Ugrás a tartalomra

A magyarság vállalásának egyértelműsége

 

A magyar nemzet határai függetlenek az államhatároktól – mondta el a vajdasági látogatáson lévő Sólyom László magyar köztársasági elnök

A március 15-ei ünnepségsorozat alkalmából a Vajdasági Magyar Szövetség meghívására vajdasági körúton tartózkodik Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. Látogatása első napján Horgoson Szent István-szobrot avatott, Bácskertesen megkoszorúzta a helybeli Petőfi-szobrot, ezt követően Zomborban Schweidel Józsefnek, a zombori születésű aradi vértanúnak az emléktáblájánál és az 1956-os emléktáblánál helyezte el a kegyelet virágait. Az elnök látogatása első napját Újvidéken zárta, ahol értelmiségi kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

– A Szent István-szobor Horgoson többről szól, mint Magyarország sok-sok Szent István-szobra. Szent királyunknak a Délvidéken, a történelmi Magyarország megszűnése óta ez az első, köztéren álló szobra. Horgos büszke lehet rá, hogy elhatározta a szoborállítást. Kiállt magyarsága mellett. Ugyanaz a belső biztonság mutatkozik meg itt, mint a Magyar Nemzeti Tanács választói névjegyzékére való feliratkozáskor: a magyarság vállalásának egyértelműsége. És minden magyar együvé tartozásának tudata is megnyilvánul itt, hiszen Szent István szobrának állításához Horgos közössége mellett hozzájárult számos szerbiai és magyarországi önkormányzat és civil szervezet, valamint a chicagói és sidney-i magyarok is – mondta ünnepi köszöntőjében dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken Horgoson.

A település falunapi rendezvénysorozatában központi szerepet kapott a helyi közösség pénteki díszülése és a szoboravató, melyet megtisztelt jelenlétével a magyar köztársasági elnök.

A horgosi művelődési házban Takács József, a helyi közösség elnöke üdvözölte a vendégeket, és mondott köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal lehetővé tették a szobor felállítását. Majd miután Huzsvár László nyugalmazott bánsági megyéspüspök méltatta Szent István történelmi szerepét, Sólyom László leleplezte a mellszobrot.

Hozzátette: az egész délvidéki magyarság és a teljes magyar nemzet akaratát megtestesíti a horgosi szobor, hogy Vajdaságban is hirdesse hódolatunkat Szent István nagysága előtt és elkötelezettségünket öröksége folytatására.

– Itt ma először is Szent István egyetemességéről és befogadó bölcsességéről kell megemlékeznünk, hiszen ő királya volt az ország minden népének, akiknek életéhez és fejlődéséhez Magyarország adott európai kereteket. A másik időszerű tanulság viszont az, hogy a magyarság, a magyar nemzet léte és fennmaradása nincs az országhatárok változásához kötve. A magyar nemzet minden változás közepette megőrizte egységét: anyanyelvünk, kultúránk, történelmi tudatunk és azonosságérzésünk egysége mindmáig töretlenül megmaradt. Tisztelt ünneplő közönség! Kilencven év után az első vajdasági Szent István-szobor felavatása Horgoson arról tanúskodik, hogy a délvidéki magyarságban megvan a hűség, elszántság és akarat arra, hogy közösen folytassuk Szent István-i örökségünket – jelentette ki a szoboravatón Sólyom László.

A magyar köztársasági elnök Bácskertesen koszorút helyezett el a Petőfi-szobornál, majd találkozott a falu vezetőivel, a VMSZ elöljáróival és a Dunatáj civil szervezet képviselőivel. Ezután ellátogatott a helyi József Attila Általános Iskolába.

Sólyom László tegnap délután Zomborba is ellátogatott és részt vett a Magyar Polgári Kaszinó által szervezett igen színvonalas ünnepi rendezvényen. Cselenák Kornél ügyintéző titkár bevezetője után dr. Karcher Erzsébet, az MPK elnöke köszöntötte a magas rangú vendéget, Zombor testérvárosa Baja polgármesterét, továbbá a tartományi tisztségviselőket. Mint az elnök asszony elégedetten közölte, a Magyar Polgári Kaszinót másfél évszázados fönnállása óta most érte e legnagyobb megtiszteltetés Sólyom László látogatásával. Dr. Karcher Erzsébet arról is tájékoztatta a magas rangú vendégeket meg a nagyszámú közönséget, hogy a Délvidéken a második világháború után Zomborban emlékeztek meg elsőként március 15-ről huszonegy esztendővel ezelőtt.

Sólyom László három esztendeje minden nemzeti ünnepet a határon kívül tölt. Ezek az ünnepek az egész világ magyarságának napjai – emlékeztette a jelenlevőket a köztársasági elnök. Mint hozzátette, a magyar nemzet egységes, és az egység garantálásánál nincs is nagyobb feladat az államfő részéről. Mindenképpen fájdalmas a kettős állampolgárság bevezetéséről szóló sikertelen népszavazás.

– Horgostól Bánátig bejárom Vajdaságot és büszke vagyok a fogadtatásomra. A magyar nemzet határai függetlenek az államhatároktól, a kisebbségben élőknek természetesen nehezebb feladatokkal kell megbirkózniuk. Nagy örömmel tapasztaltam az életerőt és az optimizmust az itteni magyaroknál, tekintet nélkül a gazdasági nehézségekre. Működnek a kapcsolatok az anyaországgal, annak pedig külön örülök, hogy ennyi aláírást sikerült összegyűjteni a Magyar Nemzeti Tanács megválasztására – mondta többek között Sólyom László.

A péntek esti ünnepi műsorban a Magyar Polgári Kaszinó dalárdája Povazsán László karnagy vezetésével Kossuth-nótákat és hazafias dalokat adott elő, majd a fiatalok verses, zenés összeállítása következett Szabadnak születtél címmel. A dalárdához hasonlóan a középiskolás fiatalok is igazán kitettek magukért, nem véletlenül érdemelték ki a vastapsot.

A valóban gazdag március 15-ei műsor után Sólyom László a Magyar Polgári Kaszinó udvarán megkoszorúzta Schweidel Józsefnek, a zombori születésű aradi vértanúnak az emléktábláját, emellett koszorút helyezett el az 1956-os emléktáblára is.

Vajdasági körútját Újvidéken zárta a köztársasági elnök, ahol értelmiségi kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

Miskolci Magdolna, Hajnal Árpád

Többi hír
A közelgő európai parlamenti választásokról és a Vajdaságban, illetve Szerbia egyéb térségeiben valószínűleg június 2
Nem csak a magyarok számára lehet fontos, hogy az EP-ben vajdasági képviselő is jelen legyen