Ugrás a tartalomra
2021.02.01 - 09:27

Igazságos, gyors, hatékony és pártatlan igazságszolgáltatást!

Igazságos, gyors, hatékony és pártatlan igazságszolgáltatást!

Nyilas Mihályt decemberben nevezték ki az igazságügyi minisztérium államtitkárának. A harmincöt év munkatapasztalattal bíró jogász a kinevezése után szakmájában, az igazságszolgáltatásban kamatoztathatja jogi és politikai ismereteit. A vajdasági magyar közösség érdekeit szem előtt tartva több sarkalatos kérdést is meg kell oldania a Vajdasági Magyar Szövetség politikusának, aki a legfőbb célokról és prioritásokról nyilatkozott lapunknak.

* Hogyan látja, mi vár önre ebben a szerepkörben, államtitkárként hogyan tud majd hozzájárulni a vajdasági magyar közösség érdekképviseletéhez?

— Tudni kell, hogy az igazságügyi minisztérium tevékenysége elsősorban az igazságszolgáltatáshoz kötődik, a bíróságokhoz, az ügyészségekhez, a büntetés-végrehajtáshoz és a vagyonjogi ügyészséghez. Emellett felöleli az olyan a közszférán kívüli témaköröket, mint az ügyvédi, a közjegyzőségi és a végrehajtói tevékenységek, de hatáskörébe tartoznak a fordítók, tolmácsok, bírósági szakértők is. Az igazságügyi minisztérium hatásköre egy, az igazságszolgáltatáshoz nem kötődő területre is kiterjed, mégpedig a vallásra, ami az egyházak és a vallási felekezetek nyilvántartásában, illetve támogatásában nyilvánul meg. Fontos kiemelni, hogy a minisztérium a végrehajtó hatalom része, de az igazságszolgáltatás az teljesen önálló és független, melyet a minisztérium csak kívülről szemlél, felügyel, szervez és segít, hiszen a bírói hatalom az egy teljesen különálló egység. Fontos, hogy a VMSZ jelen lesz ezen a területen, én azon dolgozom majd, hogy a szakmabeli ismeretségeimet, kapcsolatrendszeremet és a tapasztalatomat kihasználva mielőbb befolyást szerezzünk ebben a minisztériumban, melyben eddig még nem voltunk jelen. Így segíteni tudunk majd a magyar ügyekben a vajdasági magyar közösség tagjainak, és részévé tudunk lenni annak a szándéknak, hogy egy olyan igazságszolgáltatás működjön ebben az országban, amely igazságos, gyors, hatékony és pártatlan.

* Melyek azok a témák, amelyek a vajdasági magyar közösség számára a legfontosabbak?

— Mindennek alapját a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség között köttetett koalíciós megállapodás adja. Ezt a dokumentumot a két pártelnök, Pásztor István és Aleksandar Vučić látta el kézjegyével. Fontos tudni, hogy ha valami szerepel ebben a megállapodásban, az nem azt jelenti, hogy azt csak mi akarjuk, hanem azt elfogadta a koalíciós partnerünk is. Ez már egy bizonyos garancia arra vonatkozóan, hogy ezek megvalósítható célok. A megállapodásban hat pont kötődik az igazságügyi minisztériumhoz, de a megoldásra váró dolgok listája folyamatosan bővül, mert megjelennek benne a napi operatív kérdések is.

* Melyik az a hat kérdéskör, amely az igazságszolgáltatás területén külön ki lett emelve a koalíciós megállapodásban?

