Ugrás a tartalomra

A szórványban magyarként élni nehéz, de jó!

Kozma Lívia szívügyének tekinti a kúlai és környékbeli magyarság sorsát
A szórványban magyarként élni nehéz, de jó!

Veterán rádiósként és újságíróként beszélgettünk, hiszen Kozma Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának elnöke főállásban a helyi rádió magyar adásának szerkesztője, aki többedmagával szívügyének tekinti a kúlai és a környező településeken élő magyarság sorsát, síkraszállnak a magyar napközi, óvoda és iskola, kultúra és a magyar nyelvű tájékoztatás megmaradásáért.

− Mi a szórványban élünk, ezért itt minden egy kicsit nehezebb. Több okból kifolyólag is, hiszen sokszor arra a bizonyos határvonalra kerülünk, ahonnan minden alkalommal megerősödve és feltöltődve jövünk vissza, így új erővel kezdjük elölről. Minden magyar gyermekért harcolunk, a bölcsődéstől az egyetemistákig. Hogy megmaradjon magyarnak. Számunkra rettentően fontos, hogy a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola már több mint tíz éve a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű intézménye. Hogy miért? Azért, mert 50 kilométeres körzetben egyedül itt folyik magyar nyelvű oktatás. A Kúlához tartozó falvakban már évtizedek előtt megszűntek a magyar nyelvű tagozatok, a hozzánk területileg is közel álló Verbász községben legalább 20, vagy inkább 30 éve nincs magyar nyelvű oktatás. Az anyanyelv megtartása, identitásunk megőrzése érdekében és azért, hogy megmaradjunk, fennmaradjunk, számunkra különösen fontos a magyar nyelvű oktatás. Ezért a Petőfi iskola jelentőségét külön értékelni kell és mi értékeljük − fogalmazott Kozma Lívia.

Elmondta, hogy valamikor ebben az iskolában a diáklétszám sokkal nagyobb volt. Magyar nyelven például három osztályban is tanultak a diákok, most viszont egy osztályt alig tudnak indítani. De ebben nagy segítséget nyújt a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., ugyanis Kúlán lassan egy évtizede működik iskolabusz-program.

− Hogy ez mit is jelent nekünk, akik szem előtt tartjuk a magyarság érdekeit? Azt jelenti, hogy a környező településekről, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, beutaztatjuk azokat a diákokat elsőtől nyolc osztályig, akiknek a szülei szeretnék, hogy gyermekük anyanyelven, azaz magyar nyelven tanuljon. Az idei iskolaévben a program segítségével 20-22 diákot utaztatunk háztól házig, ez nemcsak számunkra, hanem a szülők számára is hatalmas segítségnek számít. Hiszen az iskolabusz a ház előtt felveszi a diákot, elhozza az iskolába, ugyanígy óra végeztével hazaviszi, azzal, hogy a Petőfi Brigád Általános Iskolában működik a napközis program is, ahol a diákok összevárják egymást, mert nem mindenkinek van egyforma óraszáma. Így tudjuk biztosítani a diáklétszámot, vagyis hogy a magyar nyelvű oktatás minél tovább megmaradjon. Azért van szükség arra, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyja a kis létszámú osztályok megnyitását, mert volt olyan év, amikor csak öt magyar diákunk volt. Reménykedünk, hogy a közeljövőben nem kerülünk újra ilyen helyzetbe, és hogy az átlag 8-10-12 utazó diák megmarad. Kúlán is érezhető ahogyan a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági és tartományi képviselői, az oktatási államtitkár síkraszállnak a magyar oktatás megmaradásáért, mi ezt ugyanis közvetlenül tapasztaljuk. Tavalyelőtt a szülők kérték egy magyar bölcsőde beindítását, hiszen sok családban mind a két szülő dolgozik. Megoldottuk. Az MNT fedezi a gyermekekkel foglalkozó szakkáder fizetését. Bízunk abban és tudjuk, hogyha magyar bölcsődébe jár a gyerek, akkor a szülők és a gyerekek magyar óvodát és magyar iskolát választanak. A diákokat jelenleg Lipárról, Veprődről, Cservenkáról, Szivácról és Verbász község területéről utaztatjuk, óvodásaink pedig Cservenkáról, Szivácról és Verbászról érkeznek. A bölcsődében jelenleg 15, kettőtől négyéves gyerek jár, ez biztosítsa később a magyar osztályok megmaradását – magyarázta Kozma Lívia.

Mindketten egyetértünk abban, hogy az MNT hatalmas feladatot vállalt a magyar oktatásban, hiszen a bölcsődétől az egyetemig támogatja a diákokat, egyetemistákat. Működik az ösztöndíjprogram, a beiskolázási csomagokkal történő támogatás, a Szülőföldön magyarul program, az Európa Kollégiumban történő elhelyezés stb.
Témát váltunk, a helyi vonatkozású tájékoztatással folytatjuk. Beszélgetőtársam elmondta, hogy az egykori önkormányzati alapítású és finanszírozású rádiót a többi vajdasági rádióval együtt magánosították.

− Ebből a magánosításból nem minden adott esetben jött ki jól a kúlai médiaház, de megmaradt a magyar nyelvű tájékoztatás. Ez azt jelenti, hogy napi 90 perces adást sugározunk magyar nyelven, hétvégén is. A havonta megjelenő községi lapban két oldalon magyar nyelvű írások jelennek meg a helyi eseményekről, az időszerű és aktuális témákról. Nemrégiben elfogadták a Magyar Nemzeti Tanács 2024−2029-es időszakra vontakozó Tájékoztatási és médiafejlesztési stratégiáját. Biztosak vagyunk abban, hogy ez valami pozitívumot is hoz a helyi kistérségű média számára, ugyanis tudni kell, hogy a szakmaiság kérdése, valamint a sajtónyelv a kistérségű médiákban azért hiányos. Nagyon nagy segítség lenne egy médiahálózat létrehozása, ez tervben is van és el is fogadták a stratégiában, ez talán majd hozzájárul mindennek a javításához, a tájékoztatás bővítéséhez és a minőség javításához. 
 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Paraczky László
Többi hír