Ugrás a tartalomra
2021.03.29 - 08:37

Ötven magyar vállalat érkezik Szerbiába

Pásztor István: A nagypolitika által megteremtett keret újabb tartalommal töltődik meg
Ötven magyar vállalat érkezik Szerbiába

Az elmúlt időszakban Magyarország folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben ez a kétszeresére nőtt, értéke meghaladta az évi 2,5 milliárd eurót, és másfélszeresére nőtt a nyugat-balkáni térségben végrehajtott magyar beruházások értéke, elérve az 1,5 milliárd eurót. Így a térség a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontjává vált.
 

A közelmúltban a magyar kormány két pályázatot hirdetett meg a magyar cégek nyugat-balkáni megjelenésének támogatására. Szerbiába ötven magyar cég jelezte érkezését. Egyebek között Szabadkán a KÉSZ Holding Zrt. építőipari céget telepít, gyártó és mérnöki munkát terveznek itt, a Sat-trakt sörfőzdét nyit Szabadkán, a Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Zentán épít telephelyet, víz- és szennyvíztisztító rendszereket terveznek és telepítenek majd, Šiden a bejelentések szerint az UBM Trade Zrt. a Balkán legmodernebb, leghatékonyabb takarmánykeverőjét hozza létre, de lesz gyógyszergyár, hulladékkezelő és szálloda is épül... A magyar cégek tömeges érkezéséről Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével beszélgettünk.
● Huzamosabb ideje arról beszélünk, hogy Magyarország és Szerbia szomszédsági viszonya történelmi csúcson van. Hogyan vélekedik erről az erőteljes gazdasági lépésről, hogy a Magyarország Kormánya ilyen mértékben támogatja a magyar cégek nyugat-balkáni terjeszkedését, illetve, hogy a vállalkozók ilyen számban érdeklődnek a térség iránt?
– Ezek a pályázatok, a mi vonatkozásunkban nagy érdeklődést váltottak ki, hál' istenek és én személy szerint is azt mondom, mindannyian nagyon örülünk ennek. Összesítve a számokat, azt gondolom, hogy olyan 50 cég megjelenését segítette a két pályázat és ha jól tudom, akkor durván olyan 50 millió euró értékben támogatja a magyar kormány ezeknek az érdekelt cégeknek a megjelenését, az itteni munkájuk megerősödését. Szerintem érdemes volt az elmúlt évtizedekben milliószor elmondani, hogy Szerbia, a nyugat-balkáni térségnek ez a része, befektetés szempontjából egy vonzó, attraktív térség. A politikai körülmények megváltozása, a két ország közötti politikai viszonyoknak a nagyon magas szintre való emelése Szerbiát a vállalkozói réteg figyelmébe, fókuszába emelte a politikai stabilitás, a térségben elfoglalt meghatározása miatt, a piac nagysága miatt, a munkaerő képzettsége miatt, a jogszabályi környezet milyensége és sok minden egyéb más oknál fogva. Azt gondolom, hogy ez értelmet ad a politikai viszonyok javulásának és javításának, ugyanis ha ezek a viszonyok, ez a keret, amit a nagypolitika megteremt, nem gazdagodik konkrét tartalmakkal, a gazdasági együttműködés területén, a kulturális együttműködés területén, a jövővel kapcsolatos közös gondolkodás, közös tervezés, közös forrásvonzás vonatkozásában, akkor az egész csak félig-meddig kap értelmet.
Ezekkel az ilyen jellegű lépésekkel pedig maximális értelmet kap, illetve közelítünk ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, hogy az az erőfeszítés, amit a nagypolitika szintjén hosszú évek óta teszünk, meghozta a gyümölcsét.
● Milyen gazdasági környezetbe érkeznek ezek a vállalatok? A világjárvány minden gazdaságot megtépázott.
– Ami a szerb gazdaság kondícióit illeti – reményeim szerint – a koronavírus-járvány vége felé, azt kell mondjam, hogy aránylag jó kondícióban van. Itt a gazdasági visszaesés mintegy 1,3 százalékos volt, ami összehasonlítva a környező országokkal, az európai átlaggal, azt gondolom, hogy egy kiváló szám. Ezen belül a vajdasági gazdaság teljesítménye pedig egészen kiválónak nevezhető, ugyanis az ipari termelés 3 százalékkal növekedett, függetlenül attól, hogy a világjárvány hatása nálunk is érezhető volt. Ennek ellenére a feldolgozóiparnak a teljesítménye 3,3 százalékkal nagyobb mint a 2019-es teljesítmény, a mezőgazdaság teljesítménye pedig 4,4 százalékkal nagyobb mint a 2019-es teljesítmény. Azt gondolom, hogy ez egy olyan kiváló ugródeszka, amiről a járvány lecsengése után dobbantani lehet és ez külön értelmet ad annak, hogy a magyarországi cégek megjelenjenek ezen a piacon.