— Az első pont az alkotmánymódosítási folyamatra vonatkozik. A koalíciós szerződés tartalmazza azt, hogy olyan irányban kell elmozdítani a folyamatot, hogy a kisebbségi egyéni és kollektív jogok megvalósítását egy külön törvény szabályozza, mely a többi felett áll majd. Ehhez szükséges az, hogy az alkotmány ezt előirányozza. A második téma, mely szerepel a koalíciós szerződésben, az a kisebbségi akcióterv teljes körű megvalósítása, illetve esetleges módosítása azokban a részekben, ahol szükséges azt finomítani. Mivel ez az akcióterv elsősorban ehhez a minisztériumhoz kötődik, így külön feladatunk az, hogy ezt kezdeményezzük és kövessük annak megvalósítását. A harmadik pont a részarányos foglalkoztatás, éppen a kisebbségi kérdésekhez és az imént említett akciótervhez kötődően. Itt is jelentős áttörésre számítunk, hiszen a létszámstop szabályai enyhültek, és várható a feloldásuk. Így már megvalósulhatnak azok a célok, amelyeket a kisebbségügyi akcióterv körvonalazott, illetve amelyeket egyes jogszabályok már előírányoznak. A lényeg itt az, hogy abban az arányban legyünk jelen a közszférában és annak minden elemében, amilyen arányban a lakosság struktúrájában is jelen vagyunk mi, magyarok, de ez vonatkozik a többi kisebbségre is. Az igazságügyet illetően sok a teendő: az arányokat figyelembe véve nincs elegendő magyar bíró, de ez vonatkozik az ügyészekre is, és az igazságszolgáltatási rendszer alkalmazottaira is. Ennek több oka is van, egyrészt alig kerülnek ki magyar fiatalok a jogi karról, és inkább ügyvédek lesznek, esetleg a magánszférában vagy önkormányzatokban dolgoznak. Gyakorló jogászaink számára valami miatt kevésbé vonzó a bírói és az ügyészi szerep, holott ezek a szakma csúcsai, viszont továbbképzést és szakvizsgákat igényelnek. Ösztönöznünk kell a fiatalokat, hogy efelé forduljanak, és vállalják, de az idősebbeket is, akik jelenleg a magánszférában dolgoznak ügyvédként vagy máshol, hiszen körükben kitűnő szakembereink vannak. Szerepet vállalhatnának az igazságszolgáltatási szervekben: a bíróságokon, az ügyészségeken. Persze ehhez szükséges a megfelelő érdekképviselet, hogy a pályázatok elbírálásakor figyeljenek a részarányos foglalkoztatásra. Erre megvan a jogi keret, de ha nincs jelentkező, akkor hiába. Ezzel párhuzamosan a fiatalokat is motiválnunk kell, hogy válasszák a jogi pályát, mely egy szép és perspektív hivatás. Tanulmányaik után pedig számos munkahely várhat rájuk. A koalíciós szerződés igazságszolgáltatáshoz kötődő negyedik pontja a bíróságok és az ügyészségek hálózatának a kérdése. A legutóbbi reform keretében csökkent a bíróságok száma, hiszen az alapbíróságokat átszervezték, így sajnos egyes nagyobb településeinken is megszűnt a bíróság. Nagy szükség lenne ennek a felülbírálására. A koalíciós megállapodás külön kitér arra, hogy a következő átszervezéskor figyelembe kell venni azt, hogy milyen távolságra vannak ezek a szervek a lakosságtól, a hivatalos nyelvhasználat szavatolása érdekében pedig arra is oda kell figyelni, hogy a bíróságokon folynak-e tárgyalások kisebbségi nyelven. Ezt a két mércét mindenképp alkalmazni kell, hogy ne történjen meg az, hogy valakinek 30-40 kilométert kelljen utaznia egy bírósági tárgyalásra. Valóban szükséges ezt felülvizsgálni, hiszen bíróságok léteztek a reformok előtt például Magyarkanizsán, Adán és Temerinben, most pedig nincsenek. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az említett településeken önálló alapbíróságok létesülnének, de működhetnének itt az alapbíróságok bírósági egységei. A lényeg, hogy olyan szervezési megoldást találjunk, amely reális és megvalósítható, szem előtt tartva az említett két mércét, a távolságot és a nyelvhasználatot. A következő kérdés a polgárok biztonságára és a vagyonuk védelmére vonatkozik a migrációs válság kapcsán. Olyan jogalkotási változtatásokra van szükség, amelyek ezeket a kérdéseket még inkább előtérbe helyezik. Valamint olyan jogérvényesítésre, a jognak olyan alkalmazására az igazságügyi rendszeren keresztül is, hogy ez biztosítva legyen. Erre szükség van, és az igazságügyi minisztériumnak erre oda kell figyelnie. A hatodik pont szintén a közbiztonság kérdéséhez kötődik. A büntető törvénykönyv, illetve a közrendről szóló törvény módosítását célozza, mely előírná, hogy az 5000 dinár érték alatti lopás is büntetendő legyen. Sajnos sokan visszaélnek ezzel. Az igazságügyi minisztérium kezdeményezheti a módosítást, mely után a kis értékű lopás ha nem is bűncselekmény, de szabálysértés lenne, és ugyanúgy büntetendő, mint a bűncselekmény. A büntetést a szabálysértési bíróságok szabnák ki, és ami nagyon fontos, hogy ezek a szabálysértések hivatalból üldözendőek legyenek.

* A minisztériumnak vannak olyan projektumai, amelyek Vajdaságban valósulnak meg?

— Különféle infrastrukturális beruházásokra van szükség. A bíróságok, börtönök, ügyészségek épületét korszerűsítjük, vagy újakat építünk ott, ahol ezek a szervek jelenleg nem saját helyiségekben működnek. Vajdaságban Újvidéken várható egy beruházás, mivel a meglévő bírósági és ügyészségi épület kapacitásai már nem elégítik ki az igényeket. Szabadkán is történni fog egy nagyberuházás, új épületbe költözik majd a körzeti börtön. Továbbá más településeken is körvonalazódik, hogy milyen korszerűsítésekre, illetve beruházásokra lesz szükség.

* Említette, hogy a vallási kérdések is az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak.

— A minisztérium keretében egy külön igazgatóság működik, mely az egyházakat és a vallási szervezeteket támogatja. Hiszem azt, hogy elérhetem, történelmi egyházaink áldásos tevékenységét minisztériumunk erőteljesebben támogassa.
Nyilas Mihály 1962-ben született Oromon, a mai napig ebben a faluban él. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát Szabadkán fejezte be, majd az Újvidéki Egyetem Jogi Karán jogászként diplomázott. Pályáját gazdasági jogászként kezdte 1985-ben, majd 1990-től a Magyarkanizsai Községi Bíróság polgári peres ügyek bírója, 1993 és 2008 között gyakorló ügyvéd volt. 2008-tól 2014-ig Magyarkanizsa község polgármestere, 2014-től a tartományi kormány alelnöke, valamint tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár. 2016-ban többedmagával megalapította a Vajdasági Magyar Jogász Egyletet, azaz a vajdasági magyar jogászokat tömörítő civil szervezetet. A Vajdasági Magyar Szövetségnek 2008 óta tagja.

 

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Kartali Róbert
Többi hír
2021.04.14 - 09:15
Szombaton Kishegyes községben átfogó fásítási akció zajlott.
Bácsfeketehegyen és Kishegyesen is fásítottak a hétvégén
2021.04.12 - 08:17
Kovács Elvira, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnöke pénteken Dirk Lorenz-cel, az EU szerb
Az Európai Unióról szóló nemzeti egyezmény állandó testülete bekapcsol minden érintettet az EU-társulás folyamatába
2021.04.10 - 19:08
Kormányos László, a Tartományi Ifjúsági és Sporttitkárság sporttal megbízott segédtitkára az újvidéki TIMS Sport és T
Kormányos László: Folyamatosan felméréseket végzünk a minél jobb feltételek megteremtése érdekében