Ugrás a tartalomra
2022.11.26 - 19:59

Pásztor István: Az állam nem mondhat le egyetlenegy állampolgárának a biztonságáról sem

Ígéretek helyett cselekvésre várva
Pásztor István: Az állam nem mondhat le egyetlenegy állampolgárának a biztonságáról sem

Néhány hónappal a szabadkai fegyveres incidenseket követően Horgos központjában lövöldöztek egymásra és vonultak fegyverekkel a migránsok, azzal, hogy az említett, és az összes többi érintett település lakossága évek óta hangsúlyozza az utóbbiakkal összefüggésbe hozható biztonsági kockázatot. Miközben Szerbia déli autonóm tartományának vonatkozásában a központi hatalom a lakosságnak a biztonsághoz való jogát hangoztatja, az északi tartomány esetében kevésbé tűnik fontosnak a biztonság szavatolása. Pásztor Istvánt, a hatalom mindhárom szintjén jelen levő Vajdasági Magyar Szövetség elnökét arról kérdeztük, hogy mire számíthat a lakosság az érintett településeken, illetve arról, hogy mit tud tenni a VMSZ.

Az állam nem mondhat le egyetlenegy állampolgárának a biztonságáról sem, illetve elfogadható életkörülményeinek a megteremtéséről, nyomatékosította Pásztor István. Mint hozzátette, „az fáj borzalmasan az embernek, hogy joggal van olyan érzése, hogy mintha saját állama lemondott volna saját állampolgárainak a biztonságáról”. Ezt nemcsak a csütörtök esti történések tükrében hangsúlyozza, hanem sok-sok éve, 2015 óta folyamatosan, emelte ki Pásztor István, emlékeztetve a folytatásban, hogy például Bimbó Mihály polgármester ellen idegengyűlölet miatt indítottak eljárást. Azt követően, hogy szóvá tette a migránsok jelenlétének a következtében kialakult áldatlan állapotokat, illetve mindent megtett azért, hogy Magyarkanizsán megváltozzon a helyzet. Azóta a nyomás folyamatosan jelen van, az utóbbi egy-két évben, illetve az utóbbi hónapokban, kibírhatatlan szintűvé növekedett, hangzott el.

A helyzet mindenekelőtt Horgoson, illetve Magyarkanizsa területén, valamint Észak-Bánátban a hármashatár környékén a legsúlyosabb, ám amit Szabadkán lehet tapasztalni, az ugyancsak ostromállapotra utal, hiszen az ember azt látja, hogy több tíz, beazonosíthatatlan személy jelenik meg egy adott pillanatban és mozog szervezetten, emelte ki Pásztor.

– A kimondottaknak semmi köze az idegengyűlölethez, semmi kifogásom az ellen, hogy valahol idegenek tartózkodnak. Ugyanakkor, ha nem tudjuk, hogy kik ezek az emberek, valamint azt látjuk, hogy szervezetten mozognak, ez pedig az ezeket az embereket üzletszerűen mozgatók szervezettségére utal, az igenis problematikus. Az, ami csütörtökön Horgoson történt, illetve ami az elmúlt hónapokban például a Szelevényi-erdőben, vagy a makkhetesi, illetve az egyéb erdőkben történik, azaz a nagy lövöldözés, az gyakorlatilag a bandák leszámolása. Abba a helyzetbe kerültünk, hogy az észak-vajdasági térség, a régió, ahol magyarok élnek, átvitt értelemben olyanná vált, mint Bejrút – fogalmazott Pásztor.

TARTHATATLANBÓL HÁBORÚS HELYZET

A tarthatatlan helyzet háborússá vált? – kérdeztük a beszélgetés folytatásában a VMSZ elnökét, aki kifejtette: „Ott, ahol éles lőfegyverből lőnek, és ott, ahol különleges erők jelennek meg a rendteremtés céljával, ott nem lehet mást állítani. Azt mondják, hogy a rendes rendőri erők hozzá sem fognak ennek a helyzetnek a kezeléséhez, mivel kevésnek bizonyulnak. Az ezt az üzletágat uraló bandák erősebbek, mint az állam rendes rendvédelmi apparátusa. Ahhoz, hogy az állam közbe tudjon lépni, ki kell vezényelnie a csendőrséget és a katonaságot.”

