Szünetel az őszi betakarítás
A múlt héten lehullott eső pihenőre kényszerítette a földműveseket, mivel az átázott talajon nem lehet nehéz erőgépekkel dolgozni. A zentai körzetben a gazdálkodók felkészülten láttak hozzá a napraforgó, a szója és a cukorrépa szedéséhez. A kukorica törését viszont néhány gazda még halogatja, sőt korainak is tartja, mert nagyon nagy a szem nedvességtartalma.
Az idő azonban sürget, jó lenne mielőbb a végére érni a nagy munkának, noha az alacsony árak miatt nem mindegyik ágazat jövedelmező. A búza például rekordmennyiségű termést hozott, a gazda pénztárcája mégsem „hízott” meg kellőképpen, és ez a helyzet a kukorica, a napraforgó és a szója felvásárlási árával is. Az idén talán csak a cukorrépa szavatol némi jövedelmet.
— Felkészülten vártuk az őszi betakarítás kezdetét, gazdatársaimmal mégis keserűséget érzünk, mert az egész évi munkánkat korántsem értékelik kellőképpen a monopolhelyzetben levő feldolgozók — mondja Sóti Ferenc, a zentai Gazdakör elnöke. — A napraforgó árát a tavalyihoz viszonyítva megfelezték, állandó alkudozások folynak, senki sem hajlandó huszonöt dinárnál többet adni érte, és ugyanez a helyzet a kukoricával is. Tavaly huszonhét, most alig tizenkét-tizenhárom dinárt adnak a JUS-minőségű (14 százalékos szemnedvességű) termésért. Több bemutatóparcellán és próba-betakarításon is jártam környékünkön, és meglepő módon tizenhat, tizennyolc, sőt még ennél is nagyobb a kukorica nedvességtartalma. A termés tehát szárításra szorul, a költségek pedig a termelőt terhelik. Ha a jónak mondható öttonnás holdankénti hozamért ötvenezer dinárt kap a gazdálkodó, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy van-e haszna a kukoricán. Ezért döntöttem úgy, hogy az idén kevesebb morzsolt kukoricát takarítok be, inkább letöröm, majd begórézom. Néhány hónap alatt majd kiszárad, és mire eladásra kerül, remélhetőleg az ára is kedvező lesz.
* A kukoricán kívül a Sóti-gazdaság cukorrépa-termesztéssel is foglalkozik. A zentai gyárban szeptember közepén kezdődött el a kampány. Milyenek az első eredmények? Az eső hátráltatja-e a cukorrépa szedését?
— Az elmúlt hetek kisebb esői nem hátráltatták a munkát, sőt jól is jöttek, mivel a talaj így lazább, tehát könnyebb a szedés, és a gépeket sem terheljük meg annyira, mint tavaly. Az sem mellékes, hogy a répa most „szedi össze magát”, azaz némi nedvességet szív magába, ezáltal növekedik a súlya. A gyár korrektül viszonyul a termelőkhöz, minden évben megadja a szerződésben feltüntetett garantált árat, sőt néha meg is emeli. A szennyezettség 20 százalékos levonással jár, a cukorfok átlagos, 15—17 százalékos. Elégedett vagyok a répahozammal, hiszen az első adatok szerint holdanként 2,5-3 vagonnyi, azaz huszonöt-harminc tonnányi eladható termést takarítunk be. Bátran kijelenthetem, hogy az idén csak a cukorrépa hoz némi biztos jövedelmet.
* A hozam és a betakarított termés minősége sok tényezőtől függ. Ön mit tesz azért, hogy kielégítő eredményt érjen el?
— Minden haszonnövény esetében — így a cukorrépáéban is — elsősorban a vetőmag minősége, továbbá az agrotechnika, a tápanyag-utánpótlás, a vetésváltás, valamint az időjárás játszik fontos szerepet a hozamban. Tápanyag-utánpótlás nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni, de meggondolandó, hogy a tápanyagot milyen formában juttatjuk a talajba. Fontos a szerves, illetve az istállótrágya, csakhogy az állattenyésztés annyira visszaszorult vidékünkön, hogy nagyon nehéz trágyához jutni — és nagyon drága is. Én a szármaradványokat különféle baktérium-trágyákkal kezelem, és visszaszántom a talajba, hogy így serkentsem a humuszképződést. Jó volna, ha valamennyi termelő gondot fordítana a termőtalaj megőrzésére, mert a mértéktelen műtrágyázással és öntözéssel tönkreteszi a földet, és bizonytalanná válik a termelés az utókor számára.
