Magyar siker

Olyan sikert ért el a magyar diplomácia a szerb rehabilitációs törvény kikényszerítésével, amelynek csak pozitív üzenetei vannak. A rendszerváltozás óta első alkalommal sikerült politikai eszközökkel higgadtan, magabiztosan és – ami a legfontosabb – hatékonyan megváltoztatni egy magyarok ellen irányuló diszkriminációs szándékot határainkon túl.

Az egyes ügyek miatt menetrendszerűen elhangzó bírálatok, tiltakozások, méltatlankodások helyett most időben sikerült megtalálni a megfelelő lépést a megoldáshoz. Uniós tagjelölti státusz vagy kicsinyes bosszú a délvidéki magyarokon? – leegyszerűsítve e dilemma elé állította a magyar kormány Szerbiát, s a döntés az utolsó pillanatokban ugyan, de megszületett. Míg a néhány héttel ezelőtt elfogadott szerb kárpótlási törvény az 1941 és 1945 közötti megszállásra hivatkozva gyakorlatilag a teljes vajdasági magyarságot kirekesztette a kárpótlásból, addig a tegnap megszavazott rehabilitációs jogszabály nemcsak a kollektív bűnösség elvét törli a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából azzal, hogy csak egyéni felelősségre alapoz, de a korábban elítélteknek is esélyt ad a felmentésre. Az előző hetekben nem a szerb parlamenti többség lett felvilágosultabb vagy nagyvonalúbb, csupán egy okos válasz fogalmazódott meg Belgrádban.

Jó üzenet ez a magyar siker az uniós tagságunkban csak negatívumot látóknak, de azoknak is, akik örökké csendes, bólogató szerepet szánnának Magyarországnak Brüsszelben. Ahogyan a vakmerőség és a bátorság között is nagy különbség van, úgy a hőzöngés sem egyenlő az érdekérvényesítéssel. Magyarország – sok más államhoz hasonlóan – uniós tagságát kihasználva, nyomásgyakorlással szerzett érvényt akaratának. A jó diplomácia egyebek mellett ezt is jelenti. Szerbia nyilvánvalóan érzi és a helyén kezeli az utóbbi hetek történéseit. A Koszovóban ragadt szerbek nehéz helyzetéből kiindulva tisztában kell lennie azzal, hogy miért fontos Magyarországnak a kisebbségben élő nemzetrészek melletti kiállás. A kulturális autonómia kereteit megteremtő nemzeti tanácsok létrehozásával Belgrád korábban már megmutatta, van egy európai arca is. A mostani lépése azt jelzi, a diplomáciai érettség terén is készen áll az EU-tagjelöltségre. Nem kérdés, hogy néhány év múlva az akkor már EU-tag Szerbiával több lesz a térségbeli közös érdek, mint a vitatéma.

Nemzetpolitikai szempontból is rendkívül pozitív az üzenete a magyar sikernek. Egyrészt azt a sokat hangoztatott elvet, miszerint a nemzeti érdekek mindenek felett állnak, most „élőben” sikerült érvényesíteni. Másrészt újra bebizonyosodott, hogy a nemzetpolitika csak akkor működik hatékonyan, ha a határon túli magyar képviseletekkel szoros együttműködésben hoz döntéseket a kormány. A Vajdasági Magyar Szövetség tudta, hogy mikor és mit kell lépnie a jogfosztás ellen, s ebben azonnal partnert talált Magyarország kormányában. Mert ők odaát igenis mindig jobban tudják, mi a jó nekik. Ezért fontos a határon túliak belső vitáinak feloldásához, az egységes vélemény kialakításához segítséget nyújtani Budapestről. Kölcsönös bizalom nélkül ugyanis nem működhet hatékonyan a nemzetpolitika. Az utóbbi hetek összmagyar tanácskozásai (Magyar Állandó Értekezlet, Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, Magyar Diaszpóra Tanács) határozott elmozdulást mutattak a szorosabb együttműködés irányába, s úgy látszik, ma már mindenki előtt világos, hogy a sérelempolitika, a szüntelen önsajnálat helyett az okos érdekérvényesítésnek jött el az ideje.

Magyar Nemzet