Azzal kapcsolatban, hogy a VMSZ mit tud tenni a körülmények jobbá tételének a céljával, vagy esetleg tud-e, illetve szándékozik-e tenni annak érdekében, hogy például Horgoson rendszeressé váljon a rendőri jelenlét, Pásztor István elmondta: „Folyamatosan ennek érdekében tevékenykedünk. Folyamatosan erről beszélünk, folyamatosan rimánkodunk és hiszünk az ígéreteknek, ám később kiderül, hogy az ígéreteket nem követi cselekvés. Nem kérdőjelezem meg senkinek a jó szándékát, vagy a szavahihetőségét, ám amit az ember lát, az nem kielégítő. Én is folyamatosan azt mondom, hogy legalább legyenek ott a rendőrök, illetve járőrözzenek, ez a lakosok számára is fontos, meg talán azért is, hogy akik az országhatárt tervezik megtámadni, azok lássák a rendőri jelenlétet. Ennek, legalábbis néhány hónappal ezelőtt, még visszatartó ereje volt. Azt persze nem tudhatom, hogy most, amikor lőfegyvert használnak, a rendőri jelenlétnek lenne-e visszatartó ereje, ám az egészen biztos, hogy a helyzet tarthatatlan. A jelenlegi körülmények okán felmerül a kérdés, hogy vajon az állam saját területén ura-e a helyzetnek. Hatvanhat éves vagyok, ám az utóbbi hónapokat nem számítva nem emlékeszem arra, hogy valaki éles lőfegyvert használt volna, leszámítva a lakodalmakat, de ott sem géppuskákat.”

Mint arra Pásztor István rámutatott, a horgosi incidenst követően is telefonált a témában illetékesek egyikének. Azt a választ kapta, hogy akiknek kell, azok a terepen vannak és rendet teremtenek.

– Meggyőződésem, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert Szerbiát 7-8 évvel ezelőtt megzsarolták. Feltételezésem szerint ugyanazok, akik az elmúlt hónapokban zsarolták Szerbiát az oroszországi szankciókkal kapcsolatban. Akkor feltételezésem szerint azzal a céllal zsarolták meg, hogy nyissa meg ezt a migránsútvonalat – fejtette ki Pásztor István.

ELFOGADHATATLAN A BŰNÖZŐI STRUKTÚRÁK JELENLÉTE

Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e a szerb államvezetésnek elég ereje lezárni a területén áthaladó migránsútvonalat, a VMSZ elnöke elmondta, hogy ebben reménykedik, szerinte ennek a szándéka tükröződik a Szerbia, a Magyarország és az Ausztria közötti, a Szerbia déli határának a védelmére vonatkozó megállapodásból. Mint hozzátette, a migránsválság kezelésének a szempontjából elengedhetetlen, hogy ezek az emberek ne kerüljenek az ország területére, ha pedig mégis bekerülnek, akkor hagyják el az országot.

– Ezért lényeges, hogy a háromoldalú megállapodás létrejöjjön és minél előbb megkezdjék alkalmazni. Azoknak, akik már itt vannak, zöldfolyosót kellene nyitni, hogy menjenek Isten hírével oda, ahová akarnak, illetve ahová hívták őket 7 évvel ezelőtt – fogalmazott Pásztor István.

A beszélgetés folytatásában azokról volt szó, akik a migránsválság haszonélvezőivé váltak, akik üzletszerűen kihasználják a helyzetet. Ugyanezen a területen az egyéb bűncselekmények tekintetében való szervezettség is hihetetlen méreteket öltött, kezdve a kiskorú prostitúciótól az összes elképzelhető bűncselekményig, hangzott el. Mára, a migránsválságtól függetlenül, Horgos sajnálatos módon olyan településsé kezd válni, ahol a roma lakosság betelepítése olyan mértékű, hogy elkergeti az embereket, emelte ki Pásztor István.

– Horgoson nem kizárólag az a probléma, hogy ott vannak a migránsok és lőnek, hanem az is, hogy az országhatár közelsége miatt kialakulófélben van a bűnözés központja. Ez elfogadhatatlan, ezeket a struktúrákat fel kell számolni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a rendőrségi vezetés nem tud erről. A romák betelepítését nem az állam szervezi, hanem olyan bűnbandák, amelyeknek az a szándéka, hogy megteremtsék a szervezett bűnözés működésének az alapfeltételeit – fejtette ki Pásztor.

Reagálva megjegyzésünkre, hogy a beszélgetést nem optimista megállapításokkal fejezzük, Pásztor István közölte: „Ott, ahol éles fegyverből lőnek, hazudozva lehet optimizmusról beszélni, ám jó lenne, ha valaki végre elkezdené végezni a munkáját.”

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Pesevszki Evelyn
Többi hír
2023.02.06 - 09:01
Korábban a sajtó már beszámolt róla, hogy Kishegyesen és Bácsfeketehegyen korszerű játszóterek építése zajlik.