A kisebbségnek nem kötelező a cirill írásmód
A köztársasági képviselőház egyhangúlag megszavazta szerdán a szerb nyelv közéletben való használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvényjavaslatot, melynek szerves részévé vált a Vajdasági Magyar Szövetség által benyújtott három módosítási indítvány is. Ezek ugyanis kizárják a kisebbségi jogok csorbulásának lehetőségét.
Azt, hogy a tárgyalások és a parlamenti felszólalás eredményeként a kormány támogatta a VMSZ mindhárom módosítási indítványát, és hogy azok a törvényjavaslat részévé váltak, először Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti csoportjának vezetője tette közzé saját közösségi oldalán. Ma pedig a képviselők a hétfőn megkezdett parlamenti ülés folytatásaként, a napirenden szereplő törvényjavaslatra benyújtott módosítási indítványok megvitatásakor kiemelték, hogy a hatalom ezúttal is bizonyította demokratikus elveit és hozzáállását, illetve azt is, hogy nem kívánja a Szerbiában élő kisebbségek jogait csorbítani, de a szerb népnek is őriznie kell saját hagyatékát, így az eltűnőben levő cirill írásmódot is. Rámutattak, a nyelvhasználattal együtt az írásmód is az adott nép identitásának részét képezi, ám a felszólaló képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy nem elég a szerb nyelvet használni, vagy cirill betűkkel írni, a mondanivalót, a nyelvhasználat helyességét is szem előtt kellene tartani.
Úri Emese, a VMSZ parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott, hogy a szerb népnek jogában áll a saját indentitásának megőrzése érdekében lépéseket tenni, de azok nem csorbíthatják többek között az Alkotmány nyújtotta kisebbségi jogokat. Rámutatott, a benyújtott módosítási indítványok éppen a jogok csorbulásának lehetőségét zárják ki.
A képviselő asszony kiemelte azt is, hogy a szerb nyelv egyike annak a tíz nyelvnek a világban, amelyek két írásmódot használnak, így arra szólított fel, hogy a latin írásmód használatát is őrizni kell, majd azokat az eseteket hozta fel, amelyekben a cirill írásmód gondot okozhat, mint például az informatikai szakszavak. Elmondta, a többnyelvűség érték, az identitástudat megőrzése pedig nem zárja ki más népek identitásának tiszteletét.
A szerb nyelv közéletben való használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával a képviselők elfogadták azt is, hogy e törvény alkalmazásával nem zárják ki a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának használatát sem. Továbbá, a törvényben megfogalmazott adó-, illetve más jellegű könnyítésekkel – amelyekkel a cirill írásmód használatát igyekeznek népszerűsíteni a magánszektorban – élhetnek majd azon gazdasági társaságok is, melyek tevékenységük során a hivatalos nyelvhasználatban levő kisebbségi nyelvet és írásmódot alkalmazzák.
A törvény előírja azt is, hogy az állami pénzekből is támogatott rendezvények logóját kötelezően cirill betűkkel kell kiírni. A módosítási indítványnak köszönhetően kivételt képeznek majd azok a rendezvények, amelyek egy adott nemzeti kisebbség kulturális örökségének védelmét, ápolását és bemutatását szolgálják.
A törvényjavaslat megszavazását a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napjára időzítették. Szeptember 15-én ugyanis Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság arra emlékezik, hogy 1918. szeptember 15-én áttörte a szaloniki frontot. Ezt az ünnepet közös ünnepként tavaly tartották meg először. Az idén is Szerbia utcáira, de a boszniai Szerb Köztársaságban is minden térre és főutcára kihelyezték a nemzeti és állami zászlót, ezzel jelképezve a szerb egységet. A parlamenti képviselők felszólalásukkor arra bátorították a polgárokat, hogy minden háznál helyezzék ki az ország zászlaját.
Belgrádban trikolorban pompáztak a kiemelt építmények, megvilágították ugyanis az Ada-hidat, a Branko-hídat és az Albánia-palotát. A központi ünnepi rendezvényt a Száva téren, a múlt évben felavatott Stefan Nemanja-szobornál tartották meg, többek között megemlékeztek az első világháború nagy katonai vezetőiről is.
Az ünnepség ágyútűzzel kezdődött a Kalemegdan várról. Körsétát is szerveztek, a tömeg egy része a Vuk vojvoda parktól indult, a másik pedig a Filológiai Kar előtt levő Njegoš-szobortól. A Köztársaság téren találkozva már együtt folytatták a sétát a Slavija körforgalomig, ahol a Szent Száva-templomtól induló tömeggel forrtak össze, hogy együtt ereszkedjenek le Stefan Nemanja szobrához. Itt Aleksandar Vučić államfő és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina elnökségének szerb tagja szólt a néphez a kora esti órákban.
Ez alatt az idő alatt a Száva és a Duna torkolatánál, Újbelgrádban a katonaság tartott fegyver- és hadászatifelszerelés-bemutatót. A Katonai Múzeum pedig a szaloniki front áttörésének szentelte kiállításának témáját, így az első világháborúból származó egyenruhákat és fegyvereket tekinthettek meg a múzeum látogatói.
