Erőteljes kampányt tervez a Vajdasági Magyar Szövetség

Ha nem lesz parlamenti képviseletünk, akkor komolyan sérülnek a délvidéki magyar érdekek

A szerb államfő, Tomislav Nikolić március 16-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választások időpontját, a belgrádi helyhatósági választásokkal megegyező időben. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a korábbi átalakítást követően a kormány most joggal döntött legitimitásának ellenőrzése mellett, mely ugyanakkor új energiával töltheti fel a leendő kormányt.

Két évvel ezelőtt tartottak Szerbiában országgyűlési választásokat. Milyen belpolitikai helyzet tette szükségessé azt, hogy március közepére rendkívüli parlamenti választásokat írjanak ki?

– kérdezem Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét.

– 2012 májusában tartották az országban az előző választásokat, tehát a kormány a mandátumát még a ciklus félidejéig sem töltötte ki. Nagy vitát váltott ki az, hogy legyen-e előrehozott választás, hiszen az jelentős összegbe kerül. A VMSZ-t nem kérdezték meg a kormányerők, hogy legyen-e előrehozott választás, így csak feltételezni tudom, miért döntöttek e mellett. Nem okozott számunkra meglepetést ez a döntés, mert sokan úgy gondoltuk, hogy ennek megvan a reális esélye.

A 2012-es választásokat követően olyan természetellenes helyzet állt elő, ami abban nyilvánult meg, hogy a kisebbik koalíciós partner adta a kormányfőt, és foglalt el fontos pozíciókat. A legnagyobb parlamenti formáció, a Szerb Haladó Párt pedig, amelyik az elmúlt másfél évben folyamatosan erősödött, a döntéshozatalokban alárendelt pozíciót töltött be. S mindez gátolta az együttműködést.

Közben a szerbiai napilapokban hol az egyik, hol a másik párt vezetője bizonygatta azt, mennyire kiváló az együttműködés a koalíción és a kormányon belül; s mindez a politikában járatos emberekben egyre nagyobb kételyt ébresztett. Amikor ilyen vehemenciával bizonygatnak a szerb politikai életben valamit, akkor hamar kiderül, hogy a valóság teljesen más. Belgrádban március 16-án előrehozott helyhatósági választásokat tartanak, s azt gondolom, teljesen ésszerű volt ugyanarra a napra kitűzni a parlamenti voksolás időpontját, hiszen a szerb főváros az egész ország választókerületének egynegyedét teszi ki. A jelenlegi kormánykoalíció ilyen felállásban még két és fél évig nem tudna működni, ugyanakkor január 21-én elkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások, s az azokon való részvételben a választásokon nyertes kormány sokkal nagyobb legitimitással bírna. Olyan erős legitimitással rendelkező kormányra van szükség, mely nem halogatja tovább a közigazgatás, a nagy társadalmi elosztórendszerek átalakítását, hiszen a költségvetési bevételek nem elegendőek arra, hogy ezt a nagyon szerteágazó, irracionálisan, sok teherrel működő rendszerkomplexumot fenntartsák. Természetesen a szűk pártpolitikai és személyi indokok is befolyásolták azt, hogy kiírják az előrehozott választásokat.

Február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök úrral tárgyalt Budapesten. A megbeszélésen a szerbiai választásokról is szó esett?

– Azért indítványoztam a találkozást, hogy beszámoljak miniszterelnök úrnak a választási programunk elemeiről, arról, hogy a vajdasági magyar kérdéseken túlmenően – mint amilyen az autonómia, a nemzeti tanácsi törvény kérdése – fontos egzisztenciális, gazdasági és azon túl egészségpolitikai problémák sorozatával is foglalkozunk. Emellett közöltem vele, hogyan gondolkodunk az előrehozott választások szükségességéről, és miként készülünk föl a kampányra. Hiszen, ha nem lesz parlamenti képviseletünk, akkor komolyan sérülnek a délvidéki magyar érdekek.

Ismert a mondás, „egységben az erő”. A VMSZ miért döntött úgy, hogy egyedül indul, és nem fog össze a többi délvidéki magyar párttal?

– Ez a döntést egy régebbi tapasztalatunk alapján hoztuk. Még 2008-ban mint a VMSZ elnöke, létrehoztam a magyar pártok egységét. Ahogy az megvalósult, egyre több bonyodalom adódott, mert az egységet folyamatosan igyekeztek felpuhítani, és így egyre nehezebb volt belső megállapodásokat megkötni.  Másrészt, amit egyes délvidéki magyar pártok képviselnek, olyan mértékű fölkészületlenségről, szélsőségességről tanúskodik, amit mi nem vállalhatunk föl.

Amit ők megfogalmaznak, az nagyon távol áll a vajdasági magyarok érdekeitől, amit bizonyít, hogy milyen gyenge a közösségi elfogadottságuk.

