Kötvényeket bocsát ki Szabadka

Szabadka várhatóan az ősz folyamán értékpapírokat, pontosabban önkormányzati kötvényeket tervez kibocsátani összesen 600 millió dinár értékben, ennyit hagyott jóvá ugyanis számára a pénzügyminisztérium. Ebből a pénzből a jelenlegi munkálatok folytatásaként késő őszre és tavaszra a városi víz- és szennyvízhálózatot tervezik felújítani/bővíteni.

Mint Betyák Mária, a város pénzügyi titkárságának munkatársa az önkormányzati kötvények kapcsán elmagyarázta, ezek olyan fajta értékpapírok, amelyeket az önkormányzat valamilyen előre meghatározott projektum megvalósítása céljából bocsát ki, és a kötvényeladásból befolyó összeget másra nem is fordíthatja, majd öt-hét év alatt vissza is fizeti ezt az összeget a vásárlóknak.

– A városnak jobban megéri kötvényeket kibocsátania, és így pénzhez jutni, mint hitelt felvenni, a hitel ugyanis drágább, vagyis a városnak magasabb kamatot kell fizetnie, a kötvények után azonban ez a kamat nem haladja meg az 5-6 százalékot, amit ráadásul nem is a banknak fizet, hanem a lakosságnak és a jogi személyeknek, akiknek a befektetett pénzük utáni kamatra pedig a kötvények esetében nincs kamatadó. A kötvényvásárló a kamatadó megtakarítása mellett még a kamat magasságával is jól jár, hiszen jelenleg másfél-két százalékig lehet lekötni a pénzt, az önkormányzati kötvények után viszont a kamat 5-6 százalék. Tehát mindkét félnek előnyökkel jár az önkormányzati kötvény – mondta Betyák Mária.

Külföldön a kötvénykibocsátás és az önkormányzati kötvények már nagyon ismertek, de a szerb piac ebből a szempontból elég fejletlen, s eddig csak az állami kötvények voltak nálunk ismertek, az utóbbi időben megkezdték azonban az önkormányzati kötvények kibocsátását is. Eddig Újvidéken, Nagybecskereken, Pančován, Šabacon és Stara Pazován adtak ki önkormányzati kötvényeket, s hozzájuk csatlakozik most majd Szabadka is. 2011 után megváltozott a törvény, amely alapján Šabac és Stara Pazova már szabad eladásban árulta a kötvényeket, míg korábban a kötvénykibocsátás folyamata alatt megegyeztek, hogy ki vásárolja meg a kötvénycsomagot, s ennek a két városnak a tapasztalata nagyon sokat jelent a többi önkormányzatnak, melyek most terveznek kötvényt kibocsátani, így Szabadkának is. Šabacon és Stara Pazován a kötvényeket 50-50 százalékban bocsátották megvásárlásra a fizikai és jogi személyek, például vállalatok, bankok, pénzalapok számára, s a tapasztalat azt mutatja, hogy ez jó arány, így valószínűleg Szabadka is ezt fogja alkalmazni.

– A kötvényeket a kiadás alatt a fedőszervezetnél, banknál vagy brókerháznál nyitott számlán kell befizetni, amelyik a kötvények eladásának technikai részleteit intézni, majd a kiadás befejeztével a tőzsdén lehet majd adni-venni. A vevőnek megvan az a szabadsága, hogy ha kötvényt vett, de meggondolta magát, és nem szeretné megvárni a futamidő végét, akkor azokat korábban eladhatja a piacon – tőzsdén. A tőzsdén eddig a régi devizabetétek voltak ilyen értékpapírok, melyek most járnak le, s ha ezeket is kifizetik, a tőzsdén nem lesz semmilyen állampapír, kötvény, amivel lehetne kereskedni, ezért az önkormányzati kötvények valószínűleg fellendítik majd a tőzsdepiac forgalmát is, mivel Szabadkán kívül más önkormányzatok is terveznek kötvényeket kibocsátani. A kötvényeket saját tervünk szerint alakíthatjuk. Lehetséges olyan periódust kialakítani, amíg csak az évi kamatokat fizetjük ki (hiteleknél ún. móratóriumi időszaknak is hívják), és utána a megmaradó évekre osztják szét a fennmaradó összeget. Pl. ha egy kötvényt 7 éves periódusra adunk ki, az első 2 évben csak a kamatot fizetjük ki (ez általában a befektetési és a kezdeti megtérülési idő), a fennmaradó összeget pedig a fennmaradó 5 év alatt egyenlő elosztásban fizeti az önkormányzat. A kamatot természetesen mindig a megmaradt részre számolják. Ilyen példát követtek Šabacon is.

Betyák Mária hozzátette, a kötvénykibocsátás pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, így nagyon sok konkrétumot még nem tudnak mondani. Mint tőle megtudtuk, szigorú szabályok alapján határozzák meg, hogy mekkora értékben lehet önkormányzati kötvényt kibocsátani, az ugyanis nem veszélyeztetheti az önkormányzat fizetőképessége. Ha ennek a feltételnek nem tesz eleget a város, a pénzügyminisztérium nem ad engedélyt a kötvénykibocsátásra. Szerbiában vannak is olyan városok, községek, melyek bár szeretnének ilyen módon pénzhez jutni és fejlődni, de nem kapták meg a szükséges engedélyeket. Az önkormányzati kötvény esetében a város teljes vagyonával felel annak kifizetéséért, így a kötvény megvásárlói, legyen szó polgárokról vagy vállalatokról, intézetekről biztosan számíthatnak a pénzükre, de a város szempontjából sem jár kockázattal, van elég nagy vagyona ahhoz, hogy a kötvényeket ki tudja fizetni.

– A kötvények eladásából befolyó pénzt a város a vízvezeték és a csatornahálózat felújítására/bővítésére költi majd, erre ugyanis nincs elegendő pénz, és sok időbe telne, mire sikerülne akkora összeget összegyűjteni, hogy ezek a munkálatok folytatódjanak. Márpedig a város fejlődni akar, s a pénzre most van szükség, aminek előteremtéséhez az önkormányzati kötvények kibocsátása jelent módot. A kötvények őszig kibocsátásra kerülnek, ami azt jelenti, hogy már ősszel, illetve jövő tavaszra, vagyis amint az időjárás engedi, rendelkezésre áll majd a pénz, és folytatódhatnak a munkálatok, hiszen addig lesz idő a terveket is előkészíteni és a kivitelezőt is kiválasztani.

Aki kötvényt szeretne vásárolni, az kísérje figyelemmel Szabadka város hivatalos honlapját, ott időben közzéteszik majd a részleteket.