Ugrás a tartalomra

Stabilitás, biztonság, fejlődés — ezek Magyarkanizsa község céljai 2023-ban

Stabilitás, biztonság, fejlődés — ezek Magyarkanizsa község céljai 2023-ban

Magyarkanizsa Önkormányzata stabil pénzügyi évet zárt 2022-ben. Hasonló költségvetést terveznek az idei évre is, apróbb módosításokkal. Számos nagyobb horderejű tervvel várják az idén megjelenő pályázatokat, melyekhez a szükséges önrészre mintegy 50 millió dinárt irányoztak elő. A csend városában továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy családbarát önkormányzatként működjenek. Magyarkanizsa község idei terveiről Fejsztámer Róbert polgármestert kérdeztük.

* Az idei költségvetés milyen célirányok mentén lett megtervezve?

— Az idei költségvetést rugalmasra terveztük. Nem lehet tudni, hogy a fűtési idény végére az árak tekintetében milyen változások várhatóak, nekünk pedig az óvodák, az iskolák, a szociális központok és az intézmények esetében felelősségteljesen kell viseltetnünk a rezsiköltségek iránt. Másrészt pedig hivatalosan az önkormányzatok nem kapták még meg az irányvonalakat, hogy a közszférában, tehát az óvodákban, a szociális központokban, a kultúrintézményekben és egyáltalán az önkormányzatban hány százalékos lesz a fizetések emelése. Január 1-jétől a minimálbér is változott, ez is kihatással lesz a fizetési osztályok meghatározására. Az idei költségvetésünk akkora, mint amekkora tavaly volt, de most alacsonyabb infrastrukturális beruházási résszel indítjuk az évet. Az elmúlt tíz évhez hasonlóan az idén is igyekszünk kihasználni a pályázatokat. Ennek az egyik előfeltétele, hogy engedélyes terveink vannak. Számos ilyen terv már elkészült. A pályázás előfeltétele azonban, hogy a pályázatokhoz legyen a költségvetésben előirányozva pénz önrészre, 10-20 vagy akár 30 százalék. Ezeket az összegeket mintegy 50 millió dinár értékben irányoztuk elő. Ha sikeresen pályázunk, akkor ez akár egy 200-250 millió dináros fejlesztési összeggé nőheti ki magát.

 

* Készenlétben állnak a tervek, és ha megjelenik egy pályázat tartományi vagy köztársasági szinten, akár valamilyen IPA határon átívelő projektumban, akkor át lehet adni őket. Van-e valamilyen prioritás ezeket a terveket szemlélve?

— Nem csupán az infrastrukturális beruházások terén készítettünk terveket, így minden területnek megvannak a prioritásai. Készen áll a magyarkanizsai kerülő út, a martonosi és az adorjáni bekötőút, a Ludast és Kispiacot, valamint az Oromot és Csantavért összekötő út engedélyes terve. A kulturális pályázatokat is felkészülten várjuk, vannak terveink a kispiaci művelődési ház felújítására, a martonosi művelődési ház befejezésére, de ugyanígy engedélyes tervünk van a magyarkanizsai Vigadó felújítási munkálataihoz. Ezek mind olyan fejlesztéseket irányoznak elő, amelyeket csupán a községi költségvetésből nem tudnánk megvalósítani. Erre példa a Kispiac és Ludas közti út felújítása, ott az önkormányzatunkhoz tartozó útfelület aszfaltozásának ára több mint 200 millió dinár. Az éves költségvetésünk pedig 1 milliárd dinár, a beruházás tehát egyötöde lenne a teljes költségvetésünknek.

* Az említett út Szabadka várost és Magyarkanizsa községet köti össze. Említette az Orom és Csantavér közötti utat, az szintén hasonló jellegű. Közösen pályáznak majd a Tartományi Nagyberuházási Alapnál?

— Így van. Igyekszünk a szomszédos községekkel, önkormányzatokkal egy szakmailag magasabb szintű együttműködést folytatni. Említhetném akár a Magyarkanizsa és Zenta közötti együttműködést az öntözőhálózat modernizációja szempontjából, hiszen a csatornahálózatot Magyarkanizsáról kell elkezdeni építeni, és folytatni Zenta felé, hogy gravitációval folyjon a víz a szántóföldek között, és a mezőgazdasági termelők tudjanak öntözni. Más ilyen példát is meg lehetne említeni, de visszatérve a helyi projektumokra, ki kell emelni az egészségügy további fejlesztését attól függetlenül, hogy az már tartományi hatáskörbe tartozik. Az önkormányzat 5 millió dinárt irányozott elő a horgosi egészségügyi rendelő modernizációjára és felszerelésére, valamint több mint 4 millió dinárt az autópark modernizációjára. Felújítjuk a Tisza-parti strandházat, és informatikai eszközökkel bővítjük az ifjúsági otthont — ezzel is próbáljuk bevonni a közösségi életbe a fiatalokat, akiket egyébként nehéz megszólítani. Emelt összeggel támogatjuk a sportklubokat és a civil szervezeteket is. Tervben van egy tűzoltóautó beszerzése is. Itt ki kell emelni az új szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó szennyvízhálózat folyamatos felújítását és a vízhálózat modernizációját, mely most éppen Horgoson zajlik. Továbbá felszámoltuk tavaly a község területén az összes illegális szemétlerakót, és a jövőben is a tisztaságra próbálunk vigyázni. Folytatódik a játszótérprogramunk is. Tavaly egy nagyobb beruházás volt Magyarkanizsán, az idén négy-öt másik településen fogunk játszótereket felújítani, fejleszteni, kialakítani. Igyekszünk a csecsemőkortól egészen az időskorig a szolgáltatások teljes területét valamilyen formában lefedni, illetve fejleszteni.

