Ugrás a tartalomra
2013.04.06 - 20:00

Hazugság, hogy az EU követeli a médiaprivatizációt

A köztársasági hatalmi pártok képviselői sem támogatják a médiatörvény tervezetének minden rendelkezését

A Szerbiai Képviselőház Művelődésügyi és Tájékoztatási Bizottsága pénteken közmeghallgatást szervezett a köztájékoztatási és médiatörvény tervezetéről. Ezen a tájékoztatási miniszter és munkatársai, a törvénytervezetet kidolgozó munkacsoport, a parlament képviselői, valamint egyes médiumok vezetői vettek részt.
          A négyórás vitában Pásztor Bálint a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője egyebek mellett a törvénytervezetben előirányzott médiaprivatizáció kedvezőtlen következményeiről beszélt. Lapunknak nyilatkozva Pásztor felfoghatatlannak nevezte a tényt, hogy egyesek immár egy évtizede kívánják európai uniós követelményként feltüntetni a médiaprivatizációt. Számtalanszor sikerült bebizonyítani, hogy ez nem így van, hangsúlyozta Pásztor, aki szerint az is megkérdőjelezhető, hogy tíz éve folyamatosan ugyanazok az emberek írják a médiateret szabályozó törvényeket.
        – Az is felháborító, hogy szintén tíz éve próbálják meg elhitetni: a helyi önkormányzatok és a nemzeti tanácsok alapította médiumokban érvényesül a legkevésbé a független és pártatlan újságírás. Elmondtam: a VMSZ továbbra is azért száll síkra, hogy az önkormányzatok alapítói maradhassanak a nemzeti közösségek nyelvén is, sugárzó elektronikus médiumoknak. A magyar közösség esetében elsősorban a Szabadkai Rádió és a Topolyai Tájékoztatási Közvállalat fontos ilyen szempontból. Felszólalásomban emlékeztettem a 2007-es médiaprivatizáció végzetes következményeire. Az szintén támogathatatlan megoldás, hogy a nemzeti tanácsok ne lehessenek közvetlenül médiumok alapítói. Ez szöges ellentétben áll a szerb alkotmány vonatkozó rendelkezéseivel, sőt, a 2001-ben elfogadott médiastratégia sem zárja ki a nemzeti tanácsok alapítói jogát. Elmondtam, hogy a magyarországi szerb közösség hetilapjának a magyarországi szerbek országos önkormányzata az alapítója, és az állami költségvetésből jut támogatáshoz. Ilyen példa mellett nehéz azt állítani, hogy az EU elvárja a kötelező médiaprivatizációt – magyarázta Pásztor.
            A beszélgetés folyamán kiderült, hogy a közmeghallgatáson felszólaló hatalmi politikusok közül szinte senki sem támogatta a kötelező médiaprivatizáció ötletét. Mindannyian megengedhetetlennek tartják a magánosítást, szerintük a Szerbia különböző részén élő polgároknak igenis joguk van saját regionális közszolgálati médiumokból is tájékozódni, tudtuk meg Pásztortól, aki szerint ez jó jel, hiszen arra utalhat, hogy ez a rendelkezés kikerül a médiatörvény tervezetéből.
            A tájékoztatási minisztérium illetékes államtitkára pedig arról biztosította Pásztort, hogy a nemzeti tanácsok alapította médiumokkal kapcsolatos rendelkezés módosulni fog, nem kell aggódni a szerzett jogok csökkentése miatt. Az államtitkár nem pontosított, hogy milyen irányban módosul, bár Pásztor szinte biztos benne: ez egyedül azt jelentheti, hogy továbbra is lehetővé kívánják tenni a nemzeti tanácsoknak alapítói jogaik közvetlen gyakorlását. Ellenkező esetben a nemzeti közösségek szerzett jogai csorbulnának – emelte ki Pásztor.
          

Varga László, a VMSZ integrációs kérdésekkel megbízott képviselője felszólalásában az integráció szempontjából fontos részletekre igyekezett felhívni a hallgatóság figyelmét. Varga szerint a médiatörvény tervezetével kapcsolatos folyamatok kísértetiesen hasonlítanak a z igazságügy reformjához kapcsolódó történésekre.
            – Akkor is létezett a minisztériumon belül egy munkacsoport, amely kigondolt egy koncepciót, amelyet ráerőszakoltak a parlamentre. Ennek az lett a vége, hogy a koszovói kérdés után az igazságügy reformja lett a második legnagyobb probléma az integráció tekintetében. Félő, hogy ugyanez fog történni ezúttal is. Az egyik fő gond az, hogy egyesek nem értik, mi is pontosan az EU. Ezek a személyek azt hangoztatják, hogy az EU támogatja a médiatörvény tervezetét. Az igaz, hogy az EU egyik intézménye, az Európai Bizottság, támogatja a törvénytervezetet. Az persze még nem világos, hogy minden egyes pontjával egyetért-e az EB. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az EU nemcsak a bizottságból, hanem az Európai Parlamentből és a tagállamokból is áll. Az EP nagyjából tíz nap múlva szavaz az idei szerbiai állásfoglalásról, és ebben pont arra szólítja fel Szerbiát, hogy hagyja meg a regionális közszolgálati médiumok fennmaradási lehetőségét. Az EP gyakorlatilag a kötelező médiaprivatizációval szemben fogalmaz meg állásfoglalást, sőt, azt is kimondja, hogy a médiastratégiában előirányzott hat regionális közszolgálati médium mellett Vajdaságban is alakulhassanak ilyenek. Arra is fontos emlékeztetni, hogy amikor Szerbia megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, akkor a tárgyalóasztal egyik oldalán Szerbia, másik oldalán pedig a tagállamok képviselői fognak ülni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ezen a szinten elfogadható lenne a nemzeti közösségek szerzett jogait sértő médiatörvény. Emiatt szerintem legalább két tárgyalási fejezet lezárása válna lehetetlenné. Jelenlegi formájában a törvénytervezet sérti a nemzeti közösségek szerzett jogait. Ne felejtsük el, hogy amikor Szerbiában a nemzeti közösségek szempontjából káros törvényeket fogadtak el korábban, akkor az országnak az EU azon fórumán kellett a következményekkel szembesülnie, ahol a tagállamok konszenzussal hozzák meg a döntéseket. A csatlakozási tárgyalások folyamán pedig minden lépésnél szükség van a tagállamok egységes álláspontjára – nyilatkozta lapunknak Varga.
      A folytatásban Varga a törvénytervezet médiafinanszírozásával kapcsolatos rossz rendelkezésről beszélt, vagyis arról, hogy a normatív helyett projektalapú támogatási rendszer lépne hatályba. Biztos, hogy emiatt veszélybe kerülne a nemzeti közösségek tájékoztatási eszközeinek fennmaradása – emelte ki Varga.
         Azzal kapcsolatba, hogy ha a törvénytervezetből esetleg valóban kikerülne a kötelező magánosítás, akkor a normatív támogatási rendszer továbbra is hatályban maradhatna-e, Varga elmondta: ezt egyenlőre nehéz lenne ilyen módon előrevetíteni. Ugyanakkor ha a szék egyik lába, a kötelező privatizáció, kilökődne, akkor a másik láb, a normatív támogatás megszüntetése, szintén kilökődne, fogalmazott Varga, hozzátéve: „Persze jogtechnikailag még ebben az esetben is több megoldás lehetséges. Ezért korai nyilatkozni erről.”

Szerző (Forrás)
P.E., Magyar Szó
Többi hír