Az EP Külpolitikai Bizottsága elfogadta a Szerbiáról szóló módosított határozat javaslatát

Elfogadta a Szerbiáról szóló módosított határozatjavaslatot az Európai Parlament Külpolitikai Bizottsága, amelyet az EP-jelentéstevő David McAllister állított össze. A döntéssel az EP határozott felhívást intézett az Európai Tanácshoz, hogy nyissa meg az első fejezeteket a csatlakozási tárgyalásokban Szerbiával.      

A módosított jelentés elfogadásával elvetették a horvát képviselők azon indítványait, amelyekkel feltételhez kötnék Szerbia eurointegrációját, ami a nyitott kérdések rendezését jelentené Horvátországgal. Szerbiának mindazonáltal nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a sajtó szabadságának tiszteletben tartására, a nemzeti közösségek jogaira és a független intézmények működésére. A jelentésbe bekerült Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság küldöttsége elnökének folyamodványa is, amely arra szólítja fel az Európai Tanácsot, hogy a technikai kérdések és a jogrend összehangolása mellett vegye figyelembe Szerbia elkötelezettségét is európai útján. Habár a határozatjavaslat részei maradtak azok az elsődleges követelmények, hogy Szerbia csatlakozzon az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedésekhez, mégis bekerült egy engedményekkel járó módosítvány, amely figyelembe veszi a hagyományos szerb-orosz jó baráti viszonyt, illetve a szoros gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokat Belgrád és Moszkva között.

Aleksandar Vučić szerb kormányfő szerint még az idén megnyílhatnak az első fejezetek. „Abban reménykedek, hogy még az év első felében, még júniusban, de lehet, hogy szeptemberben, teljesen mindegy, hogy megnyíljanak a csatlakozási tárgyalások első fejezetei az Európai Unióval.”

Az Európai Parlament állásfoglalásában megjelennek azok a prioritások, amelyek vajdasági magyar szempontból jelentősek – hangsúlyozta Varga László. A szerbiai parlament integrációs bizottságának elnökhelyettese hozzátette az EP határozatainak nincs jogi értelemben vett kötelező értéke, azonban hatást gyakorolnak azokra az uniós intézményekre, amelyek a bővítés területén a döntéseket hozzák, elsősorban az Európai Bizottságra, illetve az egyes tagállamokra. „Azok a kérdések, amelyek kisebbségvédelmi tekintetben jelentősek, benne vannak, és benne lesznek idén is a vajdasági autonómia megvalósulásával kapcsolatos hiányosságok, a vagyon-visszaszármaztatás kérdése is benne lesz az idei dokumentumban. Első ízben a VMSZ európai parlamenti jelenlétének köszönhetően olyan módosítási indítványok is elfogadásra kerültek a mi javaslatunkra, amelyek támogatólag nyilatkoznak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a szerbiai kormány az elmúlt hónapokban tett.”

A következő lépés a határozatjavaslat elfogadása az EP plenáris ülésén. A szerb állami intézmények működésének teljes mértékben áttekinthetőnek kell lenniük. Szerbiát egyebek mellett felszólították, hogy nyissa meg az egykori Jugoszláv Néphadsereg, valamint a nemzetbiztonsági aktáit, hogy fény derüljön a kilencvenes évek eseményeire.