Ugrás a tartalomra

Magyar napot tartottak Nagybecskereken

A nagybecskereki Sörnapok keretében második alkalommal szerveztek magyar napot, amelynek az a célja, hogy erősítse a két ország, Szerbia és Magyarország kapcsolatait.

Jó alkalom volt erre a városházán megtartott tanácskozás, amelyen részt vett Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, aki fontosnak tartja az ilyen konferenciákat. Mint nyilatkozatában elmondta, amint a politikai viszonyok jobbá tételét sikerült évek kitartó munkájával elérni, ugyanígy a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének is ez lehet a receptje.

"Örömteli a számomra, hogy nemcsak az észak-vajdasági önkormányzatok vállalnak szerepet, mint Szabadka, Magyarkanizsa, vagy Topolya, esetleg Zombor, hanem ebben a folyamatban fontos szerepet szán saját magának Nagybecskerek is. Ez fontos az itteni közegnek a gazdasági potenciálja végett, fontos az embereink miatt, akik itt vannak, és fontos azért mert az kell legyen a közös érdekünk, hogy a gazdasági érdekeltségeket Szerbia egész területén meg tudjuk jelentetni" - mondta Pásztor István.

Čedomir Janjić, Nagybecskerek polgármestere elmondta, hogy nagyon jó kapcsolataik vannak több magyarországi várossal is, de ugyanakkor arra törekszenek, hogy még bővítsék a barátaik körét, és ez a mostani tanácskozás is ezt a célt szolgálta.

A magyarországi küldöttség tagja volt Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa, valamint a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottságnak a magyar társelnöke, aki a mai tanácskozásról elmondta, hogy most főleg a közép- és kisvállalkozások képviseltették magukat, Békés- és Csongrád megyéből, valójában az a tapasztalat, hogy a határ menti régiókból keresik azokat a lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a társadalmi jóléthez.

Örömmel nyugtázta, hogy megismerhette végre a szerb társelnököt, Ivan Bošnjak államtitkárt, akivel együtt fogják működtetni a szerb-magyar vegyes bizottságot, s akit remélhetőleg mielőbb hivatalosan is kineveznek, és folytathatják a munkát, hiszen a bizottság legutóbb 2016 áprilisában ülésezett Szabadkán.

A városházán megtartott üzleti tanácskozáson több magyarországi vállalkozó is részt vett, de nagybecskereki, illetve szerbiai érdekeltségű cégek is jelen voltak, különböző kamarák képviselői. Török Gyögy, a Magyar-Szerb Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke elmondta, hogy 25 éve ápolják a kapcsolatot, és tesznek a két ország érdekében, hogy minél jobban elmélyítsék a kapcsolatokat, és ma már örömmel nyugtázható, hogy a szerbiai cégek is bővítik vállalkozásaikat Magyarország felé.

A Szabadság téren több hazai és magyarországi gyógyfürdő, város mutatta be turisztikai kínálatát, így Magyarországról Mórahalom, Algyő, Szarvas, Gyula és Békéscsaba mutatkozott be.

A színpadon pedig kultúrműsorral gazdagították az eseményt, felléptek a magyarcsernyei, muzslyai, tordai műkedvelők, akikhez társultak Romániából a temesvári, illetve Magyarországról az algyői, szarvasi, mórahalmi és békéscsabai együttesek, tánccsoportok.

Szerző (Forrás)
Vajdaság Ma, Kónya-Kovács Otília
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika