A jól működő parlamentekért

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) Politikai Bizottsága áprilisban választotta meg Kovács Elvirát, a szerbiai köztársasági képviselőház alelnökét, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét jelentéstevőnek. A napokban a Sevillában (Spanyolország) megtartott ülésen jelentésének munkaváltozatában Kovács Elvira a parlamenti többség és az ellenzék közti viszonyt vizsgálta a demokráciában, az ellenzék és a hatalmi többség közös felelősségére és a társadalommal szembeni szolidaritására mutatva rá.

– A jelentés a Velencei Bizottság jól átgondolt, részletes elemzést követő, átfogó javaslatain alapszik, amit 2019 júniusában fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy milyen jogai és kötelezettségei kell hogy legyenek az ellenzéki és a hatalmi többségben tevékenykedő képviselőknek a jól működő parlamentekben. Sajnos ma már nagyon sok tagállamban oda jutottunk, hogy a polgárok elveszítették a képviselőházakba vetetett bizalmukat, nem olyan az ülések munkamenete, mint amilyennek lennie kellene, aminek következtében a parlament nem tölti be a saját szerepét, holott egy nagyon fontos intézményről van szó. A jelentésem célja tulajdonképen a Velencei Bizottság javaslatainak népszerűsítése a különböző tagállamok felé, hogy a jó gyakorlatokat a saját nemzeti parlamentjeikben is alkalmazni tudják – emelte ki Kovács Elvira lapunknak a sevillai útját követően.

Kovács Elvirától megtudtuk, hogy a jelentés elkészítését ő maga ugyan megörökölte, és bár elődje nem dolgozott rajta kellő alapossággal, a határidő pedig a jövő év elején lejár, ő mégis arra törekszik majd, hogy kész jelentést mutathasson be az ETPK októberi plenáris ülésén.

Kérdésünkre válaszolva, hogy ez a jelentés miként foglalkozik Szerbiával, elmondta, a Velencei Bizottság javaslatai különböző kérdéseket vetnek fel, így például azt is, hogy a parlamenti ellenzék milyen módon tudja ellenőrizni a kormány munkáját, a felvetett kérdésekre időben érkeznek-e a kormánytól válaszok hozzájuk, ugyanakkor a mandátumok kérdését is felveti, többek között azt, hogy mennyire igazságos, ha egy képviselő „átigazol” egy másik pártba, és viszi magával a korábban megszerzett mandátumát. Ezekre a kérdésekre pozitív és negatív példákat hoz fel nem csak a tagállamokból, hanem az egész világból, rámutatva azokra a megoldásokra, amelyekben az ellenzék és a hatalmi többség konstruktívan tud együttműködni.

– Néhány helyen említik Szerbiát is, tehát elemzik, hogy melyik parlamentben milyen működési formák vannak, az én jelentésem azonban, amit a titkársággal karöltve készítek, nem említi a tagországokat, csak a javaslatokat próbáljuk népszerűsíteni a tagállamok felé – mutatott rá Kovács Elvira.