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képviselője. Meglátása szerint Szerbia büszke lehet erre a jogi vívmányra, mely még Európa számára is példaértékűnek bizonyult. Egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az államvezetőség soha sem lehet teljesen elégedett a kisebbségek helyzetével, s örömmel fogadta Stefanović azon ígéretét, mely szerint az állam továbbra is dolgozik majd ennek a helyzetnek a jobbá tételén. Tabajdi felvetett egy problémás kérdést is.

– Štefan Füle bővítési biztos és magam is szomorú voltam, amikor Vajdaság autonómiájának a megnyirbálásáról értesültünk. Szerbiának a saját érdeke az, hogy tovább ápolja a regionalizmust, hogy fejlessze, s ne építse le azt. A kialakult helyzet gondot jelent, s bizonyára a részét képezi majd az Európai Parlament soron következő jelentésének – mondta Tabajdi.

SZERBIÁN EURÓPA SZEME

Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a konferencia maga azt bizonyítja, hogy az Európai Unió, annak szervei és képviselői odafigyelnek Szerbiára.

– Ez az odafigyelés számunkra fontos. Két dolgot is igazol ugyanis: egyrészt azt, hogy az unió elismeri, értékeli azokat a lépéseket, amelyeket Szerbia az utóbbi néhány évben foganatosított – ide tartozik a nemzeti tanácsokról szóló törvény is. Másrészt, hogy a törvénnyel kapcsolatos visszalépésekre, illetve a gyakorlati végrehajtás kapcsán felmerülő problémákra is odafigyel az unió. Ez akkor fontos, ha figyelembe vesszük, hogy egyre hangosabbak azok, akik szeretnék ezt a törvényt megkurtítani – fogalmazott Korhecz.

Mint mondta, ismerős már az a szöveg a nyolcvanas évek végéről és a kilencvenes évek elejéről, amelyik túl nagynak vélte a kisebbségeket megillető jogokat.

– Remélem, hogy a szerb politikai többség nem támogatja ezeket a követeléseket, hiszen nagyon nagy kár lenne az integráció vagy a kisebbségek otthonosságérzetének a szempontjából, ha nem fejlesztenénk a meglévő jogi kereteket, hanem visszalépnénk – húzta alá.

Elmondta, hogy ez a konferencia a toleranciának, a másság elismerésének a tárgyában is megfogalmaz bizonyos elvárásokat.

LEHETNE TÖBB PANASZ IS

Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman elmondta, hogy a nemzeti tanácsok megalakulását követően az addigitól eltérő témák kapcsán jelentkeznek a polgárok, de ehhez az intézményhez fordulnak sűrűn maguk a nemzeti tanácsok is.

– Mondhatom, több gondjuk is lehetne a kisebbségeknek, amiben mi segíteni tudnánk. A hivatalos nyelvhasználat terén szinte nincs is olyan beadvány, melyben arra panaszkodnának a polgárok, hogy egy adott eljárást nem tudnak anyanyelvükön levezetni, holott ez törvény biztosította lehetőség. Sok a személyi adatok beírásával és a helységnevek kiírásával kapcsolatos panasz. A nemzeti tanácsok folyamodványaikban a legtöbbször a községekre, képviselő-testületekre panaszkodnak, ahol gond merült fel a hivatalos nyelv bevezetésével vagy az alapítói jogok átvételével kapcsolatban – számolt be az ombudsman.

Költségvetés, Hága

A vajdasági és a szerb parlament elnöke által megtartott közös újvidéki sajtótájékoztatón szó esett a Tartományi Képviselőház által Belgrádba továbbított azon törvénymódosítási indítványról is, melynek célja, hogy a Vajdaságnak járó hét százalékot ne az adóbevételek, hanem a teljes költségvetési bevétel alapján határozzák meg. Pásztor István beharangozta, hogy csütörtökön a tartományi parlament egy újabb indítványt továbbít majd a köztársaságihoz, ezúttal a 2013. évi költségvetés módosítására vonatkozót.

Nebojša Stefanović arra tett ígéretet, hogy a következő pár napban elvégzi a szükséges konzultációkat a frakciók képviselőivel, s ezután ismerteti a javaslatok napirendre tűzésével kapcsolatos végleges döntést. Mint mondta, ez már hétfőn bekövetkezhet. Pásztor emlékeztetett, hogy az elmúlt bő egy évtizedben a szerb képviselőház a tartományi parlament egyetlen javaslatát sem vitatta meg. Stefanović szerint – függetlenül a szavazás eredményétől – érdemes lenne megvitatni a kezdeményezéseket. Úgy fogalmazott, hogy Vajdaságtól senki sem veheti el a módosítási indítványok megfogalmazására vonatkozó jogot.

A hágai törvényszék fellebbviteli tanácsának azon döntését kommentálva, mellyel felmentette a bűnösség alól a horvát tábornokokat, Stefanović elmondta, hogy politikai és nem jogi döntésről van szó, mely a második világháború utáni talán legnagyobb népirtás ügyében rendelkezett. Hozzátette, hogy csalódott Hága efféle viszonyulása miatt, ugyanakkor biztos abban, hogy a döntés nem fogja kitörölni a végrehajtott népirtás emlékét.

Pásztor azt mondta, alapjában véve egyet tud érteni Stefanovićtyal, s látható, hogy politikai befolyású döntés született. Mint mondta, fel tudja idézni azokat az időket, melyek kapcsán az egész eljárás elindult. Általában véve nem jó az, ha hasonló szituációk kapcsán különböző bírósági gyakorlat alakul ki – fogalmazott Pásztor.