Ugrás a tartalomra
2020.10.07 - 08:24

Évszázados távlatból is magunkénak érezzük

Az 1848/49-es forradalom hőseire emlékeztek Eleméren
Évszázados távlatból is magunkénak érezzük

A vajdasági magyarság ma a bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú sírjánál, gyászmisén és koszorúzással rótta le kegyeletét az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt. A megemlékezés a járványügyi helyzettel kapcsolatos rendeletek szigorú betartása mellett zajlott.

A megemlékezés gyászmisével kezdődött a Szent Ágoston-templomban, melynek szentélye alatti kriptájában nyugszik Kiss Ernő. A gyászmisét Német László nagybecskereki megyés püspök celebrálta paptestvéreivel. Szentbeszédében hangsúlyozta a múltunk nagy eseményei továbbadásának a fontosságát. A megemlékezések, mint amilyen az eleméri is, pedig arra adnak lehetőséget, hogy életre keltsük az olyan múltbeli eseményeket, amelyek erős és mély gyökeret, tartást adnak a mi életünkben, a családunkban, közösségeinkben, társadalmunkban és végső soron nemzetünkben is.

Kiss Ernőnek a templomkertben 2017-ben felszentelt szobránál Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete megemlékező beszédében kihangsúlyozta, hogy 1848–49 a társadalom közös élménye volt, s ezáltal a megtorlás is azzá vált. Ennek köszönhetően végül nem kettészakította, hanem összekovácsolta a társadalmat.

– Október 6-a azonban nemcsak a nemzeti gyászról szól, hanem az emlékezésről, és arról, hogy mi magyarok milyen erős nemzet vagyunk. Mindent képesek vagyunk túlélni, s mindezt méltósággal, emelt fővel tesszük. Október 6-a a nemzeti büszkeségről is szól. Arról a hősies katonai teljesítményről, amelyet felmutattunk. Arról a világszerte kiváltott rokonszenvről, amely nemzetünk függetlenség iránti reményeit táplálta. Október 6-a a nagyvonalú gesztusokról is szól. Arról, hogyan búcsúzott a magyar arisztokrata, gróf Vécsey Károly tábornok a szerb határőrök ivadékától, Damjanich János tábornoktól. Akivel ugyanannak a seregnek az egyenruháját viselték és ugyanazért a célért küzdöttek – mondta Pintér Attila.

Október hatodika mélyen belevésődött a délvidéki magyarság tudatába, hiszen az aradi vértanúk csaknem fele ehhez a vidékhez kötődött.

– Ennek a fájdalmas és mégis fölemelő, mártírokhoz méltó diadalnak az emlékére gyűltünk ma össze itt az eleméri templomkertben, hogy újra hitet és erőt merítsünk abból a nagyszerű eszményből, amelynek igazságát száz év távlatából még inkább sajátunknak érezzük: nekünk magyaroknak is jogunk van a saját hazánkhoz, jogunk van a saját magyar életünkhöz, jogunk van a saját boldogulásunkhoz, jogunk van a saját és nemzetünk sorsáról döntenünk, úgy, ahogyan azt mi akarjuk. Ezt valljuk ma az aradi tizenhárommal és 171 év minden örökségével, de 100 év minden megpróbáltatásával is egyetemben. Az ő igazságuk és őseink szülőföldön való maradása adjon ma nekünk ehhez hitet, erőt és bizakodást – mondta beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Mint hangsúlyozta, szerencsére Magyarországnak ma olyan nemzeti kormánya és miniszterelnöke van, amelynek, illetve akinek hála mi annak az igazságnak lehetünk ma itt hírvivői, akik büszkén vallják, hogy az aradi obeliszk, a Batthyány-örökmécses, az eleméri katolikus templom és annak kriptája számunkra nem csupán szelfiháttér, hanem olyan kegyeletes hely, ahol tanúságot tehetünk arról, hogy a kő „kő marad”, hogy „a csillagok járása változó”, és, hogy „Istentől való az akarat”.

A megemlékezés végén az anyaország, az MNT, a VMSZ, valamint az önkormányzatok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő szobránál. Magyarország nevében Pintér Attila és Csallóközy Eszter szabadkai főkonzul koszorúzott. Kiss Ernő sírjánál, az altemplom kriptájában pedig Pintér Attila nagykövet, Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pásztor István, a VMSZ elnöke helyezte el a kegyelet virágait.
    

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, K.I.
Többi hír
2020.10.19 - 09:17
November közepéig lehet jelentkezni a Topolya községi felsőoktatási ösztöndíjpályázatra – Több mint hatmillió-hatszáz