Ugrás a tartalomra
2020.03.17 - 09:26

Az újjászülető fürdőváros

Egyre többen költöznek a környező, észak-vajdasági településekről Magyarkanizsára, mert a csend városa a lehetőségeivel, a természeti adottságaival és a tenni akaró polgáraival egy rendkívül élhető közeggé vált. Fejsztámer Róberttel, Magyarkanizsa polgármesterével a fejlesztési tervekről beszélgettünk.

* Mit takar a Gödör-grund projektum? Mi lesz a célja?

— Jelenleg tervezés alatt áll, és a Mostar utcai sportpálya, valamint a játszótér teljes körű átalakítását, illetve egy közösségi tér kialakítását foglalja magában. Őszintén szólva nagyon örülök annak, hogy a név és az ötlet is a fiataloktól származik. Egy nagyobb zöldfelületről van szó, melyet lakóépületek határolnak körül, a terület közepén pedig játszótér és sportpálya helyezkedik el. Leginkább kisgyermekes családok és fiatalok használják ezt a teret, mely egy kicsit messze van a központtól. Sajnos sokan nem megfelelő módon vették igénybe, többször megrongálták, elcsúfították, ezért megszületett az az ötlet, hogy alakítsuk át ezt a helyszínt olyanná, hogy az összes generáció ki tudja használni. Egy tájépítész-tervező segítségével és a fiatalok ötleteivel fogjuk közösen létrehozni a közösségi teret, mely a tervek szerint különböző életkorokra bontott babajátszóteret, a fiatalok számára kialakított játszóteret, a négylábúak számára elkülönített részt, éjszaka világító sportpályát is tartalmazni fog. Igyekszünk úgy kialakítani, hogy minden korosztály igényét kielégítse, és a hét minden napján használható legyen. A projektum megvalósítása után természetesen nagy lesz a felelősségük a környéken lakó embereknek is, hiszen az ő érdekük is, hogy a térnek hosszú élete legyen. Bízom benne, hogy a tervező segítségével egy új és meglepő dolgot tudunk alkotni, melyet majd mindenki egy kicsit a sajátjának érez, és vigyázni fog rá. A hónap végén kerülnek a tervek az asztalra, és amikor véglegesednek, akkor fogjuk látni, hogy fázisokra bontva milyen formában tud belépni az önkormányzat saját erőből, vagy ha igény van rá, akkor hogyan tudjuk közös együttműködéssel, tartományi és köztársasági pályázatok révén megvalósítani a terveket. Bízom benne, hogy jelentkeznek vállalkozók, akik hozzájárulnak egy-egy projektum, felújítás megvalósításához, és mint Magyarországon szokás, ott szerepelne a nevük például a játszótér egy elemén. Ez mutatná, hogy valami egy közösségi összefogással készült el, amibe mindenki beletett egy keveset. Mivel ez egy új keletű elképzelés, én nagyon bízom abban, hogy a meglepetés erejénél fogva meg is marad. Nagyon kevesen hittek abban, hogy a Tisza-parton levő fejlesztések megmaradnak, mivel azok is új fejlesztések voltak, és most mégis mindenki úgy érzi, hogy az infrastrukturális fejlesztések a Tisza-part díszei, melyeket élvezni kell, nem pedig tönkretenni. 

* A település új térrel büszkélkedhet. Mesélne erről?

— Két évvel ezelőtt azt is kitűztük az önkormányzati zászlóra, hogy ne csak papíron és beszédben erősítsük az idegenforgalmi fejlesztést meg a település idegenforgalmi képét, hanem próbáljunk meg a gyakorlatban is tenni ezért. Van nekünk egy hagyományteremtő, százéves fürdőnk, melynek a település a hírnevét köszönheti, viszont az elmúlt húsz évben senki nem ruházott be a fürdőbe. Egy ’80-as évekbeli fürdő nem tud versenybe szállni a dél-magyarországi, szebbnél szebb fürdőkkel, és azt gondolom, hogy ebben a konkurenciaharcban kellene meglovagolnunk azt, hogy a mi termálvízre épülő orvoslásunk fejlettebb, mint a magyarországi, és hogy mi össze tudjuk kapcsolni a Tiszát és az erdőket a termálvízzel. Fontosnak tartom, hogy infrastrukturálisan is fejlődjünk, hiszen az az egyik cél, hogy ha valaki ellátogat Magyarkanizsára, akkor érezze azt, hogy egy fürdővárosban jár. Tudvalevő, hogy egy fürdővárosnak van sétálóutcája vagy -tere, és én úgy gondolom, hogy egy nagyszerű elképzelés valósult meg a tér kialakításával. Igaz, hogy ez a terület most csupasz, viszont nyáron elkezd zöldülni, jövőre pedig egy attraktív sétálóutca válik belőle, mivel sokan már most úgy látják, hogy érdemes a térben gondolkodni, és a környék elkezdett újra feléledni. Ezért izgalmas az idegenforgalom-fejlesztés mint olyan, mert nem egy infrastruktúrából áll, hanem abból, hogy ahogy építkezünk, és minden területen próbálunk valamit javítani, az elkezdi magával húzni a többi gazdasági területet is. Az önkormányzatnak a jövőbe tekintés a felelőssége, és az is, hogy ezt tűzön-vízen átvigye. Csak úgy tudunk szintet lépni, ha néha — első pillanatra ez talán meghökkentő — nem túl szimpatikus dolgokat teszünk, de az biztos, hogy ez fel van fűzve egy fejlesztési láncra, hiszen az elkövetkező tíz évre el van készítve a stratégia. A sorrend olykor felborul, mert az egész attól is függ, hogy mire kapunk támogatást, de a végén minden egy egységes egésszé fog összeállni, hogy azt mondhassuk, Magyarkanizsa község elfoglalta azt az idegenforgalmi helyét, amelyet száz évvel ezelőtt harcolt ki.

