Vadászfesztivál Topolyán
Több mint száz kiállított trófeát értékeltek az első alkalommal megszervezett őzbaktrófea-mustra és vadászfesztivál keretében Topolyán. Vasárnap a csapadékos időjárás ellenére sokan látogattak ki a helyszínre. Barátias hangulatban zajlott a rendezvény a Capriolo étterem és a Brindza borászat közötti téren. Több mint húsz bográcsban főtt a szarvaspörkölt. A Vajdasági Magyar Vadászok Társasága által szervezett rendezvény keretében preparált állatokat is bemutattak. Medve, farkas, pézsmatulok, vaddisznó, borz, réti sas, fekete gólya, a nyaktrófeák közül pedig zerge és muflon, valamint különféle madarak is bemutatásra kerültek, melyek egy régi magángyűjteményből származnak.
Kókai Roland, a Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatója is jelen volt a rendezvényen. Elmondta, hogy támogatták a szervezőket, hiszen számos hasonló nemzetközi eseményen szerepeltek már, és az ott szerzett tapasztalatokkal is segítették a topolyai szervezőket. Véleménye szerint már az első topolyai vadászfesztivál is igencsak színvonalasra sikeredett. Hozzátette, hogy szükség van az ehhez hasonló rendezvényekre, ugyanis a koronavírus-járvány megjelenése óta kevés hasonló van.
Emlékeztetett arra, hogy a Bibliában is azt írja, hogy Isten áldásával az első emberpár átvette azt a szerepet, hogy „betöltse a földet”, uralkodjon az élővilágon, művelje és ápolja a paradicsomi kertet. Korunkban, a valóságban két véglet tapasztalható: az egyik, amikor mindent urbanizálnak, lebetonoznak, a másik pedig, amikor nem avatkoznak be egyáltalán. De ahogyan a földművelők kezében is eszköz a kapa vagy a metszőolló, és például az erdőgazdálkodás során a fűrészt használják egyfajta szabályozóeszközként, a vadásznak vadgazdálkodási eszköze a puska, feladata pedig, hogy optimalizálja a vadállományt, ami nem elsősorban lövöldözésből áll. A vadászok etetik és gyógyítják is a vadat, az állomány selejtezésére, megőrzésére törekednek. Vajdaság egyébként nem számít erdős területnek, hiszen a 2,1 millió hektárnyi terület nagy része, 1,5 millió hektár, szántóföld.
A sík vidékekre a magas fokú megműveltség jellemző, a mezőgazdaság fontos iparág. Így aztán valóban kevés az erdő, mintegy 900 négyzetméternyi erdős terület jut a lakosságra fejenként – mondta Kókai, és arra is rámutatott, hogy a faültetést sokan összetévesztik az erdősítéssel. Önmagában a faültetés vagy egy fasor elültetése még nem tekinthető erdőtelepítésnek. Az erdő több tíz hektáros összefüggő területet jelent. Ugyanakkor nagyon fontos tevékenység a fasorok, a szélvédősávok ültetése is, amik meggátolják a talaj erózióját. Az erdősítést mindig a talajviszonyok figyelembevételével kell tervezni, a telepített fákat pedig még évekig gondozni, öntözni kell ahhoz, hogy sikeres legyen az erdőtelepítési stratégiánk. Meglátása szerint az ilyen stratégiáknak 20-30-40 évre kell szólniuk, és általában állami koordinációval valósíthatók meg sikeresen. Az igazgató azt is elmondta, hogy Szerbia összességében csaknem 40 százalékban erdős területnek számít, ami az uniós összehasonlításban is jó arány.
Brindza Lajos, a Vajdasági Magyar Vadászok Társaságának elnöke elmondta, hogy a délvidéki magyar vadászokat tömörítő egyesület 2021-ben alakult meg. A természet, az állatok szeretete vezényli tetteiket, több jótékonysági vadászatot is sikeresen megszerveztek már. Az idei rendezvény tapasztalataiból merítve jövőre is megszervezik. Azt szeretnék, ha a vadászokra úgy tekintenének, akik folyamatosan tesznek a vadállomány és a természet megőrzéséért, hajlandóak segíteni az embertársainkon is.