* Ha már a játszóterekről beszélt, Magyarkanizsa nemcsak a csend városa, hanem egy családbarát önkormányzat is. Van nagycsaládoskártya, ez mire jogosítja fel az érintetteket?

— A koncepció az, hogy az egyes közintézményekhez kapcsolódó szolgáltatások vagy olcsóbbak, vagy gyorsabban hozzáférhetőek legyenek a nagycsaládosoknak. A kártya üzemeltetése azonban a civil szervezetektől és a résztvevőktől is függ. Hiába teremti meg az önkormányzat ezt a lehetőséget, az tapasztalható, hogy az érintettek nem használják ki kellőképpen az elérhető szolgáltatásokat. A csomagon belül leginkább a gyermektámogatásokat, a téli időszakban pedig a fűtéshez kötődő támogatásokat szokták kihasználni, akár úgy, mint tüzelőfa-biztosítás vagy az áram-, gázszámlába való részleges pénzügyi hozzájárulás. Időskorban pedig főleg az idősgondozást veszik igénybe a nagycsaládosoknál.

* Az idegenforgalom fejlesztése tekintetében mit lehet kiemelni?

— Az idegenforgalmi fejlesztéshez a polgárokra is szükség van. A lakosok viszonyulása, nyitottsága, kedvessége nagymértékben meg tudja emelni azoknak a szolgáltatásoknak a minőségét, amelyeket az önkormányzat előkészít. Most úgy látom, hogy az elmúlt évek tevékenysége jótékonyan hatott a közösségre, és mára mindenki egyetért azzal az elképzeléssel, hogy az idegenforgalom egy fő gazdasági ága lehet Magyarkanizsának. És nem kizárólag a gyógyfürdő, hanem minden más szolgáltatás által, melyet a mi tizenhárom településünk nyújt.

* Egy új fürdő építése is felmerült?

— A területet infrastrukturálisan előkészítettük, de az elképzelésnek olyan nagy költségvetési vonzata van, hogy sem állami támogatásból, sem pedig önkormányzati kezdeményezésre nem tudjuk megvalósítani, így folyamatosan konzultálunk potenciális befektetőkkel, akik lehetőséget látnak Magyarkanizsában. Olyan vállalkozót keresünk, aki hosszú távon partnert lát az önkormányzatban, és jó beruházási lehetőségnek tartja a wellnessközpont megépítését.

* Megkerülhetetlen téma a migránskérdés. Magyarkanizsa elszenvedő alanya ennek a történetnek. Tavaly már fegyveres összetűzés is kirobbant Horgoson. Ez azt indukálta, hogy a rendőrség, a csendőrség, a katonaság összeszedte magát, és elszállította innen a migránsokat. Hogy áll most ez a történet?

— A belügyminisztérium végre elvégezte a dolgát, és a hatáskörének megfelelően korlátozza a migránsok mozgását. Ez a probléma Horgost és Martonost érintette leginkább. Horgoson valóban elviselhetetlenné vált a mindennapi élet. Tudni kell, hogy ez hatalmas költségekkel jár a belügyminisztérium, de az önkormányzat számára is, hiszen mi fizetjük az autóbuszokat, a kamerarendszert, a rendőrségi iroda működését, az őrző-védő emberek munkáját Horgoson. Nagyon sok anyagi teher hárul az önkormányzatra, miközben mindez nem a mi költségünk kellene hogy legyen. Sajnálatos módon egy lövöldözésnek kellett megtörténnie ahhoz, hogy a belügyi szervek határozottabban reagáljanak. A belügyminisztériumnak is teljesen más lett a hozzáállása az új belügyminiszter hivatalba lépésével. Elszállítják innen az illegális migránsokat, de ezzel nincs vége. Egyrészt Magyarország felől folyamatosan jönnek a visszatoloncolt határátlépők. Van, amikor egyszerre 150-200 migránst kapunk vissza északi szomszédunktól. Másrészről pedig a migránsok kiszöknek a menekülttáborokból, és visszajönnek Horgosra. Úgyhogy a begyűjtésük és az elszállításuk Horgos és Martonos területén azóta is folyamatos, és bízom benne, hogy ez mindaddig kitart, ameddig ezzel a válsággal szembesülnünk kell.

 

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Kartali Róbert
Többi hír
Együttműködő nemzet – A határon túli magyarság helyzete és jövője címmel tartottak Szabadkán, a Városháza dísztermébe
Közép–Európában egyedülálló a magyar nemzetpolitika