Ugrás a tartalomra

Vajdaságban számos beruházás megvalósul

Kovács Elvira: Az albán és szerb nép megbékélése elengedhetetlen a hosszú távú együttműködés érdekében
Kovács Elvira: Érdekünk az unióhoz való csatlakozás

Minden politika sikere abban rejlik, hogy az egész ország területén, legyen szó Koszovóról vagy Vajdaságról, minél jobb életkörülményeket teremtsen, olyan hangulatot, amely ott tartja és megtartja a polgárokat a szülőhelyükön. Éppen ezért fontos a Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezés, illetve minden út, ami összeköti a szomszédos országokat Szerbiával – emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amikor az ország eurointegrációja szempontjából közelítette meg a napirenden szereplő koszovói kérdést, azaz a Belgrád–Pristina-párbeszédről szóló jelentést.

Kovács folytatva a gondolatatit kiemelte, a Belgrád–Pristina-párbeszédet az Európai Unió közreműködésével 2010-ben kezdték meg. Miután Szerbia az EU-integráció útját tűzte ki célul, 2013-ban aláírta az úgynevezett brüsszeli megállapodást, amiben többek között a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem fogja akadályozni a másikat az eurointegráció útján, és nem is fog ösztönözni másokat arra, hogy akadályozza a másik társulási folyamatait. Szomorúnak nevezte azt a tényt, hogy a polgároknak az Európai Unió iránti szimpátija csökken, a folyamatok lassúsága miatt türelmetlenné váltak, és elfáradtak a várakozásban. Éppen ezért fontos, hogy Szerbia minél határozottabb és proaktív kommunikációt folytasson az EU felé, hogy a polgárok is érezzék a társulási folyamat hozadékait – szögezte le. Hozzáfűzte, a társulási folyamat 2014-es kormányközi konferenciáján megállapították, hogy a Belgrád és Pristina közti viszony rendezésének egyik fontos kitétele, hogy megszervezzék a helyi választásokat Koszovó területén, illetve létrehozzák a szerb községek közösségét.

Kovács Elvira rámutatott, hogy az eurointegráció, illetve a Belgrád és Pristina közti viszony normális mederbe terelése párhuzamosan halad, sokszor a két kérdés egybefolyik. Rámutatott, a 2021-es szerbiai jelentés kapcsán az Európai Parlament határozatot hozott, ami ugyan nem kötelező érvényű, és sok esetben az osztályzással sem ért egyet Szerbia, mégsem menekül attól, hogy szembenézzen az ajánlásokkal.

– Az eurointegrációs bizottság elnökeként ígérem, hogy amint megalakul a kormány, meghívjuk a Európai Parlament jelentéstevőjét, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket – mondta Kovács Elvira, majd hozzáfűzte, ezt követően a jelentés a paralement elé kerül. Rámutatott, a legutóbbi jelentés rámutat a szerb és az albán nép történelmi megbékélésére, s ez Kovács Elvira szerint elengedhetetlen az intézmények szintjén történő együttműködéshez és a hosszú távú eredményekhez.

– Belgrád kész a kompromisszum megtalálására, sajnos Pristina erre nem mutat hajlandóságot. Ezért a párbeszéd fordulópontra került, és a jelentés is rámutat erre. Az Európai Uniónak kell a jövőben nagyobb nyomást gyakorlnia Pristinára, hogy a megállapodásban foglaltaknak eleget tegyen, a tárgyalások résztvevőjeként ez kötelessége is – mutatott rá.

Aleksandar Vučić Kovács Elvirának válaszolva rámutatott, tiszteli a munkáját az eurointegrációs bizottságban, ám attól tart, az Európai Parlament jelentéstevője nem biztos, hogy Szerbia legnagyobb barátja.

Annak ellenére, hogy a képviselők napirendjén a Belgrád–Pristin-párbeszéd 2021. június 15-e és 2022. szeptember 1-je közti időszakra vonatkozó jelentés szerepelt, a képviselők tegnap kihasználták az alkalmat, hogy más témákat is felhozzanak, így Aleksandar Olenik, az Együtt Vajdaságért képviselői csoport képviselője rámutatott arra, hogy a köztársasági képviselőház a mai napig nem hozott törvényt Vajdaság pénzeléséről, holott az alkotmány kötelezi erre, hogy a tartomány területén több településen nincs ivóvíz, illetve a Gasprom 7 helyett 3 százalékos illetéket fizet a kitermelt gáz után. Vučić válaszolva elmondta, hogy azzal, hogy még nem született meg a Vajdaság pénzeléséről szóló törvény, a tartomány nem vesztett, sőt bizonyos városok sokkal nagyobb költségvetéssel rendelkeznek, jelentős beruházások valósulnak meg, így Nagybecskereken épül a vízgyár, ami 2023-ban már technikai vízzel látja el a várost, 2024-re pedig ivóvízzel. Vízgyár épül Nagkikindán, Hódságon, Temerinben és Belcsényben (Beočinban) is.

A Belgrád–Budapest vasútvonal várhatóan már 2026 elején összeköti a két várost, azzal, hogy a területkisajátítás a végéhez közeledik, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok az Újvidék-Szabadka közti szakaszon.

Aleksandar Jovanović Ćuta, a Moramo-Zajedno képviselői csoport képviselője ugyanakkor az infrastrukturális beruházások környezetvédelmi problémájára hívta fel a figyemet, amire az államfő azzal válaszolt, hogy a lítiumkitermelés leállítása a legrosszabb döntés volt, ugyanis ezzel Gornja Nedeljica szegényebb lett több új munkahellyel.

A képviselők közül többen arra is rámutattak, hogy a koszovói kérdés megoldása kulcsfontosságú a Balkán békéjének megőrzése érdekében, arra kérte például Jahja Fehratović, az igazság és a megbékélés pártja képviselője az államfőt, semmiképpen se engedje meg, hogy az új generációkis megéljék azt a tarumét, amivel a kilencevnes években számos polgárnak szembesülnie kellett.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, MH
Többi hír