Ugrás a tartalomra

Március 15-ére minden magyar büszke

Zentán alkalmi tiszteletadással és kegyeletes koszorúzással emlékeztek meg az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól – Ünnepi megemlékezés a Művelődési Házban
Március 15-ére minden magyar büszke

A zentai Felsővárosi köztemetőben hétfőn délután megkoszorúzták az 1848–49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyét. Alkalmi műsort adott a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület, Juhász Gyula művészeti vezető irányításával. Ünnepi beszédet mondott Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója, aki beszédében kiemelte, hogy a magyar embert március 15-e büszkeséggel és reménységgel tölti el, egyben a szabadságot és a függetlenséget is eszébe juttatja.
– Március idusa a magyar nemzethez való kötődés és együvé tartozás jelképévé vált. A nemzet közösen és tisztelettel emlékezik múltjára, elődeik szabadságért vívott erőfeszítésére és küzdelmére. Március 15-e az a nap, amelyre minden magyar büszke, mert a márciusi ifjak példaértékű cselekedetet hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal, és a tiszta szó erejével indultak harcba. Elszántan és vakon hittek abban, hogy jobbá tehetik hazájukat. Egy új jövő kezdeteként összefogott mindenki, hogy a haza fényre derülhessen. A mi kötelességünk emlékezni Batthyány grófra, Petőfi Sándorra, Táncsics Mihályra, Jókai Mórra, Kossuth Lajosra és történelmünk kiváló, meghatározó alakjaira – fogalmazott Kormányos Katona Gyöngyi.
Az ünnepi műsor és a megemlékezés után megkoszorúzták az emléksírhelyet. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Riskó Nagy László koszorúzott, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hugyik Richárd. A zentai önkormányzat nevében Czegledi Rudolf helyezte el az emlékezés virágait, a Vajdasági Magyar Szövetség községi szervezete nevében Burány Hajnalka és Sztantity Szebasztián alelnökök koszorúztak, Dabas önkormányzata nevében Kőszegi Zoltán polgármester és kísérői, a Magyar Mozgalom nevében Sándor József és Berze Gizella.
A koszorúzási ünnepséget követően a jelenlévők átvonultak a Művelődési Házba, ahol ünnepi megemlékezést tartottak „Ismét magyar lett a magyar” címmel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint Petőfi Sándor költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A rendezvény a zentai önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ gondozásában valósult meg. Az ünnepi műsorban közreműködött Fábri Géza és Fábri-Ivánovics Tünde, a dabasi táncegyüttes, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Ispiláng és Szikra, valamint az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora táncegyüttese, Szarka Hanna és Kiskomáromi Zsolna szavalókkal karöltve. Ünnepi köszöntőt mondott Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere és Kőszegi Zoltán dabasi polgármester. A zentai polgármester köszöntőjében rámutatott: 1848 fordulópont az összmagyar nemzet sorsában, határkő múlt és jövő között, szakítás az elnyomással és cselekvés azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon és megéljék eleink mindennapjaikban.
– Ma a szabadságot, a népek akaratát, a nép akaratát ünnepeljük. A magyar szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját. Megemlékezünk, és ünnepeljük a forradalom és szabadságharc hőseit, a mindennapi embereket és az ő tetteiket, felidézzük az emléküket, életüket, belépünk a történelembe, és annak máig tartó tanulságait is összegezzük. Jó példa erre Petőfi, Kossuth, Széchenyi és Batthyányi. Annyi mindenről mást gondoltak, és olyan kevés dologban értettek egyet, hogy azt felsorolni is nehéz lenne, s mégis a szabadságharc egy táborba vezette őket, egy közösségbe, egy zászló alá. A szabadság szeretete, az elnyomás elutasítása, a nemzet szabadságáért vívott nemes harc képes volt felülírni az összes egyéb vitás kérdést, mert ez a történelmi tanulság – fogalmazott a polgármester.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, hat
Többi hír
 A magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény központi épületében tartományi támogatásból megvaló
Csütörtökön ünnepeltük József Attila születésnapját, azaz a magyar költészet napját, 1964 óta ezzel az ünneppel adózu
Fehér Ferencre emlékezett az újvidéki magyarság