Háborús sérelmek, pénzügyi kérdések

A szerbek ellen elkövetett bűntetteket elítélő deklarációt a vajdasági kormány kiegészítette egy általánosító mondattal – A Vajdasági Fejlesztési Alapról szóló törvény tervezetét is megvitatják pénteken a vajdasági képviselők

A Tartományi Képviselőház ez évi talán utolsó ülésének első napirendi pontja az ellenzéki pártok által kezdeményezett képviselőházi határozat-javaslat megvitatása lesz, melyben a szerb nép ellen a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket ítélnék el a vajdasági képviselők. Lapunknak nyilatkozva Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke elmondta, hogy a kezdeményezést a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Szerbiai Szocialista Párt képviselői nyújtották be, egyrészt magának az ülésnek az összehívására, másrészt a téma napirendre tűzésére vonatkozóan.

– A beadvány kielégíti az ügyrendben előírt feltételeket, így a parlament elnökeként összehívtam a parlament ülését, tíz napon belül ugyanis ennek meg kell történnie, ez kötelezettség, függetlenül attól, hogy az ember mit gondol magáról az indítványról. Magát az indítványt továbbítottam véleményezésre a kormányhoz. Tudomásom szerint a kormány egy mondatot hozzáfűzött a deklaráció tervezetéhez nem megváltoztatva annak címét, melyben kimondják, hogy ugyanez az állásfoglalás érvényes a többi ártatlan áldozatra is, bármelyik nemzetiséghez is tartozik és bármelyik háborús cselekedetben is veszítette életét – közölte a házelnök.

Mint mondta, számára is azért problémás a beadvány, mert annak a szövege kizárólag a szerbekről szól. Az indíttatást érti, tette hozzá, a javaslat a hágai törvényszék közelmúltban meghozott döntéseire reagál.

– A vajdasági parlament 2003-ban már elfogadott egy hasonló, sokkal általánosabb deklarációt, mely nem nevezte meg sem az áldozatok nemzeti hovatartozását, sem a háborúkat. A pénteki történet elsősorban a szerbekről szól majd, s azt a folyamatot indíthatja el, melyben esetleg mások is, más vonatkozásban hasonló indítványokkal fognak élni.

Kifejtette, hogy a kormány által végrehajtott korrekció a részévé válik majd a kezdeményezésnek, mert azt az előterjesztők is elfogadták, s innentől kezdve nem vitás, megvan-e az elfogadásához szükséges többség. Arról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői hogyan szavaznak, Pásztor elmondása szerint a frakcióülést követően és a szöveg egészének ismeretében döntenek majd. Mint mondta, nincs problémájuk azzal, hogy állást foglaljanak az ártatlan áldozatokkal kapcsolatban, mert maguk is régóta szorgalmazzák, hogy saját ártatlan áldozataink megfelelő főhajtásban részesüljenek.

A Vajdasági Fejlesztési Alap létrehozásának kérdése is napirendre kerül majd a parlament ülésén a Vajdasági Fejlesztési Bank felszámolásáról meghozott döntést és a vajdasági kormány tegnapi jóváhagyását követően. Ennek értelmében 18 milliárd dinár kerül át az alaphoz, a bank betéteseit pedig más pénzintézet veszi majd át. A terv szerint a vajdasági kormány által javasolt törvénytervezetet pénteken jóvá hagyná a vajdasági parlament, s továbbítaná gyorsított eljárással történő elfogadásra a köztársasági parlamenthez.

– Egy fejlesztési alap még ma is létezik december 31-éig, 2002-ben jött létre, a privatizációs bevételből Vajdaságot megillető pénz felhasználását szolgálta. Erejének teljében 8 milliárd dinárral gazdálkodott. Időközben azonban elfogadták a bankokról és pénzügyi intézményekről szóló törvényt, amelyben a szóban forgó alapot nem sorolták be ezen intézmények közé. Ebből kifolyólag egyszerűen lehetetlenné vált hosszú távú működtetése – ismertette az előzményeket Pásztor.

Ekkor merült fel a Vajdasági Fejlesztési Bank megalapításának a lehetősége, s ennek a történetnek a két utolsó mozzanata a bank legutóbbi feltőkésítéséről szóló határozat, majd az azzal ellentétes, annak felszámolásáról meghozott döntés.

– Nem tudom, hogy mi történt a két döntés közötti időszakban, tudomásom szerint jelentős támadásoknak volt kitéve a bank, nyomást gyakoroltak a betétesekre, hogy vonják vissza a pénzüket, ellehetetlenítették a fennmaradását. Meg kell viszont keresni a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy mi történt a bankkal az elmúlt években, ki milyen döntéseket hozott, ki mit tett és ki mit mulasztott, ki kit támadott és ki kit támogatott. Az aktuális törvény a kármentés folyamatának számít – szögezte le Pásztor.

Hozzáfűzte, hogy korábbi, hétfői sajtótájékoztatóján ennek a problémának a felvetésekor nem a belső viszálykeltés volt a szándéka, hanem az, hogy rámutasson a felsorolt kérdések megválaszolásának fontosságára.