Mostanra kiderült az, hogy a többi magyar párt egymással sem képes összefogni. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt úgy döntött, hogy sem a VMSZ-t, sem a többi pártot nem támogatja. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pedig beállt azon szerb választási koalícióba, melyet Tadić és Čanak neve fémjelez. Ebben az összefogásban zöld és muzulmán szervezetek is benne vannak. Kíváncsian várom azt, hogy a VMDK miként is tudja ebben a koalícióban a magyar érdekeket képviselni, annál is inkább, mert mi jól tudjuk, hogy az említett két szerb politikus mit gondol a magyar autonómia ügyéről. A Magyar Remény Mozgalom és Magyar Polgári Szövetség pedig a szélsőséges nyilatkozatairól ismert szandzsáki mufti által létrehozott bosnyák demokratikus közösség listájához csatlakozott a horvátokkal együtt. Még abba is belement a két magyar párt elnöke, hogy ezen kisebbségi listán a 3. helyet kapta meg az első magyar

jelölt. Holott számarányát nézve a magyar közösség sokkal nagyobb, mint a horvát vagy a muzulmán. Remélem, ezek után megérti a kedves olvasó azt, hogy miért nem lehet ezekkel a pártokkal együttműködni. Igaz, a VMSZ önállóan indul, ám évek óta minden választás előtt még többet konzultálunk a magyar közösség meghatározó elemeivel, az értelmiségiekkel, a civil szervezetekkel és az egyházi vezetőkkel. Így azt képviseljük, amiben velük megállapodtunk, s amit ők is fontosnak tartanak.

Még tavaly beszélgettem Berényi Józseffel, az MKP elnökével, aki azt mondta, hogy a felvidéki magyar fiatalság igen elenyésző számban vesz részt a választásokon. Pártjuk milyen eszközökkel próbálja megszólítani a vajdasági fiatalokat?

– Amiről Berényi elnök úr beszélt nem felvidéki sajátosság, és nem csak a magyar fiatalokra jellemző. Amikor mi voltunk fiatalok, generációnknak akkor is csak nagyon csekély része volt jártas politikai és a társadalmi kérdésekben. Ez a jelenre is érvényes. Ezért folyamatosan próbáljuk a fiatalokat megszólítani, és használjuk azokat a modern technikai, információs felületeket, amelyeket az ifjak is. Arra készülünk a kampány során, hogy a magyar közösség minden szegmensét megszólítsuk olyan eszközökkel, amelyekkel leginkább elérhetőek.

Mennyi aláírás szükséges ahhoz, hogy elindulhassanak?

– Tízezer bíróságilag hitelesített aláírás szükséges az induláshoz. De természetesen mi nem elégszünk meg ezzel a számmal, mert előfordulhatnak technikai hibák is. Azt tudni kell, hogy esetünkben az aláírásgyűjtés nem úgy történik, hogy aktivistáink házról házra járnak, hanem a támogatóknak kell eljönniük egy megadott helyre, és aláírniuk a listát a bírósági hitelesítő jelenlétében. Éppen ezért nagyon köszönöm azoknak, akik a hideg, fagyos időjárás ellenére akár több kilométert is gyalogoltak azért, hogy kézjegyükkel támogassák a magyar érdekképviseletet. Három nap alatt sikerült annyi embert mozgósítanunk, hogy elértük azt, hogy tízezren járuljanak hozzá az indulásunkhoz. Erre azért is büszkék vagyunk, mert sok országos lefedettségű pártnak még nem sikerült megszereznie a szükséges aláírásokat.

2012-ben a Vajdasági Magyar Szövetség 5 képviselővel jutott be a belgrádi törvényhozásba.

Két évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a választásokat követően egyszerűen meglopták a magyarokat a szavazatszámlálás során. Így 7 helyett csak 5 képviselőjük lett. Mi a garancia arra, hogy idén nem kerül sor ilyen csalásra?

– Erre semmilyen garanciát nem látok. A 2012-es választások egyik jellemzője volt, hogy nagyon sokféle módon befolyásolták az eredmények kimenetelét. Gondolhatunk arra, hogy pártlogókkal ellátott élelmiszercsomagokat osztottak ki. És azt mondták, csak akkor kapod meg a csomagot, ha ránk adod a szavazatodat. Erről mindenki tudott, mi is feljelentést tettünk az ügyészségen. Ám a vizsgálat még nem fejeződött be. Azt nem tudom előre, hogy idén lesznek-e súlyos csalások. Mi a kampányban arra törekszünk, hogy annyi helyre próbálunk meg eljutni, amennyire csak tudunk. Minél több emberrel akarunk beszélni, elmondani nekik, miről mit gondolunk, s meggyőzni őket arról, menynyire lényeges a magyar érdekképviselet a törvényhozásban. Meg szeretnénk őrizni képviselőink számát, ez a minimum, ami most nehéz feladat, mert biztos vagyok benne, hogy magasabb lesz a részvétel a mostani választáson, mint két évvel ezelőtt.

Hogyan látja a VMSZ érdekérvényesítő képességét az elinduló EU-s csatlakozási tárgyalások

folyamatában?

– Arra készülünk, hogy a választásokat követően a parlamenti többségnek, optimális esetben a kormánykoalíciónak legyen része a VMSZ. Meggyőződésünk: az elkövetkező négy évben az uniós csatlakozás, az ország közigazgatásának átalakítása ügyében olyan folyamatok indulnak el, és fejeződnek be, melyekre csak akkor leszünk hatással, ha a parlamenti többség része leszünk.