TUDOMÁNYOS ETIKAI KÓDEX

Napirenden szerepel a többi között a tudományos kutatásokról szóló törvényjavaslat is, amely ugyan közvetlenül nem tér ki a nemzeti kisebbségekre, mégis jobb feltételei lesznek a kutatómunkának, tudtuk meg Vicsek Annamáriától, a VMSZ képviselőnőjétől.

– Erre a törvényjavaslatra elsősorban azért volt szükség, hogy a 2015-ben lejáró tudományos és technológiai fejlesztési stratégia után az új stratégiájához jó alapot adjon, illetve megalapozza a minőségi tudományos kutatómunkát, a tudományos eredmények alkalmazásának javítását, valamint a tudományos kutatással és technológiai fejlesztéssel foglalkozó szervek, bizottságok és más szervezetek munkáját hatékonyabbá, sikeresebbé tegye. Eddig öt évre szólt a stratégia, most pedig az új javaslat értelmében 5–10 évre szól majd. A törvény elfogadása után 90 napon belül el kell hogy készüljön az új stratégia is – elemezte az újdonságokat a törvényben Vicsek Annamária. – Az országos tudományügyi és technológia fejlesztési tanács tagjainak számát 17-ről 14-re csökkenti a hatékony működés céljából. A tanácstagok kinevezésekor a tanácstag-javaslattevők három-három tagot javasolhatnak, közülük a kormány választja ki azokat, akiket a legmegfelelőbbnek tart. Ezentúl bővítették ennek a tanácsnak a feladatköreit, hatásköreit, így a tudományos kutatási programok kiválasztásának és értékelésének, valamint a finanszírozásának a kapcsán a tanács előzetes véleményt ad. Ehhez a tanácshoz a kisebbségi nemzeti tanácsok nem adnak tagot – tudtuk meg a képviselőnőtől. Hozzátette, a tudományos kutatásokról szóló törvényjavaslat meghatározza a kiemelt jelentőségű kutatóközpontok státusmeghatározásának kritériumait, illetve azt is, hogy milyen feltételek mellett lehet valaki kutató, kutatógyakornok, munkatárs vagy vezető kutatómunkatárs. Újdonságnak számít a tudományügyi etikai bizottság létrehozása, amely után meghozzák majd a tudományos etikai illemtani kódexet, amely az etikai, erkölcsi értékeket tartja majd szem előtt.