Ezúttal elismerés Szerbiának

Nemcsak a nemzeti önfeladás, hanem a nemzeti érdekérvényesítés dátuma is december 5-e – A rehabilitációs törvény kapcsán nyilatkozott Budapesten Németh Zsolt és Pásztor István

A magyar diplomácia egyik legjelentősebb sikerét ünnepelhetjük ma, hiszen néhány órával ezelőtt a szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt, amely módosítja a kárpótlási törvény általunk kifogásolt passzusait – jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár azon a sajtótájékoztatón, amelyet Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével közösen tartott a Magyar Országgyűlés épületében hétfőn, ahol elhangzott: Magyarország támogatni fogja Szerbia EU-tagjelölti státusát.

A külügyi államtitkár elismerését fejezte ki Szerbiának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és az összes magyarországi parlamenti pártnak is. Németh Zsolt felhívta a figyelmet: a szerb rehabilitációs törvény olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a kollektív bűnösség elvének eltörlésén túl a kollektív bűnösség elvének áldozatul esettek gyorsított rehabilitációját is lehetővé teszik. „Ha Szerbia fontolóra vesz egy jelzést, amelyet egy szomszédja ad le, ha elfogadja a javaslatainkat, az elismerést érdemel. Ha hangot adtunk korábban a kritikánknak, akkor most elismerésünket is ki kell fejeznünk Szerbia irányába” – emelte ki az államtitkár, aki szerint a tegnapi törvény elfogadásával Belgrád megvetette az alapját annak, hogy Magyarország és Szerbia között olyan történelmi megbékélési folyamat bontakozhasson ki, amelyre évek óta várnak a magyarok a határ mindkét oldalán.

Németh Zsolt elismerését fejezte ki a VMSZ és Pásztor István irányába is, mondván: a magyar érdekek melletti határozott kiállásuk egyértelművé teszi: a nemzeti alapon szerveződő pártoknak van létjogosultságuk. „Remélem, most nagyon szégyellik magukat azok a magyarok, akik a kárpótlási törvényre igennel szavaztak néhány hónapja” – tette hozzá a külügyi államtitkár, aki egyúttal elismeréssel szólt a nemzeti együttműködés rendszeréről, amelyben ez alkalommal helyet kaptak „a magyarországi ellenzék és a határon túli magyar pártok, amelyek minden fórumon egyértelműsítették, hogy támogatják a vajdasági magyarokat”. „Jól példázzák a történtek, hogy a mindenkori magyar kormánynak nem kell az önfeladás politikáját választani: megmutatkozott, hogy lehet egyszerre támogatni egy szomszédunk integrációs erőfeszítéseit, és érvényesíteni ebben a folyamatban a nemzeti érdekeket is” – szögezte le a parlamenti külügyi államtitkár, aki szerint a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás hetedik évfordulóján sikerült elérni, hogy ne csak a nemzeti önfeladás évfordulója legyen ez a dátum, hanem a nemzeti érdekérvényesítésé is.

Pásztor István kijelentette: december 5-e sokunk számára egy újfajta olvasatot kap, hiszen immár az együttes nemzeti erőfeszítés eredményességét példázza. A VMSZ elnöke köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Martonyi János külügyminiszternek és Németh Zsoltnak azért az erőfeszítésért, amit az elmúlt hónapokban tanúsítottak a vajdasági magyarság érdekében. Köszönetet mondott a parlamenti pártoknak és a Kárpát-medencei magyar szervezeteknek is, amiért a szerbiai rehabilitációs törvény ügyében nemzeti konszenzusra jutottak, így segítve a magyar érdekérvényesítés sikerét. „Miután minden akadály elhárult, ezért arra kérjük a magyar kormányt, hogy támogassa Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit” – emelte ki Pásztor István. A politikus emlékeztetett: a szerb parlament módosította a rendőrségre vonatkozó törvényt is, így már semmi sem akadályozza, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarok e testület kötelékébe lépjenek. Kiemelte: a VMSZ jogsegély-szolgálatot nyújt mindazoknak, akik az 1940-es évek folyamán a kollektív bűnösség elvének áldozatai voltak, rehabilitációs és kárpótlási követeléseiket minél egyszerűbben intézhessék.

Újságírói kérdésre válaszolva a VMSZ elnöke hangsúlyozta: nem kell behívóktól tartania a vajdasági magyarságnak, aki idézést kap a honvédelmi szervektől, nyugodtan tegyenek annak eleget, hiszen pusztán adategyeztetésről, nem pedig katonai behívóról van szó.

Németh Zsolt elmondta: nagyon komoly viták várhatóak az EU-bővítési csomag egészével kapcsolatban, de Magyarország a maga részéről támogatja minden jelentkező szándékait, hiszen teljesültek azok a sajátos feltételek, amelyeket Budapest megfogalmazott. „Bízom benne, hogy Szerbia, csakúgy mint Montenegró, Macedónia és a többi érintett állam esetében az Európai Bizottság javaslatait jóváhagyja az Európa Tanács” – szögezte le a külügyi államtitkár.

A Magyar Szónak nyilatkozva Pásztor István a kormányfővel való hétvégi találkozója kapcsán elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök fontosnak tartotta, hogy vele és Martonyi János külügyminiszterrel hármasban is megvitassák az aktuális helyzetet, hiszen hétfőn a külügyi tárca vezetőjének már Brüsszelben kellett képviselnie a magyar álláspontot. „Végigvettük, hogy milyen eredményeket hozhat a hétfő a szerb parlamentben, s hogy az egyes eredmények ismeretében milyen lépéseket tesz a magyar diplomácia, hiszen a hétfői EU-külügyminiszteri találkozón, ha nem is formálisan, de lényegében eldől, mi lesz a december 9-i bővítési szavazás eredménye” – pontosította a VMSZ elnöke. Hozzátette: Szerbia tagjelölti státusával kapcsolatosan a végleges uniós döntést befolyásolhatja a Koszovóval kapcsolatos EU-álláspont, de a magyar véleményt ez nem módosítja.

Arra a kérdésre, hogy kockázatos volt-e a szerb uniós társulás esetleges magyar megvétózását kilátásba helyezni, Pásztor István azt válaszolta: amikor az ember rendkívüli lépésre szánja magát, az mindig hordoz rendkívüli kockázatot is. „A szerb belpolitika a magyar álláspontot mellberúgásként élte meg. Nem szokott hozzá a szerb politika ahhoz, hogy a magyarok ilyet tegyenek – sem a vajdasági magyaroktól, sem a budapesti kormányzattól nem tapasztaltak korábban ilyen fellépést. Remélem, hogy nem is kell hozzászokniuk az ilyen magatartáshoz, mert ez azt jelentené, hogy nem hoznak többet bennünket ilyen helyzetbe. De ha mégis megtörténne, nem riadunk vissza hasonlóan kemény fellépéstől. Sok dologról lehet tárgyalni, sokféle kompromisszumot lehet kötni, de vannak ügyek, amelyek esetében nem lehet kompromisszumot kötni. Ezek közé tartozik a magyarság kollektív bűnössé nyilvánításának elutasítása. S függetlenül attól, hogy az esetleges vétó mekkora veszélyt rejtegetett Magyarország és a vajdasági magyarság számára (hiszen megbélyegezhettek volna bennünket, hogy mi döntjük be az ország uniós törekvéseit), azt hiszem, jól léptünk. Elképzelhetetlen elfogadnunk, hogy ismét megbélyegezzenek bennünket” – emelte ki a politikus.

Magyar Szó