● Az 50 cégből mennyi vajdasági székhelyű és milyen jellegű beruházások ezek?
– Ez az 50 cég, amiről én tudok, szerbiai beruházások. Ezeknek túlnyomó többsége a dolgok természeténél fogva Vajdaság különböző térségeiben fog megvalósulni. Nemcsak a magyarlakta településeken és nemcsak azokban, ahol a magyarok számbeli fölényben élnek, hanem máshol is. Vannak olyan beruházások, amelyek Vajdaságon kívüli térségben valósulnak meg. Különböző típusú, különböző ágazathoz kötődő beruházások. A tervezéstől, a fémiparon át, az építőiparon keresztül a feldolgozóiparig, a hotelépítésig, a vendéglátóiparon, a szoftveríráson át, jóformán az egész paletta jelen van a cégeknek a listáján.
● Emeljünk ki néhány konkrétumot! Például az egyik hír, amelyről olvastam, hogy Európa egyik legkorszerűbb technológiáját hozza el hozzánk az a cég, amely Šiden takarmánykeverő-, illetve takarmánykészítő-gyárat épít...
– Igen, ezt én is olvastam, illetve a cégnek az alkalmazottaival is volt alkalmam megismerkedni. Érdekes helyzeteket teremt az élet, ugyanis hosszú ideig abban reménykedtünk, hogy a magyar tőke meg fog jelenni és most, amikor megjelent, akkor vannak olyan vállalkozók, akik ennek nem örülnek, mert ezzel megjelenik a konkurencia. A vásárlók szempontjából ez valószínűleg jó, mert hogyha konkurenciaharc van, akkor a minőség és az ár javuló tendenciát mutat az ő érdekükben. Én azt remélem, hogy ezeket a helyzeteket tudjuk majd kezelni. Az volna fontos, ha ezek a cégek nem egymás legyűrésére készülnének, hanem az együttműködésre és az olyan fajta piaci megjelenésre, szerepvállalásra, amely a másikat életben tartja. Nagyon gyakran van az, hogy ezeknél a cégeknél, az egyiknél, a másiknál és a harmadiknál is, hogy költségvetési forrásokat használnak vagy használtak a fejlesztések megvalósulása érdekében. Ez egy olyan új helyzet, amit kezelnünk kell, amihez hozzá kell szoknunk, de ez még mindig jobb helyzet, mint várni valakit, hogy megjelenjen, munkahelyet teremtsen és egzisztenciát hozzon.
● Itt új gyárak, új telephelyek épülnek vagy régi telephelyek felvásárlásáról van szó, tehát milyen beruházások ezek?
– Az esetek túlnyomó többségében új telephelyeknek, új létesítményeknek a létrehozásáról van szó. Van egy pár olyan vállalkozás, ahol a meglévőnek a megerősítése, fejlesztése valósul meg. Általában ezek új társaságok, illetve a létező cégnek az új beruházásai, ami azért fontos, mert munkahelyteremtésben a beruházás tárgyiasításában, tárgyiasulásában nemcsak a sikeres pályázók szempontjából volt fontos, hanem a jövőbeli munkavállalók szempontjából, illetve azoknak, akik ezzel munkához fognak jutni, mert a csarnokot fel kell építeni, fel kell szerelni. Beszállítóként meg lehet jelenni, úgyhogy ennek van egy nagyon komoly multiplikáló ereje is.

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Kabók Erika (Fotó: Ótos András)
Többi hír
2021.04.14 - 09:15
Szombaton Kishegyes községben átfogó fásítási akció zajlott.
Bácsfeketehegyen és Kishegyesen is fásítottak a hétvégén
2021.04.12 - 08:17
Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnöke pénteken Dirk Lorenz-cel, az EU szerb
Az Európai Unióról szóló nemzeti egyezmény állandó testülete bekapcsol minden érintettet az EU-társulás folyamatába
2021.04.10 - 19:08
Kormányos László, a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárság sporttal megbízott segédtitkára az újvidéki TIMS Sport és T
Kormányos László: Folyamatosan felméréseket végzünk a minél jobb feltételek megteremtése érdekében