* Melyek a legközelebbi fejlesztési tervek?

— Úgy gondolom, azok, amelyek be is fejeződnek. Az egyik legnagyobb beruházás az önkormányzat részéről a magyarkanizsai szennyvíztisztító bővítése és felújítása, melyet az Európai Unió is támogat. Ugyanekkora horderejűnek tartom az összes egészségházunk épületének a felújítását és modernizálását, attól függetlenül, hogy ez az idéntől átkerül a tartomány hatáskörébe, mert úgy gondolom, teljesen mindegy, ki végzi el ezt a munkát, csak készüljünk el vele, hiszen a mi polgáraink fogják a hasznát élvezni. Azok a beruházások is jelentősek, amelyek nem láthatóak, mivel a föld alatt vannak, például a vízvezeték cseréje vagy a szennyvízvezeték bevezetése, a hálózat bővítése. Ami hamarosan látható, és hosszú távra szól, az a birkózóakadémiának a kiépítése, mely turisztikai szempontból is jelentős, és az akadémia körüli terület idegenforgalmi fejlesztése szintén tervezés alatt áll. A hotel és a wellnessközpont kiépítése a következő öt év terveiben szerepel. Magyarkanizsa községének mind a tizenhárom településén igyekszünk megtalálni azokat a fejlesztésre szoruló részeket, amelyek az ott élő közösség számára a legfontosabbak. Rendkívül lényeges, hogy a jövőben is ilyen jó kapcsolatot ápoljunk a helyi közösségekkel, a civil szervezetekkel, mert úgy vélem, ők azok, akik a lelket tudják tartani egy kisebb közösségben. A tavalyi évtől kezdve minden településnek megvannak a saját rendezvényei, melyeket az önkormányzat finanszíroz, ezen a téren Magyarkanizsa egyedülálló, hiszen itt ez költségvetési tételként szerepel. Sok idő kell ahhoz, hogy mindenhol kinevelődjön egy aktív, kéréseket és igényeket megfogalmazó mikroközösség, mely felelősségteljesen viszi végig az elképzeléseit. Az elmúlt négy évben nem történt olyan — és bízom benne, hogy a következő négy évben sem fog —, hogy valaki, aki tenni akart volna valamit a közjóért és a közösségért, meg volt ebben gátolva. Ezért tud Magyarkanizsa talán egy kicsit élhetőbb, család- vagy közösségbarátabb község lenni, mert nem az a fő üzenet a polgármesteri székből, hogy mit nem lehet megcsinálni, hanem nézzük meg, hogyan lehet a céljainkat elérni, de szükség van ötletekre, emberekre, akaratra és felelősségre. A község minden településéről érzem a tenni akarást, és ez így van jól, így helyes.

Szerző (Forrás)
Hét Nap, Bíró Tímea
Többi hír
2020.09.26 - 12:34
Magyarkanizsa helyi közösségeinek tanácstagjait választják meg vasárnap, szeptember 27-én.
Beszélgetés Fejsztámer Róberttel a Magyarkanizsa községbeli helyi közösségi választásról
2020.09.26 - 11:19
A képviselő-testület augusztus 22-ei ülésén megválasztották a testület új elnökét, Jelena Marinković, a Szerb Haladó
Az újvidéki döntéshozatalban ketten képviselik a magyarságot: Kiss Gyula és Ladisity Melinda