Ugrás a tartalomra

Tanácskozás a vagyon-visszaszármaztatásról: A kollektív bűnösség elvének a levétele elengedhetetlen

A törvényt nem a polgárok érdekében alkották meg, hanem az EU-s tagjelölti státus elnyerése céljából

A köztársasági parlament szeptember második felében tárgyalja a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslatát, a Vajdasági Magyar Szövetség a hétvégén szakmai tanácskozást szervezett azzal a céllal, hogy parlamenti képviselőik az érintettekkel és a téma szakértőivel együtt alakíthassák ki végleges álláspontjukat és a benyújtandó módosítási indítványaik tartalmát. A konferenciára meghívták történelmi egyházaink, a vajdasági magyar politikai pártok képviselőit, történészeket, jogászokat.

Pásztor Bálint képviselő nyitotta meg a szemináriumot, szavai szerint nem ez az első szakmai tanácskozás, amikor az érintettek véleményét is kikérik. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslat szeptember 6-án került a parlamenti eljárásba, a szabályozással kapcsolatban Pásztor elmondta: ez egy olyan jogszabály, amely az egyik legfontosabb, ugyanis a demokratikus kormányok hatalmas adósságáról van szó.

— A szerbiai demokratikus fordulat óta sajnos az eddig kormányok egyike sem tartotta be ígéretét. Egy nagyon rövid közvita előzte meg a törvényjavaslat kormány által történő elfogadását. Ma már világos, hogy melyek azok az észrevételek, amelyek bekerültek a törvénybe — mondta Pásztor. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslat egyes pontjai diszkriminatív és igazságtalan a magyarságra, a többi kisebbségre nézve, a törvény készítői elsősorban az Európai Uniónak kedveztek és nem Szerbia polgárainak.

Varga László köztársasági népképviselő hozzátette: a VMSZ elnöksége mintegy 15 olyan észrevételt fogalmazott meg a vagyon-visszaszármaztatási törvényjavaslattal kapcsolatban amelyek közül többet is elfogadott a törvényt előkészítő munkacsoport.

— Nem okozott meglepetést számunkra az, hogy nem a legfontosabb észrevételeinket fogadták el, sokkal inkább a különböző részletkérdésekre vonatkozó megjegyzéseinket vették figyelembe — emelte ki Varga, majd hozzátette, hogy a restitúcióról olyan törvényt, amely kielégítene minden elvárást nem lehet megalkotni. A VMSZ-nek első, és alapvető elvárása a törvényjavaslattal kapcsolatban az igazságosság. A javaslatok közül a többi között elfogadták a kárpótlás mikéntjére vonatkozó észrevételt, nevezetesen a pénzbeni elégtétel esetében nem dinárban határoznák meg az értékpapírok értékét, hanem euróban, de a határidő is módosul, 20 helyett 15 évre, vagyis ennyi idő alatt lehet majd beváltani az államkötvényeket. Emellett a bírósági illetékek alól is mentesítve lesznek az érintettek.

— Összességében a törvény-javaslat által összeállított modellel kapcsolatban nincs reális lehetőség arra, hogy teljes mértékben megváltoztassuk azt, amit a kormány elfogadott. A kabinet hallani sem akar a csereingatlan útján történő vagyon-visszaszármaztatás lehetőségére — tette hozzá Varga. Elfogadhatatlan a törvényjavaslat azon rendelkezése is, hogy az csak az 1945. március 9-e után elkobzott vagyonra vonatkozik, továbbá a nincs igazi szándék arra, hogy a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvét kitöröljék a törvény szelleméből.

— A vagyon-visszaszármaztatási törvény kimondja, hogy azok, akik a második világháború során megszálló erők kötelékébe tartoztak, azokat automatikusan kizárják a folyamatból, függetlenül attól, hogy elkövettek-e bármit. Ez azt jelenti, hogy kollektíve mindenki, aki 1941-1945 között teljesítette az akkori hadkötelezettségét a Magyar Honvédségben, azt kizárják. Ez az az eleme a törvénynek, aminek a megváltoztatásáért foggal körömmel harcolni fogunk. Ezzel összefüggésben van a rehabilitálásról szóló törvény egyes rendelkezései is, nevezetesen akit a fölszabadulás után megöltek, annak leszármazottja nem nyújthat be rehabilitálási kérelmet. Ebből az következik, hogy legális, legitim volt az általános bosszú — mondta Varga. A képviselők megerősítették hogy semmi körülmény között sem szavazzák meg a törvényt, ha az említett módosításokat nem hajtják végre.

A vitában összesen 18-an kértek szót, például Balzam Tibor óbecsei jogász elmondta, hogy a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt nem a polgárok érdekében alkották meg, hanem csak az EU nyomására, a tagjelölti státus elnyerése céljából. Teleki Júlia az erkölcsi kártérítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Milan Uzelac, a szabadkai Vagyon-visszaszármaztatásért Alakult Szövetség elnöke elmondta, hogy a restitúciós törvény értelmében az állam csak nagyon csekély mértékben kárpótolna természetben, előtérbe kerül majd az értékpapírokkal való kártérítés, ám ez esetben az érintettek jóval kevesebbet kapnak vissza eredeti vagyonukból. László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom tartományi képviselője szerint a mostani baloldali szerb kormánynak az az érdeke, hogy minél olcsóbban megússza a restitúciót, hiszen tulajdonképpen ők a jogutódjai azoknak, akik annak idején elkobozták a vagyont.

Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzátette: a legfontosabb feladat annak a vonalnak a meghúzása, amely nem teljesülése esetében kockáztatni kell azt, hogy egyáltalán ne legyen vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény. A tanácskozáson elhangzott: ha a törvény nem születik meg és Szerbia nem szerzi meg decemberben a tagjelölti státust, akkor az nem a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény miatt lesz, hanem Koszovó kérdése miatt. A vita után Pásztor Bálint elmondta, hogy a VMSZ parlamenti képviselői hamarosan benyújtják a módosítási indítványokat, azonban ezek az indítványok különböző súlyúak.

— A kollektív bűnösség elvének a levétele nélkülözhetetlen, és ez az a pont, amitől nem tudunk eltekinteni — mondta Pásztor, majd hozzátette, hogy abban az esetben, ha a kollektív bűnösség elvét sikerül eltöröltetni a törvényből, és ha az nem lesz diszkriminatív, akkor a jogszabályt megszavaznák, annak ellenére, hogy bizonyos jogi megoldásokkal nem értenének egyet.

Vajdaság Ma

Többi hír