Ugrás a tartalomra

Deli: Von der Leyen számít a magyarokra

A hét elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnöke ismertette legközelebbi munkatársai, köztük a biztosjelöltek névsorát. Az EU bővítéséért és a szomszédságpolitikáért felelős tárcát Trócsányi Lászlónak, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) képviselőjének szánja. A döntés fontosságáról, a pozíciók jelentőségéről és ennek hatásáról Szerbia csatlakozási előkészületeire Deli Andor fideszes EP-képviselőt kérdeztük.

Hatalmas siker Magyarország számára, hogy Trócsányi László, a magyar kormány jelöltje kaphatja a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliót. Trócsányi egy olyan tagállam jelöltje, amely elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni országok (mielőbbi) EU-csatlakozásának. Hogyan befolyásolhatja ez az EU bővítéspolitikáját?

– Igen, valóban hatalmas siker, ami legalább két dolgot is bizonyít: 1. Ursula von der Leyen felismerte Trócsányi László szakértelmét és képességeit, 2. az EB leendő elnöke számít Magyarországra és a magyarokra, amikor Európa jövőjéről, biztonságáról van szó. Trócsányi jövőbeli tevékenységi köre a legközelebbi nyugat-balkáni tagjelölt országoktól kezdve Ukrajnától Azerbajdzsánig és Törökországtól Líbiáig olyan területekre, országokra terjed ki, amelyek nemcsak politikai fejtörést, hanem – miként az a migrációs válság kapcsán kiderült – biztonsági kockázatot is jelentenek Európa számára. Ezért rendkívül nagy a politikai jelentősége és üzenete annak, hogy Von der Leyen a 27 társállamból épp a magyar jelöltet bízta meg ezekkel a nagy szakértelmet és diplomáciai tudást igénylő feladatokkal.

Egy magyar uniós biztos mennyiben segítheti elő Szerbia belépését az EU-ba, illetve a vajdasági magyarság jogainak és helyzetének erősítését a csatlakozási folyamatban?

– A bővítés többszereplős történet, ahol a tagállamok hozzáállása különösen sokat nyom a latban. Az elmúlt években azonban láthattuk, hogy nem mindegyik tagállam kezeli prioritásként új országok felvételét az EU-ba. Sokat jelent viszont, hogy az új bővítési biztos egy olyan kormány jelöltje, amely a leghatározottabban támogatja a Nyugat-Balkán államainak fölvételét az unióba. Magyarország már számtalanszor kinyilvánította, hogy a bővítés gyorsításában érdekelt. Abban, hogy a nyugat-balkáni államok, különösen pedig Szerbia, mielőbb bekerüljenek az EU-ba. Összefoglalva: reálisnak kell lennünk, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Trócsányi minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy Szerbia s ezáltal a mi vajdasági magyar közösségünk uniós csatlakozása felgyorsuljon.

Ön is tagja az EP külügyi bizottságának, amely majd meghallgatja Trócsányit, és szavaz róla. Mire lehet számítani a meghallgatáson? Hiszen a liberális képviselők nem nézik jó szemmel a magyar jelöltet, sőt már meg is kezdték kampányukat ellene.

– Trócsányi alkotmányjog-professzor, nemzetközi szaktekintély, a Velencei Bizottság tagja, volt alkotmánybíró, több országban nagykövet, miniszter, legutóbb pedig európai parlamenti képviselő. Sokáig kellene kutatnunk, ahhoz, hogy egy ennél meggyőzőbb életrajzzal és életpályával rendelkező jelöltet találjunk. Ennek ellenére nincs kétségem afelől, hogy az EP-ben a baloldali-liberális erők, élükön a magyarországi ellenzéki pártok képviselőivel, a kákán is csomót fognak keresni.

Ám aknamunkájuknak elsősorban épp a magyarok ihatják meg a levét. Ha ugyanis a migrációs folyosókon ismét elszabadulnak a dolgok, megint Magyarország lesz a fő irány. Ezzel együtt pedig érintve lesz a mi közösségünk által lakott határövezet is, és akkor még nem is említettük a bővítési folyamat leállásának káros következményeit. Egyértelmű tehát, hogy nagy a tét. Ezért mi a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjában a következő hetekben azon dolgozunk majd, hogy segítsük Trócsányi uniós biztossá válását, ezáltal a magyar emberek, beleértve a vajdasági magyar közösség érdekeinek védelmét.

Josep Borrell, akit az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára jelöltek, Spanyolországból érkezik, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ez jelenthet-e kiutat a zsákutcába jutott Belgrád–Pristina párbeszédben, vagy még nehezebbé teheti az egyezség elérését?

– Mindenképpen vérfrissítésre volt szükség ezen a poszton is. Az utóbbi hónapokban megbicsaklottak a tárgyalások, a távozó külügyi főmegbízott, Federica Mogherini pedig sajnos nem állt a helyzet magaslatán. Josep Borrell katalán, de Katalónia függetlenségét nem támogatja. Reményeim szerint objektíven fog eljárni, és képes lesz új lendületet vinni a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokba, ami egyúttal elengedhetetlen előfeltétele Szerbia uniós csatlakozásának.

 

Szerző (Forrás)
Magyar Szó, Povázsánszki Csilla