Régi fényében a zentai kis zsinagóga

A magyar kormány 220 millió forintos támogatásából Vatai István zentai építész tervei alapján teljesen felújult a zentai kis zsinagóga.

A pénteki ünnepélyes átadáson részt vett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának Délvidéki és a Diaszpóra Főosztályának vezetője, dr. Kaizinger Tibor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke és sok más közéleti és egyházi személy és tisztségviselő.

Az ünnepélyes átadó kezdetén felcsendült a szerb és a magyar himnusz. Ezt követően Potápi Árpád János köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy néhány évvel ezelőtt Szabadkán újították fel a zsinagógát, most pedig Zentán adhatják át rendeltetésének az ugyancsak felújított zsinagógát.

– Egy olyan épületben vagyunk, amely 1928-ban épült, az itteni szefárd zsidóság imahelyéül szolgált, és amely átvészelte a vészterhes 20. századot és a 21. század első negyedét is. Amikor zsidóságról beszélünk, akkor nemcsak zsidókról, izraelitákról beszélünk, hanem magyarságról is, hiszen a zsidó nép története már a korai évszázadokban összefüggött, szinte egybeforrt a magyarságéval, a honfoglalás után pedig még inkább.

– A korai középkorban a magyarság története elképzelhetetlen lett volna a zsidók nélkül. Még inkább így volt ez a 18. század végétől a 19. századon keresztül a 20. század közepéig. Éppen ezért, ha mindazokat az épületeket eltüntetnénk a városainkból, falvainkból, amelyeket a velünk együtt élő zsidóság tervezett, épített és alkotott, és ha mindazt a kultúrkört, történeti kincset kivennénk a magyarság kultúrtörténetéből, amelyet a magyarországi zsidóságnak köszönhetünk, akkor a magyar kultúra láthatóan is sokkal kevesebb lenne. A zsidóság nemcsak az életét és a vérét áldozta 1848-ban, 1914–1918 között és a második világháborúban, hanem jelentősen hozzájárult Magyarország gazdaságához és kultúrájához is. Még inkább így van ez Zenta esetében, hiszen nagyszámú zsidóságról beszélhettünk egészen 1944-ig. Ezért is van az, hogy Magyarország kormánya a zsidó kulturális hagyatékot is szeretné ápolni és felújítani, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a Kárpát-medencében – emelte ki Potápi Árpád János.

A szalagot Potápi Árpád János, Fremond Árpád és Czegledi Rudolf vágták át, hivatalosan is átadva ezáltal a kis zsinagóga épületét jövendőbeli kulturális célokra. Fremond Árpád beszédében rámutatott, a magyar kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság mindig kiemelt figyelmet fordított a vajdasági magyarság művelődési életének támogatására és ezáltal a nemzet és a szülőföld megtartó erejének megerősítésére.

– A Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, Zenta város önkormányzatának segítségével, a Vajdasági Magyar Szövetséggel, valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával azzal a céllal újította fel az egykori szefárd kis zsinagóga impozáns épületét, hogy a délvidéki és a zentai magyarság új kulturális központjaként megtartsa és megerősítse az itt élő közösséget. Mély hálával köszönjük a magyar kormány és a nemzetpolitikai államtitkárság támogatását ezen célkitűzésünk megvalósításában – mondta Fremond Árpád.

Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke is köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a kis zsinagóga újjáélesztésében.

Czegledi Rudolf egy Wass Albert-idézettel kezdte ünnepi beszédét: „Valahányszor valaki jót cselekszik ezen a világon, egy pillangó száll föl a levegőbe, s viszi a hírt a Jóistenhez.”

– A szívünk kicsordul a jóságtól, az érzés, mely most mindannyiunkat áthat, valódi igazságot rejt. Azoknak állít emléket, akik valaha itt jártak közöttünk, itt élték mindennapjaikat, hittek egymásban és a közösségükben. Az a közösség, amely mer hinni egymásban, hatalmasakat tud alkotni, támaszkodva minden egyes ember tettére. Így tette ezt a szefárd zsidó közösség is az 1920-as években – tette hozzá Czegledi Rudolf.

Az ünnepélyes átadó a Mécsvirág együttes alkalmi összeállításával ért véget.